Májusban vizsgázik a magyar jégvédelem

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: -ó-, 2018/05/07

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élére állt azoknak a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, amelyek egy országos hatókörű jégkármérséklő rendszer kialakítását szorgalmazták. A köztestület 2018. május 1-jén állítja üzembe az Európában egyedülálló, országos jégkármérséklő rendszert, amely a talajgenerátoros módszerre épül.

Az országos rendszer működtetésével a NAK minden esztendőben az éves tagdíjbevétel tízszeresét, 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni csak a mezőgazdaságban. A rendszer azonban nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem Magyarország teljes lakossága számára kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi például a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is.

Eddig az ország területének egyharmadát védte jégelhárító rendszer, amit a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet Baranya, Somogy és Tolna megyékben. Az új, országos hálózat összesen 986 talajgenerátorból áll majd, ebből 222 darab automatikus, a többi pedig manuális, kézi működtetésű lesz, a köztestület már keresi a megfelelő jelölteket.

A rendszer működését szemléltette a NAK március 28-án Dunaharasztiban. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a 986 talajgenerátor egy 10×10 kilométeres rácsháló metszéspontjaihoz került ki. A rendszer kulcseleme az a meteorológiai radar, ami az adatokat szolgáltatja.

Az ország négy régiójában működésbe állítanak egy-egy diszpécserközpontot, ahonnan a zivatarfelhők érkezése előtt értesítik a talajgenerátorok kezelőit, hogy indítsák be a generátorokat, azaz kezdődhet az ezüst-jodid légtérbe juttatása. Az automata generátorokat pedig számítógépes paranccsal indítják távolról. A Dél-Dunántúlon már működő 141 egységet integrálják majd, így az újonnan telepített talajgenerátorokkal együtt egy csaknem ezer egységgel működő rendszer jöhet létre.

A tervezett működtetési költség megközelíti az évi 1,5 milliárd forintot, ez az összeg azonban nem a gazdák pénztárcáját terheli majd, mert a Kárenyhítési Alapból finanszírozzák a rendszer fenntartását. A talajgenerátoroknak köszönhetően a jégesőkárok miatt lényegesen kevesebb juttatást kell kifizetni a jövőben

A talajfelszínen működő generátorokkal ezüst-jodid kristályokat állítanak elő, ezeket juttatják a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Ennek hatására több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a méretük kisebb lesz, így jóval kevesebb kárt okoznak. Leesés közben jelentős részük el is olvad.

A rendszerhez tartozik még az Országos Meteorológiai Szolgálatnál beszerzés alatt levő radar, annak beüzemeléséig NEFELA rendszer radarja látja el a feladatot. Az OMSZ közelmúltban beszerzett, nagyteljesítményű számítógépe ugyancsak részt vesz a rendszer vezérlésében.

A jégeső-elhárítás 1975–1976-ban kezdődött Baranya megyében, és a 6-os úttól délre fekvő kb. 150 ezer hektáros terület felett vészjelzés idején – a Tenkes-hegyi megfigyelőállomásról érkezett utasításnak megfelelően – rakétákat lőtték a felhőkbe. Ez tartott egészen 1991-ig. Mivel a térségi gazdálkodók hatásosabb védekezési módszert kívántak, így megalakult a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemei, érdekképviseletei és biztosítók összefogásával, az új módszer 1991-től pedig a talajgenerátoros, ezüst-jodidos megoldás lett.

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara évek óta arra törekedett, hogy védekezés ne csak a Dél-Dunántúlon legyen, hanem jöjjön létre egy olyan – a NEFELÁ-ét is integráló – rendszer, ami az ország teljes területét lefedi. Azért, mert az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégeső által okozott kár aránya. A 2017-es kárenyhítési évben például 70 ezer hektár területet sújtott az „égi áldás”. Sőt, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, így a jégesőre is többször kell számítaniuk a gazdálkodóknak.

Ha jégeső várható, akkor három órával a felhők megérkezése előtt kapnak az érintett kezelők riasztást, hogy fél óra múlva össze kell kötniük a légtartályból, hatóanyag-tartályból és kéményből álló helyi egységet, illetve az utóbbit szigorúan gyufával begyújtaniuk. (Az energiaellátást napelemen keresztül kapó automata egység ugyanezen az elven működik vész esetén, csak ott számítógépen keresztül történik az utasítás.) Az elégő – amúgy semmilyen egészségügyi, természeti környezeti kockázatot nem jelentő – ezüst-jodid így a felhők felé áramlik, és ott csökkenti a jégszemcsék méretét.

– Fontos, hogy nem megszünteti, hanem enyhíti a károkat – mutatott rá Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón. – Hasonló jégkármérséklő rendszer a kontinens több országában, például Spanyolországban, Franciaországban és Horvátországban is működik már. Viszont Európában Magyarország lesz az első ország, amelynek teljes területét le fogja fedni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai