Hazai állattenyésztés: 2010–2017

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: -v-, 2018/05/13

Az állattenyésztés kibocsátása 2017-ben 883 milliárd forint volt, folyó áron közel felével (47,4 százalékkal), változatlan áron 8,5 százalékkal haladta meg a 2010 évi értéket.

• A szarvasmarha-ágazat kibocsátása folyó áron több mint kétszeresére (+129,0 százalék), változatlan áron 7,6 százalékkal emelkedett;
• a sertéságazat kibocsátása folyó áron 41,0 százalékkal növekedett, de változatlan áron 2,9 százalékkal csökkent, vagyis a termelői árak emelkedése ellensúlyozta a mennyiség csökkenését;
• a juh- és kecskeágazat kibocsátása folyó áron 50,3 százalékkal, változatlan áron 9,3 százalékkal bővült;
• a baromfiágazat kibocsátása folyó áron 42,4, változatlan áron 15,0 százalékkal növekedett;
• a tojástermelés folyó áron 21,8 százalékkal emelkedett, de változatlan áron 9,3 százalékkal csökkent;
• a tejtermelés folyó áron 43,9 százalékkal, változatlan áron 13,8 százalékkal bővült.

Az állattenyésztés teljesítménye 2017-ben

Az állattenyésztés esetében vegyesen alakult a 2017. év. Egyrészt pozitív, hogy a tej- és a sertéságazatban az év nagy részében kedvezőek voltak a termelői árak, valamint bővült a sertés-, a juh- és a csirkehús termelése. Ugyanakkor mérséklődés tapasztalható a marhahústermelésben, illetve a madárinfluenza miatt a pulyka-, kacsa- és libavágásokban.

A sertésvágások élősúlyban 0,8 százalékkal emelkedtek 2017-ben éves összehasonlításban, kedvező, hogy ezen belül több mint ötödével (–21,6 százalék) visszaesett az anyakocák vágása. Az anyakocák nélkül a sertésvágások élősúlyban 1,8 százalékkal emelkedtek. A vágási adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azok tartalmazzák az importállatok vágását is.

Az élősertés-import 2017-ben nagy mértékben emelkedett, 77,5 ezer tonna volt, 34,5 százalékkal több, mint egy éve.

Az élősertés-export mérséklődött 2017 folyamán, ami a meghatározó részt képviselő hízósertés-kivitel csökkenésének tudható be. Az élősertés-export 2017-ben 28,1 ezer tonna volt, 13,4 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Ezen belül a hízósertések kivitele ötödével csökkent, ezzel szemben a kisebb súlyú malacexport 1,8 százalékkal mérséklődött. A hízósertés-kivitel csökkenését elsősorban a hazai vágóhidak növekvő kereslete okozta. Kedvező, hogy a hazai sertéseket itthon dolgozzák fel, ami növeli a hozzáadott értéket.

A külpiaci kereslet nő a sertéshús iránt: 2017-ben 141,7 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 3,4 százalékkal (4,6 ezer tonnával) bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 9,1 százalékkal emelkedett az értéke. A sertéshúsimport 2017-ben 155,2 ezer tonna volt, 7,6 százalékkal, 10,9 ezer tonnával több, mint egy éve. Az import értéke éves összehasonlításban ötödével (17,8 százalékkal) növekedett.

Magyarország sertéshúsból mennyiségben nettó importőr, de értékben nettó exportőr. A külkereskedelmi hiány mennyiségben 13,5 ezer tonna volt 2017-ben, közel kétszer annyi, mint egy éve. Értékben nézve a külkereskedelmi többlet 31,6 millió eurót tett ki, 37,8 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.

A sertés termelői ára a két évig tartó nemzetközi piaci válságot követően 2016 márciusában kezdett emelkedni. Ez a folyamat 2017 júliusában érte el a tetőpontját, amikor a sertés termelői ára élősúlyban 453,8 forint/kg volt, másfélszerese a 2016. márciusi mélypontnak. Ezt követően kisebb megszakításokkal bár, de csökkenő tendenciát mutat a termelői ár, 2018. 13. hetében (március vége) 369,7 forint/kg volt, 8 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Az árak csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen csökkent az EU Kína felé irányuló sertésexportja, ami a termelői árak csökkenését okozta Unió-szerte. Ez a hatás átgyűrűzött hazánkba is. Összességében 2017-ben a sertés termelői ára 10,8 százalékkal felülmúlta az előző évi értéket.

A sertésvágások növekedése 2018 elején is folytatódott, január–februárban a sertésvágások élősúlyban 4,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a 2017-es csökkenés után enyhén, 2,6 százalékkal élénkült az anyakocák vágása, amely a sertésvágások 14,5 százalékát tette ki.

A szarvasmarhavágások élősúlyban 2017-ben 2,8 százalékkal csökkentek. Kedvező, hogy ezen belül a tehénvágások 4,3 százalékkal maradtak el az egy évvel ezelőttitől. A tehénvágások nélkül a szarvasmarhavágások az előző évi szinten maradtak (+0,4 százalék).

Az ágazatban jelentős súllyal bíró élőállat-kivitel 2017-ben csökkent, ami mögött a húsmarhakivitel szűkülő piaca áll. Az élőszarvasmarha-export mennyisége 2017-ben 13,2 százalékkal csökkent, ezen belül a kisebb súlyú tenyészmarha-kivitel 8,4 százalékkal nőtt, ezzel szemben a vágómarhaexport 23,2 százalékkal visszaesett. Ez utóbbi meghatározóan a Törökországba irányuló forgalom csökkenésének tudható be. A vágómarha termelői ára 2017-ben 1,7 százalékkal emelkedett.

A 2017-es csökkenő trend a szarvasmarha-ágazatban megfordult, a szarvasmarhavágások 2018. január–februárban élősúlyban dinamikusan élénkültek, ezen belül a bikavágások növekedése volt a meghatározó. A szarvasmarhavágások élősúlyban 16,7 százalékkal növekedtek, ezen belül a kétharmad részt képviselő tehénvágások 5,5, az egynegyed részt kitevő bikavágások 54,8 százalékkal bővültek.

A juhágazatban meghatározó élőállat-kivitel mennyisége 2017-ben 9,5 százalékkal bővült. A növekedés mögött elsősorban a török, szlovák és német piac élénkülése áll, de emelkedett a kivitel a legfontosabb célország, Olaszország irányába is. A kisebb jelentőségű juhvágás 2017-ben élősúlyban 4,1 százalékkal növekedett. A vágójuh termelői ára 2017-ben 1,7 százalékkal csökkent.
A hazai vágások növekedése 2018 elején jelentősen felgyorsult (bár ebben szezonális hatások is szerepet játszhattak). A juhvágások élősúlyban 4,1, az anyajuhvágások 13,1 százalékkal emelkedtek.

A baromfiágazat termelése – a madárinfluenza miatt – vegyesen alakult. A csirkevágások tovább bővültek 2017-ben, élősúlyban 2,5 százalékkal. Ezzel szemben a madárinfluenza által érintett ágazatokban csökkenés volt megfigyelhető, ennek mértéke a kacsa esetében 32,9 százalék, a liba esetében 19,3 százalék, a pulyka esetében 4,6 százalék. Mivel hazánk augusztusban visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát, várhatóan rövidesen újra növekedési pályára áll a három érintett baromfiágazat.

A vágóbaromfi termelői ára vegyesen alakult: a csirke és a pulyka esetében kis mértékben csökkent, míg a víziszárnyas ágazatokban jelentősen emelkedett. A vágócsirke termelői ára 2017. január–novemberben 1,1 százalékkal, a vágópulyka termelői ára 2,9 százalékkal csökkent, ezzel szemben a kacsa ára 7,3, a liba ára 12,9 százalékkal nőtt. Az utóbbiak oka az lehet, hogy a madárinfluenza miatt nagy mértékben visszaesett a termelés, ami az árak emelkedésének irányába hatott. A baromfi termékpályára kedvezően hatott az, hogy 2017. január 1-től 27-ről 5 százalékra csökkent a baromfihús áfakulcsa. Részben ennek köszönhető, hogy a baromfihús fogyasztói ára 2017-ben 14,8 százalékkal csökkent.

A baromfivágások dinamikusan, 25,4 százalékkal emelkedtek 2018. január–februárban. Ezen belül a 60,5 százalékot képviselő csirkevágások élősúlyban 4,8, a pulykavágások 5,8 százalékkal növekedtek. Kiugró élénkülés volt megfigyelhető a viziszárnyas ágazatokban, a kacsavágások több mint három és félszeresükre, a libavágások több mint kétszeresükre növekedtek. Utóbbiak hátterében a részben a madárinfluenza által okozott alacsony 2017-es bázis áll.

A tejtermelés mintegy háromnegyedét adó tejfelvásárlás – a nemzetközi tejpiaci válság elhúzódó hatása ellenére – az előző évi magas szinten maradt 2017-ben, mivel a válság alatt csökkenő jövedelmet nagymértékben ellensúlyozta a támogatások emelkedése. A tej termelői ára 2017-ben negyedével (23,9 százalékkal) haladta meg az előző évi szintet. A tejtermékek kivitele 2017-ben 332,7 millió euró volt, 70,9 millió euróval több, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés nagyrészt a folyadéktej és a sajt, kisebb részben a savanyított tejtermékek és a tejsavó bővülő forgalmának köszönhető. A folyadéktej kivitelén belül hasonló mértékben emelkedett a meghatározó részt képviselő nyerstejkivitel és a fogyasztói folyadéktej értékesítése. Ugyanakkor míg a nyerstej kivitelének növekedése kizárólag az áremelkedésnek köszönhető, a fogyasztói folyadéktej külpiaci forgalmának a mennyisége is emelkedett.

Az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen nőtt a tejhozam, az egy tehénre jutó éves tejtermelés 7562 liter volt 2016-ban, minden idők legmagasabb értéke.

A takarmányárak 2017-ben enyhén emelkedtek, de összességében visszafogottan alakultak. A takarmánykukorica termelői ára 4,8, a takarmánybúzáé 10,5 százalékkal meghaladta az előző évit, ugyanakkor a takarmányárpa termelői ára 0,7 százalékkal csökkent.

Összességében jelentős sikerként értékelhetjük, hogy a kormány hatékonyan tudta a nemzetközi piaci válságok és a madárinfluenza hatásait mérsékelni, a termelők helyzetét sikerült érdemben javítani. Várhatóan a bel- és külpiaci kereslet emelkedésével párhuzamosan újra növekedésnek indul az érintett ágazatok termelése. Ehhez továbbra is jelentős segítséget nyújt a kiszámítható, jól strukturált támogatási rendszer, amelyben prioritást élvez az állattenyésztés, valamint az áfacsökkentés folytatása és a kedvezményes hitelprogramok is hozzájárulnak az ágazat fejlődéséhez.

A hitelintézeti szektor bizalmát jelzi, hogy 2013 óta emelkedik a mezőgazdaság hitelállománya, 2017. IV. negyedévére már meghaladta a 611 milliárd forintot. Ezen belül az egyéni gazdaságok hitelállománya 330 milliárd forint, a teljes hitelállomány 50 százaléka. A növekedés motorja pedig örvendetes módon az egyéni gazdaságok hitelállományának növekedése.

Közvetlen támogatások

Míg 2007–2013 között közvetlen támogatás és vidékfejlesztés keretében együtt Magyarországra 10,4 milliárd euró jutott, addig 2014–2020 között 12,39 milliárd euró (ebből 8,9 milliárd euró közvetlen kifizetés) támogatást lehet kifizetni.

A hazai termelők 2017-ben a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, 395,8 milliárd forintot kaptak, ez az összeg 138 milliárd forinttal magasabb a 2010-es értéknél. A területalapú támogatás összege a 2010-es 46 535 forintról, 2017-re 70 336 forintra emelkedett.

A termeléshez kötött támogatásokra 2010-hez képest 2017-ben 83 százalékkal több jutott, a 2010. évi 12,69 milliárd helyett 62,59 milliárd forint összegű forrás termeléshez kötött felhasználását tette lehetővé.

Magyarország az elmúlt 7 évben minden évben kérvényezte az előlegfizetési lehetőséget, segítve ezzel az őszi munkák elvégzését. 2017-ben minden korábbinál magasabb, mintegy 219,6 milliárd forint kifizetésére került sor a közvetlen támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások tekintetében.
A 2010–2017 között időszakra idáig összesen 2726,2 milliárd forint, 100 százalékban EU-finanszírozott (EMGA) közvetlen támogatást fizettünk ki.

Nemzeti támogatások az állattenyésztési ágazatokban (2010–2018)

A nemzeti támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50,0 milliárd forintról 2018-re 96,4 milliárd forintra emelkedett, jelentős részben a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programnak köszönhetően, hiszen 2014–2020 között évi 30 milliárd forint többletforrást biztosít az agrárium részére. Ez a többletforrás tette lehetővé, hogy az ÁNT jogcímein a közösségi jogszabályok szerint nyújtható lehető legmagasabb nemzeti források kerülhetnek biztosításra a szarvasmarha-, tej- és juhágazat számára.

A baromfiágazat állatjóléti támogatása 4 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelkedett.
2016-ban került bevezetésre az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfifajok állatjóléti támogatása, amely további 1,2 milliárd forintot biztosít a baromfitartók részére.

A sertéságazat támogatása 6 milliárd forintról (a sertés állatjóléti támogatás növelésével 9,144 milliárd forint és az anyakoca állatjóléti támogatás 2015. évi bevezetésével 8,62 milliárd forint) 17,1 milliárd forintra emelkedett.

A fenti intézkedések megvalósítása következtében a sertés- és baromfiágazat támogatása 2010 óta a háromszorosára növekedett.

Az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására fordítható források mértékét is jelentősen emelte a tárca. A 2010-ben még 4,5 milliárd forintos keretösszeggel működtetett konstrukció 2017-ben már 10,5 milliárd forintos forrással került meghirdetésre, és a támogatott területek köre kibővült a nyúl és a vemhes üsző állat-egészségügyi intézkedések finanszírozásával is.

Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására, ezáltal az állat-egészségügyi biztonság növelése érdekében évente 3,6 milliárd forintos keretösszeg kerül elkülönítésre, amely szintén jelentős emelkedést jelent a 2010. évi 1,0 milliárd forintos szinthez képest.

Számos csekély összegű támogatási konstrukció is segíti az állattenyésztési ágazatot (például: a szárított takarmány csekély összegű támogatása, a nyúltenyésztés-, az anyakecske támogatása, vagy a tenyészkos és tenyészbak beállításának csekély összegű támogatása), amelynek bevezetésére a termelői oldalon jelentkező igények alapján került sor.

2017-től 1,3 milliárd forintra emelkedett az állattenyésztési feladatok megvalósítására felhasználható összeg, amelyet a tenyésztőszervezetek (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kisállatok, ló esetében) vehetnek igénybe törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladataik végrehajtásához.

2017-től új előirányzat került bevezetésre a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája elleni mentesítéssel kapcsolatos intézkedések finanszírozására, 875 millió forintos keretösszeggel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai