2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Basilicus Szőlőbirtok

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: h.gy., 2018/05/11

A Basilicus Szőlőbirtok Kft. gyerekkorát éli, hiszen 2011-ben alakult meg a családi cég. Basa Richárd és Kanczler András fogott össze annak érdekében, hogy a Tokaji Borvidéket népszerűsítsék.

Ahogy a honlapjukon is megfogalmazták ars poeticájukat, azzal a céllal hozták létre a szőlőbirtokot, hogy „újraélesszék a tokaji régió ősi, varázslatos hangulatát és egy mesés világot felelevenítve, szélesebb körben ismertté tegyék a minőségi kézműves tokaji borokat, legyen szó egy dűlőszelektált száraz, vagy egy gazdag édes borról.”

A cégalapítók közül Kanczler András az, aki a borász szakmát képviseli, mivel a móri borvidéken nőtt fel, és édesapja, Kanczler Nándor is kertész és borász volt. A móri Ezerjó a rendszerváltás előtt is népszerű volt a fogyasztók körében. Az ezerjó és a furmint – megszemélyesítve – „rokon lelkű” szőlőfajták, mivel mindkettő szőlőfajta hasonló tulajdonságokat hordoz. András már Móron is kóstolhatott ezerjóból készített aszúbort, így van tapasztalata abban, hogyan kell a tokaji aszút elkészíteni. Jelenleg a móri borvidéken kései szüretelésű borként állítják elő az ezerjó aszút.

András 1995-ben költözött Tarcalra, ahol a furmint és az aszú világa fogadta be. A Hétszőlő birtoknál dolgozott, mégpedig 2010-ig, így kellő tokaji tapasztalattal vághatott neki a saját cég felépítésének. Basa Richárddal közösen létrehozták a Basilicus Borkultúra Központot azzal a céllal, hogy az ide látogatókat megismertessék a tokaji borvidék múltjával, történelmével, szépségeivel és nem utolsósorban a tokaji borokkal. A központ különleges és a régióban egyedülállóan színvonalas borkóstolóival és bortúráival, összetett szolgáltatásaival Tokaj mesés lankáinak borturisztikai központjává vált azzal, hogy a vendégeknek segítenek eljutni a legjobb helyszínekre. Ha valaki Hegyalján tölt el egy hosszú hétvégét, akkor nem csak a borkóstolás kínál különleges élvezetet, hanem más helyi gasztronómiai különlegességek, látnivalók is. Borkóstolási programok minden nap 14, 16 és 18 órától folynak.

A birtok összesen tíz hektáron gazdálkodik, amely hat dűlőben, elsősorban Tarcalon (Mestervölgy, Fekete-hegy, Lónyai, Előhegy), másodsorban Bodrogkeresztúron (Lapis) és a Tokaj (Meleg-oldal) határában fekszik. A birtokon a Tokaji borvidéken engedélyezett hat szőlőfajtát – a furmintot, a hárslevelűt, a sárgamuskotályt, a kövérszőlőt, a zétát és a kabart, továbbá egy filoxéravész előtti kékszőlőt, a purcsint – művelik, biomódszerekkel. 

A minimális beavatkozással, főként hordóban erjedő, és néha abban is érlelődő, évi mintegy 10-12 000 palack bor gyakran hét-nyolc különböző borfajtát is jelent, a száraz küvéktől, fajtaboroktól az édes, kései szüretelésű borokon át a szamorodniig, a fordításig és az aszúig. Boraik a Furmint USA programon kersztül Amerikában is kaphatóak, melyet a neves borszaklap a Wine and Spirit magas minősítéssel jutalmazott.

A tarcali birtokközpontban nemcsak kóstolókat, tokaji mesterkurzusokat rendeznek, hanem a kóstolóteremben 35 fő - a kültéri környezettel együtt jó időben további akár 70 fő - számára tudnak helyszínt biztosítani, legyen szó magánrendezvényekről (például, születésnapi rendezvény) vagy céges rendezvényekről (tréningek, szakmai továbbképzések). A rendelkezésre álló infrastruktúra megfelelő helyszínt biztosít, mivel van itt szabadtéri, fedett grillterasz, látványpince, fehér színű rendezvénysátor, korszerű játszótér, akadálymentes kialakítás a mozgáskorlátozottak számára, projektor, LED-TV.

A Basilicus Szőlőbirtok célja, hogy a régió legkiválóbb borászaival együttműködve egy olyan aktív borközösséget hozzon létre, amely segíti a borkedvelőket Tokaj újra felfedezésében, sokszínű borainak kifinomult megismerésében és a hazai borkultúra megőrzésében.


Basilicus Szőlőbirtok
3915 Tarcal, Könyves Kálmán u. 15–17.
www.basilicus.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza