Megújuló magyar szőlő- és bortermesztés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: ko, 2018/05/08

A borok világa a magyar identitás elválaszthatatlan részét képezi, hungarikumok is vannak köztük: a Tokaji Aszú, a Törley pezsgő és az Egri Bikavér. Kiemelte, hogy a mintegy 40 ezer szőlő- és bortermelővel együttműködve sikerült lépésről lépésre megvalósítani a borászok 12 pontjában foglaltakat, a szakmai fórumokon felvetett javaslatokat, és új hegyközségi törvény született, amivel létrejött a borászok önkormányzata. Szintén a borászokat segítve egyszerűsödött a támogatások igénybevétele. Mintegy 20 ezer hektár szőlőültetvény újult meg a közös uniós agrárpolitikai források felhasználásával. A szőlő-bor nemzeti támogatási programban 2014 és 2018 között 145,5 millió euró állt rendelkezésre – ismertette a miniszter a „Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel” című kiadvány bemutatóján.

A Vidékfejlesztési Programban a borászat fejlesztésére mintegy 40 milliárd forint jut, évente 8,5 milliárd forint, ami lehetővé teszi, hogy a technológiai fejlődés folyamatos legyen és a borászok a belső piacon is bírják a versenyt az importtermékekkel szemben.

Az új jövedéki törvény megnyitotta a lehetőséget a kisüzemi bortermelői kategória bevezetésére, ami érdemi segítséget nyújt a Magyarországon működő borászatok közel 90 százalékának. (Kisüzemi bortermelőnek az számít, aki 3 év átlagában legfeljebb 1000 hektoliter csendes bort, illetve legfeljebb 10 ezer liter kistermelői pezsgőt állít elő, ők mentesülnek az adóraktári követelmények teljesítése alól, és pincekönyv helyett egy könnyített, kisüzemi bortermelői regisztert vezethetnek.)

A tárcavezető felhívta a figyelmet a Nemzeti Borkiválóság Programra is, melynek védjegyeit több mint 1500 bortétel viselheti, a kiválasztott borokat a Borkiválóságok könyve sorozat évente megjelenő köteteiben mutatják be. Kitért arra is, hogy 2017-ben elindult a Nemzeti Borkincstár program, a kormány közel 1,5 milliárd forintot biztosított a tolcsvai muzeális pincében található borászati kincsek vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására és a bemutathatóság lehetőségének megteremtésére. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar borok a nemzetközi versenyeken is jól szerepelnek, világszerte egyre ismertebbek.
A 20 ezer példányban készült „Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel” című füzetet elsősorban a szőlő- és bortermelőkhöz juttatják el – közölte Nyitrai Zsolt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Az idei a Kékfrankos éve lesz

A Kékfrankos évének nyilvánította az ideit a Földművelésügyi Minisztérium – jelentette be a tárca vezetője a tavalyi Furmint éve záróeseményén.
Fazekas Sándor kiemelte: az idei év azért lett a Kékfrankos éve, mert az egy igazi magyar kékszőlőfajta, amelyből olyan kitűnő borok készíthetők, amelyekre érdemes külön is felhívni a fogyasztók figyelmét. Továbbá a Kékfrankos a legnépszerűbb és a legnagyobb területen termesztett kékszőlőfajta Magyarországon.

A miniszter elmondta, hogy elindítják a „Kékfrankos országkóstolót”. Emellett több a témához kapcsolódó workshop, tudományos kutatás, valamint más esemény is zajlik majd, hasonlóan a nagysikerű Furmint évéhez.

Hozzátette még: a Furmint éve programsorozat sikerrel zárult. A most záruló eseménysorozat is segítette azt a dinamikus fejlődést, amelynek nyomán az új évezredben a minőségi magyar borok kerültek és kerülnek egyre inkább előtérbe – mondta Fazekas Sándor.

A miniszter aláhúzta: a nemzeti ügyek kormánya a mezőgazdaságot stratégiai ágazatnak tekinti, ennek alapján szövetséget kötött a termelőkkel. Ennek köszönhető, hogy a szőlő-bor ágazatban új, a korábbinál korszerűbb, egyszerűbb szabályozást lehetett bevezetni a hegyközségi szabályozás megújításával.

A Furmint évéről a miniszter elmondta, hogy jelentős sikert hozott a „Fogadj örökbe furmintot!” elnevezésű kezdeményezés, amelynek célja a magyar felsőfokú képzésben dolgozó fiatal szakemberek, illetve a frissen végzett hallgatók szakmai tevékenységének támogatása volt egy ösztöndíjrendszer létrehozásával annak érdekében, hogy a magyar szőlőművelés és borászat megújítása a következő években is folytatódjon.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta: a Furmint éve alkalmából kiírt ifjú kutatói pályázat – amelynek eredményhirdetésére is a mostani záróeseményen került sor – sikeres volt. Figyelemreméltó szakmai teljesítmények születtek, és a kezdeményezés felkeltette a szponzorok figyelmét is.
Ez utóbbit az mutatja, hogy 2,5 millió forint gyűlt össze a pályázatok díjazására, amiből most 1,4 millió forintot osztottak szét a legjobb szakmai teljesítményt nyújtó pályázók között. A megmaradó összeget az idei pályázat finanszírozására fordítják, azzal a pénzösszeggel együtt, amit a támogatók – várhatóan – az idén is erre a célra szánnak majd.

Kiss Eliza, az FM kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a Kékfrankos választása az idei évre egyszerű feladat volt, nemcsak azért, mert népszerű és a legnagyobb területen – mintegy 7300 hektáron – termesztett magyar szőlőfajta, hanem azért is, mert a múlt évben fehérszőlőfajta volt a kiemelt, így most kéknek kellett következnie. Hozzátette, hogy ezzel a fajtával szinte mind a 22 magyar borvidéken foglalkoznak. Mint fogalmazott, a múlt év a borászok számára kedvező volt. A pincébe kerülő bor mennyisége 3,3–3,4 millió hektoliter körüli lesz. A teljes összegzés hamarosan elkészül. Tavaly az ágazat árbevétele elérte a 87 milliárd forintot.

Új borszőlőültetvény telepítése támogatással

Idén is április 1-je és április 30-a között nyújthattak be új telepítési engedély iránti kérelmet a termelők a területileg illetékes hegybíróhoz. A teljes magyar kontingens felhasználása esetén 652 hektár új borszőlő ültetvény jöhet létre az országban.

Az Európai Unió által 2016-ban bevezetett új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozás harmadik éve teszi lehetővé a hazai szőlőterületek nagyságának növelését. Ennek megfelelően a növekedés éves mértéke legfeljebb az előző borpiaci évben megállapított összes hazai szőlőterület 1%-a lehet. 2018-ban az új telepítések számára engedélyezhető terület nagysága 652 hektár.

„A szőlész-borász szakmai önkormányzat az ágazati stratégiában elfogadott célok mentén fogalmazta meg javaslatait az új telepítések engedélyezésének 2017-es kidolgozásakor – mondta el Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. – Célul tűztük ki a piacilag átgondolt, felelős telepítéspolitika megvalósítását, melyet minden esetben a borvidékeink ökológiai adottságai és borászati hagyományai ismeretében értelmezünk.”

A kérelmező a bírálat során pontot kap, ha azon három borszőlő fajta közül választ, melyet a borvidékek a piaci viszonyok és minőségfejlesztési szempontjaik szerint határoztak meg. További pont jár azoknak a termelőknek, akik telepítésüket a borvidéki átlagon felüli adottsággal bíró földterületen végzik el. A kis- és közepes vállalkozások is plusz pontra jogosultak a bírálat folyamán.
„Ha a kérelmek alapján igényelt területek nagysága összesítve nem haladja meg a 652 hektárt, a hegyközségi tagok automatikusan megkapják az új telepítési engedélyüket” – mondta el dr. Brazsil Dávid a szőlész-borász szakmai önkormányzat főtitkára. – A rangsorolás csak túligénylés esetén kerül alkalmazásra. Az újratelepítési jogok rendszerének megszűnése, és az újratelepítések engedélyezésének uniós szigorítása miatt azzal számolunk, hogy az idei évben a kérelmek nagysága meghaladja a tavalyi 380 hektárt.”

Túligénylés esetén, mindenkit a pontszámok csökkenő sorrendjében rangsorol a HNT. Addig a pontszámig fogadhatók el a kérelmek, ameddig az igényelt területek nagysága összesítve eléri a 652 hektárt. A legmagasabb pontszámokat elérők megkapják a teljes igényelt területre az engedélyt, míg a legalsó ponthatárt elérő termelők az igényelt területek nagyságához képest arányosan csökkentett területre kapják meg azt.

Újdonság, hogy az új telepítési engedéllyel rendelkezők a Vidékfejlesztési Program keretében támogatásban részesülhetnek. A HNT kezdeményezésére Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsők között nyújtott lehetőséget az új borszőlőültetvény-telepítés támogatására a vidékfejlesztési alapból. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4 milliárd forint. A támogatási kérelmek benyújtására 2018. február 15. napjától 2020. augusztus 31. napjáig van lehetőség, és a borvidékek településein gazdálkodókat érinti, amennyiben a telepíteni kívánt ültetvényméretük eléri a 0,25 hektárt.

Az új telepítési engedély minden esetben 3 évig használható fel. Amennyiben az új telepítést a termelő az engedély érvényességi idején belül nem végzi el, a következő két naptári éven belül nem nyújthat be új telepítési engedély iránti kérelmet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai