2022. 12. 01., csütörtök
Elza
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szőlő védelme virágzásig

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal

Bizonytalansággal és némi szorongással tekintünk az előttünk álló, 2018-as évre a szőlőlisztharmat tekintetében. Az elmúlt években ez a betegség vált a fő ellenféllé a szőlőben, az ellene való védekezés képezi a növényvédelem alapját.

A 2017. év őszi – 2018. év téli időjárása a megszokottnál melegebb és csapadékosabb volt, erősebb, rövid lehűlési periódusokkal tarkítva, ami alapvetően kedvezett a szőlő számára. A december átlaghőmérséklete +3 °C lett, átlagosan 70 mm körüli csapadék esett az ország különböző területein természetesen ettől kisebb-nagyobb eltérésekkel. A január átlaghőmérséklete +4 °C lett, csapadék 33 mm körül. A február átlaghőmérséklete +0,5 °C volt, csapadék 90 mm. Március 1-én, valamint az ezt megelőző és ezt követő néhány napban viszont az egész ország területén –20 °C -ot mértünk, de Baja környékén –23 °C is előfordult. Ez az egyetlen napon mért komoly fagy néhány kultúrában jelentős kárt okozott. A kajszibarack teljesen, az őszibarack részben elfagyott.

A szőlőn is lehet fagykár jeleit tapasztalni, de nagy általánosságban a tőkék nagyon jól átvészelték a fagyos időszakot. A fiatal oltványok sem károsodtak jelentősen. A kétéves oltványok 80–140 cm hosszú, metszetlenül hagyott vesszői teljes hosszában fakadtak, ami arra utal, hogy a hajtásvégen lévő éretlenebb rügyek sem károsodtak a tél folyamán.

A néhánynapos erősen fagyos időszaktól eltekintve a havi átlaghőmérsékletek a tél folyamán magasak voltak, csapadék az átlagosnál több hullott. A tél során nem volt folyamatos hótakaró, ami megvédje a növényeket és az áttelelő károsítókat az erősebb fagyoktól. A kártevők és a kórokozók ennek ellenére jól átteleltek. A kártevőknek a néhánynapos erős fagy nem ártott, a cserebogarak, atkák, kabócák, szőlőmolyok nagy számban átteleltek. Még ennél is veszélyesebb a kórokozók helyzete. A tőkék alatt a tavalyi szőlőlevelek, amelyekben a peronoszpóra áttelelő képletei vannak, nem bomlottak le a télen. A tőkék alatt mindenhol látni a tavaly ősszel lehullott lombozat maradványait, ami az idei évben korai és erős peronoszpórajárvány elindítója lehet. A lisztharmat áttelelő képleteinek, a kazmotéciumoknak sem ártott a hideg, a tavalyi évi erős lisztharmat-járvány után az idei évben is számítani lehet a kórokozó jelentős fellépésére.

A márciust hűvös, csapadékokkal tarkított, alapvetően változékony időjárás jellemezte. A +3 °C körüli átlaghőmérsékletű és csapadékos (átlagosan 100 mm) márciusban a vegetáció a megszokottnál később indult. A meleg hiánya általánosságban késleltette és lassította a növények fejlődését. A szőlő április elején az április első dekádjában megszokott fakadás helyett még csak a könnyezés–rügyduzzadás állapotban volt. Április közepétől a melegebb és szárazabb időjárás hatására gyors fejlődés és növekedés indult.

Az elmúlt évek időjárási adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy némi kilengésekkel és az alapfolyamatokat kis időszakokban cáfolva ugyan, de az időjárás melegszik, a havi átlaghőmérsékletek egyre magasabbak. Az elmúlt 50 évben a tavaszi átlaghőmérséklet 1,3 °C -kal, a nyári 1,4 °C -kal emelkedett (Aigner Szilárd mérései alapján). Ez jól nyomon követhető az idei téli-tavaszi időjárás menetén is. Bár a kora tavaszi időszakban (március 1.) –20 °C volt országosan, ennek ellenére az összes téli és tavaszi hónap átlaghőmérséklete jóval fagypont felett volt: +0,5 °C-tól +4 °C-ig terjedt.

A csapadék többéves átlaga 650 mm körül alakul, ami nem mutat tendenciaszerű változást sem a növekedés, sem a csökkenés irányába. A csapadék éven belüli eloszlása azonban nagyon változó, ami több szempontból is kedvezőtlen a szőlőtermesztés számára. A növényeket megviseli a ritkábban, de nagy adagokban érkező eső. Mivel a szőlő álló kultúra, az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kénytelen elviselni az év ugyanazon időszakában, különböző évjáratokban a teljes aszályt vagy az özönvízszerű esőzést (1. ábra).


1. ábra. Csapadékellátottság. Szekszárdi borvidék – Merlot, 2013–2017. április–augusztus

További terhet jelent a szőlőnek a hőségnapok évről évre növekvő száma. Hőségnapnak azokat a napokat nevezzük, amelyeknél a napi maximum hőmérséklet meghaladja a +30 °C-ot. „Elrettentő” példaként hozható fel, hogy a Szekszárdi borvidéken 2017-ben az előforduló hőségnapok száma elérte az 50-et (2. ábra)!


2. ábra.
2017. év átlaghőmérséklete, csapadékellátottsága és a hőségnapok száma.
Meteorológiai viszonyok, Szekszárd, 2017

Az ebből következő jövőbeni kilátások a szőlőtermesztésre vonatkozóan nem túl bíztatóak: a járványok a csapadékkal szoros összefüggésben fejlődnek, amelynek évi eloszlása nagyon változó; az általános melegedés, a vegetáció korábbi megindulása miatt erősebb és hosszabb járványok várhatók. Ez több permetezést, a szőlővédelem költségeinek növekedését jelenti. Ezenkívül még nem említettük az amerikai szőlőkabóca elleni – sok borvidéken, ahol már azonosították az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegséget – kötelező és költséges védekezést.

A szőlőlisztharmat

Rengeteg cikk és tanulmány jelent meg az utóbbi időszakban, amelyek elemzik a betegség előretörésének okait. Egyesek a globális felmelegedésben, a fenológiák korábbra tolódásában, a magas páratartalomban, míg mások a védekezés hiányosságaiban és a rezisztencia kérdéseiben vélik látni az okot. Akármi is legyen azonban, a lisztharmatgomba erősen veszélyezteti a szőlőtermesztés mindennapjait, így hasznos az ellene való védekezés lehetséges módozatait feltárni.

Életfeltételek

2017-ben járványos mértékű lisztharmatfertőzés volt az ország szinte mindegyik borvidékén. A járvány kialakulásában nagy szerepe volt az előző év őszén tömegesen képződő ivaros termőtesteknek, ezek számára kedvező időjárás az átteleléshez, valamint a korai, nagymértékű fertőzések kialakulása. Sok helyen csak későn észlelték az erős fertőzést és megkésett, tűzoltásszerű védekezést végeztek, ami sokszor jelentős többletköltséggel párosult.

A lisztharmatnak kedvezett az elmúlt évi enyhe őszi időjárás. A rosszul védett vagy szüret után már kezeletlenül hagyott ültetvényekben sok kazmotécium képződött a leveleken, amelyek az őszi csapadékkal lemosódhattak a tőkerészek kéregrepedéseibe, ahonnét tavasszal ismét fertőzhetnek. A néhány erősen fagyos napot leszámítva a tél enyhe volt, sok csapadékkal, ami szintén kedvező a lisztharmat számára.

A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs időben, míg a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertőzést (3. ábra).


3. ábra. Szőlőlisztharmat-fertőzés a leveleken

A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fő problémát az ivaros alak okozza. Az aszkospórás fertőzésből induló tünetek már május közepén észlelhetők. A leveleken elszórtan apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében. A fürtökön először fehér bevonat képződik, majd később felreped a bogyóhéj, ami fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára.

Nagyon fontos megjegyezni azt a tényt, hogy az utóbbi években a szőlő virágzása a megszokott június 5-i időpontról előretolódott kb. egy héttel korábbra. Ez a tény azt a következményt vonja maga után – mivel a legkritikusabb időszak növényvédelem szempontjából a virágzás –, hogy a védekezési stratégiánkat át kell gondolni, és előbb kell elindítani a növényvédelmi kezeléseket a megszokott időpontnál. A május 15. körül elindított szőlővédelmi technológia tűnik helyénvalónak az idei évben. A virágzás alatt folytatott hatékony és „erős” növényvédelmi technológia a továbbiakban meghozza gyümölcsét, és júliustól már könnyíthetünk a – kedvező esetben – tünetmentes ültetvény növényvédelmén.

A szőlő „előrecsúszott” virágzási idejéhez alkalmazkodtak a gombabetegségek is, és a lisztharmat az utóbbi években már május közepén menetrendszerűen megjelent az ültetvényekben. A szőlővédelem kritikus időszaka tehát – a megszokott júniusi, 1 hónapos időtartamtól eltérően – az utóbbi években korán, május közepén kezdődik, és júliusban is tart. Összességében, a kritikus időszak így 2,5 hónapos, ami alatt nem lehet védelem nélkül hagyni a szőlőtőkéket. Ez a tény nemcsak megnehezíti, de költségesebbé is teszi a növényvédelmet az ültetvényekben.

Védekezés

1. Megelőzés:

A lisztharmat elleni védekezésnél is a legfontosabb a megelőzés. A védekezéseket 4–6 leveles állapottól kell elkezdeni, mivel ilyenkor még nem jön létre tömeges fertőzés. Virágzás előtt a kontakthatóanyag-tartalmú készítményeket használjuk (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star). Fürtmegnyúlástól nagy odafigyelést igényel a szőlő, mivel a fürtök ekkor a legfogékonyabbak a lisztharmatfertőzésre. Ebben az időszakban a védelmet a felszívódó hatású gombaölő szerekre (Dynali, Falcon 460 EC, Systhane 20 EW, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Flint Max, Quadris Max) készítményekre alapozzuk. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak.

2. Már kialakult fertőzés:

A már kialakult fertőzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két „ősi elem”, az 1972–73-ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen. Legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken, vagy a bogyókon.
A 2017-es, rendkívüli lisztharmatjárvány kapcsán az erős fertőzési nyomásban megmutatkozott a készítmények igazi tudása és gyengeségeik is. Hasznos tapasztalatokat szerezhettünk az utóbbi 5 évben engedélyezett készítmények erősen járványos körülmények közötti hatásairól is. A tanulságok arrafelé mutatnak, hogy erős járványban az egyike a legmegbízhatóbb hatóanyagoknak lisztharmat ellen mindmáig a kén és a dinokap (meptildinokap).

Fajták

A fajták tekintetében a Kék oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni mint lisztharmatra érzékeny fajtákat. Esetükben a védelmet még korábban és körültekintőbben kell megszervezni.

2018-ban várható

Az időjárás alakulását nem tudjuk előre, de az idei évben is nagy szerepe lesz az április-májusi időjárásnak a szőlő kezdeti fejlődésében, valamint a kórokozók első fertőzése és a tünetek megjelenése szempontjából. Melegebb tavaszokon – főként, ha többször esik az eső – gyorsabb a szőlő fejlődése, és a gombabetegségek is korábban és erősebben fertőzhetnek. A lisztharmatgomba áttelelése zavartalan volt, így a fertőzőanyag mennyisége nagy. Javasolható a május 10. és 15. közötti első kezelés elvégzése kontakt készítményekkel (kén és Karathane). Ezután következhet május 20. és 25. között az első felszívódó vagy strobilurin hatóanyagú készítménnyel való permetezés. Ezt követően aztán váltva használjuk a felszívódó készítményeket és a strobilurinokat. Lehetőleg minden permetezésnél használjunk ként.

Rezisztencia

A szerrezisztencia veszélye reális napjainkban. Ennek mértéke azonban nem esik egyforma megítélés alá. A Magyarországon kialakult strobilurinrezisztencia miatt a cégek nem javasolják termékeikkel a blokkszerű kezelést. Ugyanakkor a kialakult strobilurinrezisztencia mértéke nem jelentős Magyarországon, az ültetvények többségében még nincs kedvezőtlen tapasztalat az évek óta blokkszerűen használt strobilurin készítményekkel. Ez jellemzi a többséget. Néhány helyen azonban jelentős hatástalanság alakult ki a strobilurinokkal szemben lisztharmat tekintetében is. Ezeken a helyeken a termelők fokozottan kísérjék figyelemmel a cégek erre a helyzetre vonatkozó javaslatait. Az interneten nyomonkövethető a rezisztenciakérdéssel foglalkozó, nemzetközi bizottság munkája, a www.frac.info címen, amely a Fungicid Rezisztencia Bizottság (Fungicide Resistance Action Committee) hivatalos honlapja. A szőlőben használt QoI fungicidek felhasználásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik a munkacsoport. Magyarországon az alábbi – szőlőben lisztharmat ellen engedélyezett – készítmények tartoznak a QoI fungicidek csoportjába: Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max. A bizottság a használatukat illetően alapvetően a következő javaslatokat fogalmazza meg:

  • 3 alkalomnál ne használjuk többször évente a strobilurinokat;
  • csak váltva, másik keresztrezisztencia csoportba tartozó készítményekkel használjuk a strobilurinokat;
  • megelőző jelleggel használjuk a strobilurinokat, már kialakult fertőzésnél kijuttatva hajlamosítanak a rezisztenciára;
  • csak a gyártók által javasolt növényfenológiai időszakokban használjuk a strobilurinokat.

A már bevált készítmények mellett az elmúlt három évben megjelent néhány új készítmény a piacon, amelyek használata során nem kell rezisztenciaproblémákkal számolni. Ezek használatával és technológiába illesztésével – a strobilurinokkal váltakozva használva – jelentősen javíthatjuk a szőlővédelmi technológiánk biztonságát.

Előrejelzés

A helyi viszonyok döntő jelentőségűek a lisztharmatjárványok kialakulásánál. A helyi viszonyokat a legjobban a helyi növényvédelmi előrejelzések elemzik. A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképpen ma már bárki – a borvidékéhez tartozó területről – napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről. Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel elérhetők a SYNGENTA, a BAYER és a BASF cégek szőlő növényvédelmi-előrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Meteorológiai mérések, hőmérséklet- és csapadékadatok szerepelnek még a tájékoztatókban. Az elkövetkező időszakban várható károsítók fellépésének időpontjáról és mértékéről is információhoz juthatunk.

A szőlőperonoszpóra „csendes” éve

Az elmúlt években tapasztalható száraz időjárásban visszaszorult a kórokozó, 2017-ben sem okozott számottevő fertőzést. A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. Az első fertőzések május közepén, végén alakulnak ki. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben sporangiumtartó gyep képződik, ahonnan a kifejlődő konídiumokkal további fertőzések jönnek létre. Egyes évjáratokban a mediterrán légáramlatokkal beérkező konídiumok okoznak fertőzéseket. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben (4. ábra).


4. ábra. Peronoszpórafertőzés leveleken

A virágzástól a fürtzáródás időszakáig, az intenzív hajtásfejlődés szakaszában a legérzékenyebb a szőlő a betegségre. Ebben az időszakban a védekezéseket felszívódó és kontakt készítmények kombinációival célszerű elvégezni. Az utóbbi „peronoszpóramentes” évjáratok után valószínűleg előbb-utóbb (lehet, hogy éppen 2018-ban) jelentősebb fertőzéssel jelentkezhet a kórokozó.

Szürkerothadás

A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de a legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. Jelentőségét növeli, hogy a gomba polifág kórokozó, valamint hogy az élő és elhalt növényrészeken is fennmarad. A kórokozó számára a csapadékos, mérsékelten meleg időjárás a kedvező. A szürkepenész elsősorban sebzéseken keresztül (jégverés, molykártétel, sérves bogyó) jut be a növénybe. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszak a virágzás körüli, a fürtzáródás előtti és az érés időszaka. Virágzáskor elegendő a folpet hatóanyagtartalmú készítmények (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F) kijuttatása, amelyek sok esetben védelmet biztosítanak a peronoszpóra ellen is. A strobilurin készítmények (Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max) is nagyon jó hatékonysággal védik meg a szőlőt a szürkepenésszel szemben.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés hiányában a tőkék 80–100 a befertőződhet, fogékony fajták esetében az ültetvény néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó, karantén károsító. Magyarországon 2013-ban mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma.

A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat. A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Actara SC, Reldan 22 EC, Karate Zeon 5 CS, Luzindo, Mavrik 24 EW) kezeléssel tudjuk megoldani.

Szőlőmolyok

A szőlőmolyok első nemzedéke április–májusban rajzik. A lerakott tojásokból kikelő hernyók a kis fürtökön károsítanak. Az ellenük való védekezés időzítését célszerű szexferomon-csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapdákat már április közepén célszerű kihelyezni. A csapda a hím egyedeket gyűjti, és az első nagyobb rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Karate Zeon 5 CS, Luzindo, Steward 30 DF) készítményekkel.

Levél- és gubacsatkák

Az általánosságban enyhe téli időjárás miatt az idei tavaszon várhatóan az atkák kártétele erős lesz. Tavasszal, már a rügypikkelyek védelmében megkezdik az atkák a még ki sem fakadt hajtások szívogatását. Fakadást követően a fejlődő, kis hajtásokat is nagy számban szívogathatják, így május elejére jelentős károk alakulhatnak ki (5. ábra).


5. ábra. Atkák kártétele levélen

A kártétel felismerését nagyban megnehezíti, ha a hajtások lassan fejlődnek, és a kártételek így alig észlelhetők. Az atkák a szívogatásukkal jelentősen visszavetik a növények kezdeti fejlődését. A kártétel megelőzhető speciális atkaölő készítmények használatával (Vertimec Pro, Envidor 240 SC, Flumite 200) az atkák ellen. A továbbiakban a kén rendszeres (legalább 4 alkalommal), egész éven át tartó, okszerű használatával – speciális atkaölő szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

Gyomnövények

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A gyomnövények levelein keresztül felszívódó hatóanyagú készítményekkel eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlőt. A gyomnövények 15–25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki az említett készítményeket. Évelő gyomnövények ellen a magasabb dózist javasolt kipermetezni a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20–25 cm-t. A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítása (6. ábra).


6. ábra. Gyomirtó szer nem érheti a szőlő zöld részeit

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Háromszorosára nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága
A jelenlegi energiapiaci körülmények között versenyképességi kérdés, hogy Magyarország termálvízkészletét a jelenleginél hatékonyabban használjuk fel. A kormány szabályozási oldalról mindent megtesz a termálvíz fenntartható hasznosításáért, a 2027-ig tartó átmeneti időszakban erre meg is van a lehetőség - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Szentesen.
Rizs, a sokoldalú élelmiszer
Több mint hét évtizedes hagyománnyal rendelkezik a Nagykun 2000 Mg. Zrt. A több lábon álló részvénytársaság idei tevékenységéről beszélgettünk Ágfalvi László Elek elnök-igazgatóval.
A ciroktermesztés tanító mesterei
Az aszály következtében felkapott növény lett a cirok. Sorra jelennek meg azok a hírek, hogy a kukorica mellett érdemes cirkot is tenni a takarmányokba (főkéntvíziszárnyas, baromfi, sertés), mert a cirok is rendelkezik olyan hasznos beltartalommal és magasabb fehérjével, mint a kukorica, ráadásul toxinmentes is.
A cirok nem csodanövény, hanem megoldás
A Lidea nemzetközi vetőmagvállalat az EURALIS Semences és a CAUSSADE Semences Group összeolvadásával 2020. szeptember 1-jén jött létre. A Lidea Hungary Kft. a cirok vetőmag forgalmazásában az anyacég meghatározó leányvállalatai közé tartozik, amit Balogh László, a leányvállalat termékmenedzsere is megerősített a beszélgetés során.
A cirok a jövő fontos takarmánynövénye lehet
A kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemescirok takarmánynövényként, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ez a termésbiztonság pedig felértékelődő szempont minden gazdálkodónak – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a cirok jövőben betöltött szerepéről, felhasználási lehetőségeiről esett szó.
Oktatás és kutatás összefonódása Tokaj-Hegyalján
Dr. Kovács Tibort az olvasók egy része Tokaj egyik meghatározó pincészetének birtokigazgatójaként ismerhetik. Fontos szerepet vállalt a borvidéki újrarendeződésben, sőt a hat hegyaljai fajta, közül az egyiknek, a kövérszőlőnek a visszahonosításáért is sokat tett.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza