2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Májusban vizsgázik a magyar jégvédelem

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: -ó-, 2018/05/07

Az idei jégesőszezonban már működni fog a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített országos jégkármérséklő rendszer, amely a talajgenerátoros módszerre épül. Az Európában egyedülálló hálózat évente 50 milliárd forintértéket menthet meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élére állt azoknak a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, amelyek egy országos hatókörű jégkármérséklő rendszer kialakítását szorgalmazták. A köztestület 2018. május 1-jén állítja üzembe az Európában egyedülálló, országos jégkármérséklő rendszert, amely a talajgenerátoros módszerre épül.

Az országos rendszer működtetésével a NAK minden esztendőben az éves tagdíjbevétel tízszeresét, 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni csak a mezőgazdaságban. A rendszer azonban nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem Magyarország teljes lakossága számára kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi például a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is.

Eddig az ország területének egyharmadát védte jégelhárító rendszer, amit a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet Baranya, Somogy és Tolna megyékben. Az új, országos hálózat összesen 986 talajgenerátorból áll majd, ebből 222 darab automatikus, a többi pedig manuális, kézi működtetésű lesz, a köztestület már keresi a megfelelő jelölteket.

A rendszer működését szemléltette a NAK március 28-án Dunaharasztiban. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a 986 talajgenerátor egy 10×10 kilométeres rácsháló metszéspontjaihoz került ki. A rendszer kulcseleme az a meteorológiai radar, ami az adatokat szolgáltatja.

Az ország négy régiójában működésbe állítanak egy-egy diszpécserközpontot, ahonnan a zivatarfelhők érkezése előtt értesítik a talajgenerátorok kezelőit, hogy indítsák be a generátorokat, azaz kezdődhet az ezüst-jodid légtérbe juttatása. Az automata generátorokat pedig számítógépes paranccsal indítják távolról. A Dél-Dunántúlon már működő 141 egységet integrálják majd, így az újonnan telepített talajgenerátorokkal együtt egy csaknem ezer egységgel működő rendszer jöhet létre.

A tervezett működtetési költség megközelíti az évi 1,5 milliárd forintot, ez az összeg azonban nem a gazdák pénztárcáját terheli majd, mert a Kárenyhítési Alapból finanszírozzák a rendszer fenntartását. A talajgenerátoroknak köszönhetően a jégesőkárok miatt lényegesen kevesebb juttatást kell kifizetni a jövőben

A talajfelszínen működő generátorokkal ezüst-jodid kristályokat állítanak elő, ezeket juttatják a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Ennek hatására több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a méretük kisebb lesz, így jóval kevesebb kárt okoznak. Leesés közben jelentős részük el is olvad.

A rendszerhez tartozik még az Országos Meteorológiai Szolgálatnál beszerzés alatt levő radar, annak beüzemeléséig NEFELA rendszer radarja látja el a feladatot. Az OMSZ közelmúltban beszerzett, nagyteljesítményű számítógépe ugyancsak részt vesz a rendszer vezérlésében.

A jégeső-elhárítás 1975–1976-ban kezdődött Baranya megyében, és a 6-os úttól délre fekvő kb. 150 ezer hektáros terület felett vészjelzés idején – a Tenkes-hegyi megfigyelőállomásról érkezett utasításnak megfelelően – rakétákat lőtték a felhőkbe. Ez tartott egészen 1991-ig. Mivel a térségi gazdálkodók hatásosabb védekezési módszert kívántak, így megalakult a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemei, érdekképviseletei és biztosítók összefogásával, az új módszer 1991-től pedig a talajgenerátoros, ezüst-jodidos megoldás lett.

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara évek óta arra törekedett, hogy védekezés ne csak a Dél-Dunántúlon legyen, hanem jöjjön létre egy olyan – a NEFELÁ-ét is integráló – rendszer, ami az ország teljes területét lefedi. Azért, mert az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégeső által okozott kár aránya. A 2017-es kárenyhítési évben például 70 ezer hektár területet sújtott az „égi áldás”. Sőt, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, így a jégesőre is többször kell számítaniuk a gazdálkodóknak.

Ha jégeső várható, akkor három órával a felhők megérkezése előtt kapnak az érintett kezelők riasztást, hogy fél óra múlva össze kell kötniük a légtartályból, hatóanyag-tartályból és kéményből álló helyi egységet, illetve az utóbbit szigorúan gyufával begyújtaniuk. (Az energiaellátást napelemen keresztül kapó automata egység ugyanezen az elven működik vész esetén, csak ott számítógépen keresztül történik az utasítás.) Az elégő – amúgy semmilyen egészségügyi, természeti környezeti kockázatot nem jelentő – ezüst-jodid így a felhők felé áramlik, és ott csökkenti a jégszemcsék méretét.

– Fontos, hogy nem megszünteti, hanem enyhíti a károkat – mutatott rá Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón. – Hasonló jégkármérséklő rendszer a kontinens több országában, például Spanyolországban, Franciaországban és Horvátországban is működik már. Viszont Európában Magyarország lesz az első ország, amelynek teljes területét le fogja fedni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza