Sertéspestis okozta hatások

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/05/10
Címkék: afrikai sertéspestis, állategészségügy, sertésbetegségek, sertéstartás, ASP

Az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományának veszélyeztetettsége a közelmúltban fokozódott. A betegség behurcolásának megelőzése az ágazat minden egyes résztvevőjén múlik.

Nem gyógyítható betegség

Az ASP nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házi sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony. A betegség állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és a sertések védőoltására engedélyezett, hatékony vakcina sincs rá. A vírus az emberre nézve nem fogékony, azonban gazdasági kártétele igen jelentős lehet az ágazatban.

A betegség felszámolása jelentős anyagi áldozattal jár, hiszen ahol felbukkan a járvány, ott a teljes állományt fel kell számolni. Az állati hullák ártalmatlanítása, az állattartó helyek teljes fertőtlenítése elengedhetetlen, mindemellett a sertéshúsból készült termékek exportjának korlátozása súlyos pénzügyi veszteséggel jár.
A veszteség mind a sertéstartókra, mind a felvásárlókra, az országban működő vágóhidakra, húsfeldolgozó üzemekre kiterjedhet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos az ágazat számára a behurcolás megelőzése, hiszen ezen is múlhat az ágazat jövője.

Tanácskozás a sertéspestisről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ügyvezető elnökségének kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az ágazatban még áprilisban. Ekkor dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár a hazai intézkedésekkel kapcsolatban elmondta:

„Az afrikai sertéspestis behurcolásának megelőzése érdekében megtett intézkedéseink alapvetően három csoportba oszthatóak: járványügyi intézkedések a határon; belföldön végrehajtott járványügyi intézkedések; valamint naprakész információ nyújtása az állattartók részére az Európában megállapított afrikai sertéspestis esetekkel és a betegség veszélyeivel kapcsolatosan.”

Az egyeztetésen elhangzott: „A betegség lengyelországi megjelenése komoly piaci zavarokat okozott az Európai Unió élősertés és sertéshús piacán, mivel Oroszország a betegségre való hivatkozással leállította az Unióból származó élősertés és sertéshús szállítmányokat. Mivel a lengyel élősertés piac „bezuhant”, ezért a betegségtől mentes lengyelországi régiókból származó sertések jelenleg a piacukat keresik. Sok esetben sajnos illegális úton jutnak el a környező országok vágóhídjaira és feldolgozóüzemeibe.”

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az illetékes hatóságok is felhívják az ágazati szereplők figyelmét arra, hogy ne éljenek ezekkel a pillanatnyi helyzetben olcsóbb árat kínáló lehetőségekkel, mert rendkívüli kockázatot rejtenek az egész hazai ágazat jövőjére vonatkozóan. A hatóság felhívja a tenyésztők és tartók figyelmét, hogy kezeljék kiemelten telepeik járványügyi szabályzatában rögzített feladatokat a betegség behurcolását megelőzésére” – áll a NAK honlapján.

A járvány alaposan megbolygatta a piacot

Szerencsére Magyarországon a betegség mind ez idáig nem fordult elő, de a járvány okozta közvetett hatások nálunk is erősen érződnek. Az orosz importstop miatt jelentősen visszaestek az élősertésárak az uniós országokban.

Statisztikák szerint az első negyedévben 12 százalékkal csökkentek a sertésárak uniós átlagban. Az árcsökkenés nálunk is igen jelentős, hiszen év elejéhez viszonyítva március közepén már előfordult, hogy száz forinttal is kevesebbet fizettek a kereskedők a sertéstartóknak.
Oroszország még év elején vezette be az EU-val szembeni import­stopot. Az USDA előrejelzése szerint az orosz sertéshúsimport volumene az idei évben éves szinten 25 százalékkal is csökkenhet, mintegy 650 ezer tonnára. Egyelőre a feloldás időpontja bizonytalannak látszik. Az emiatt kieső magyar kivitelt pótolhatja a kormány április elején született megállapodása Kínával, miszerint évente 5–6 ezer tonna sertéshúst exportálhat az ország.

A más tagországokban fennmaradó túlkínálat azonban a hazai helyzetet is tovább rontja, hiszen a megszokott orosz piac helyett a magyar vágóhidakra és feldolgozókhoz is kerülhet innen-onnan sertés. Ezért a tilalom mielőbbi feloldása fontos lenne a magyar sertéstartók számára is, különben így további árzuhanás várható a felvásárlási árakban.

Több országban felütötte fejét a kór az elmúlt időszakban. Az ASP megjelenése még 2007-ben Grúziában és Orosz­országban került megerősítésre, Ukrajnában 2012 közepén, Fehérorosz­ország­ban pedig 2013 közepén jelent meg. Az EU-tagálla­mok közül Litvániában 2014. január 24-én, majd Lengyel­ország­ban február 17-én állapították meg vaddisznó állományokban a fertőzés megjelenését a Fehéroroszországgal szomszédos régiókban.

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalásNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.Dr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.

Ez is érdekelhetiHatékony sertéshízlalásAlternatív (nem ketreces) tojótyúktartásTenyészsüldők tartása, nevelése