Adja el a felesleges szalmát a pécsi erőműnek!

Kategória: Agrárenergetika | Forrás: Pannon-Biomassza Kft., 2018/05/21

A vállalat idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül, melyet a térségbeli agrárvállalkozóktól kíván beszerezni az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve, a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. számára. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét.

A biomassza-tüzelésű pécsi erőmű az idei évben is várja a fel nem használt, illetve az állattenyésztés területén már fel nem használható szalmabálákat. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó pécsi erőmű ma már a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználója a régióban. Az erőmű nemcsak gabonaszalmát, hanem minden egyéb lágyszárú biomassza tüzelőanyagnak megfelelő terméket is átvesz a beszállítóktól. Tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványa, valamint a repcéből, szójából vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálék és a nádból előállított bálák is értékesíthetők az erőműnek. Az üzemben ma már bármilyen geometriájú bálát befogadnak, így kocka és körbálákat egyaránt megvásárolnak.

Az alapanyag nedvességtartalma azonban lényeges a szalmabálák átvételekor. Alapvetően a 30 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó bálákat veszi át az erőmű, de kisebb mennyiségben fogad magasabb nedvességtartalmú kötegeket is, így csökkenhet a beszállítók vesztesége a kazalban tárolásból. Viszont a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról, hogy elkerülhető legyen a minőségromlás.

„Magyarországon évente mintegy 5 millió tonna szalma képződik, a pécsi erőmű teljes évi működéséhez ebből mindössze 4 százalékot használ fel, vagyis a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása hosszú távon biztonságosan megoldható. A szalma energetikai felhasználása így nem veszélyezteti az állattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielégítését sem” – árulta el Lenti Ákos a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő.

A felvásárlási kampánnyal a vállalat célja a zöld távfűtés erősítése, illetve az energiatermelés és az agrárium közti együttműködés ösztönzése. Ez a szinergia egyszerre segíti a hatékonyság javítását és a fenntarthatóság erősítését az energia termelésében, miközben fontos pótlólagos, kiszámítható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára.

Az anyagi hasznon felül a beszállítók további előnyökkel is számolhatnak. Az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamutermék olyan minősítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a gazdákhoz visszajutva hasznosíthatóvá váljon az égetés végterméke a termőterületen. Ennek haszna, hogy a savas kémhatású termőterületek esetében a hamu lúgos PH-értéke segíti a növények jobb tápanyag-hasznosítását. A talaj pH-értékének javítása mellett a termőterületre kijuttatott hamu foszfort, káliumot és olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyek a növénykultúra harmonikus tápanyag-ellátását is lehetővé teszik.

A biomassza-tüzelés környezetkímélő szén-dioxid-semleges technológia, hiszen a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe, csak annyi, amennyit a növények a fotoszintézis során felhasználnak. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, így járulva hozzá az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.

Zöldenergia a bálákból

Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte, az erőmű kizárólag zöld távhővel látja el az épületeket. A biomassza tüzelőanyag hasznosítása mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényét elégíti ki. A szalmatüzelésű erőmű kogenerációs technológiával működik, azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is termel, amely mintegy 220 gigawattóra villamosenergiát állít elő évente. A pécsi erőmű így Magyarországon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve.

A pécsi erőmű különleges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált lehetőségekről további információkat tudhat meg a biomassza.veolia.hu weboldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai