xxx Menü xxx
2019. 11. 21., csütörtök
Olivér

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

Amíg a disznóból rántott szelet lesz…

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Balogh Miklós, élelmiszer-biztonsági tanácsadó, 2014/05/10
Címkék: élelmiszeripar, húsminőség, élelmiszerbiztonság, sertéshús

Az utóbbi évek híradásaiban gyakran szerepel bizonytalan eredetű hús hatósági lefoglalása és megsemmisítése. A legtöbb esetben a hiányosságok között a jelölés (feliratozás), a minőségmegőrzési idő feltüntetésének hiánya, tehát a bizonytalan eredet, és gyakran a nem megfelelő érzékszervi tulajdonságok szerepelnek.

A vágóállatok szállítása

A vágóhídra kizárólag igazolt állattartó telepről vagy egyéni gazdaságból származó, a hatósági állatorvos által vágásra engedélyezett sertést (valamint marhát, lovat, juhot, kecskét) szabad beszállítani. Az állatokat még az állattartó telepen, a szállítás előtt egyedi azonosító jellel (ENAR), valamint hatósági állatorvosi igazolással, kiadási bizonylattal és szállítólevéllel kell ellátni.

Amíg a vágóállat az istállóból elszállítva a vágóhídon levágásra kerül, hosszú idő telik el, s ez alatt az állatot a legkülönfélébb hatások érik. A főbb terhelési tényezők a következők:

  • terelés, kiválogatás, rakodás;
  • esetenként magas szállítási hőmérséklet, szomjúság, lerakodás, zsúfolódás;
  • az állat számára ismeretlen személyzet (durva emberi bánásmód);
  • nagy és szociálisan kevert csoportok kialakulása (harc a rangsorért);
  • a vágóvonalra terelés módja, nagy zaj;
  • rosszul tervezett kábítás, hibásan vagy rosszul működő kábító eszközök.

A sertés pszichésen érzékeny állat, ebből következik, hogy könnyen megijed, ami beindítja a stresszreakciót. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy a sertést a vágást megelőző időszakban több káros hatás éri, mint előző életében együttesen. Vannak úgynevezett „stresszérzékeny” fajták, amelyek a vágást megelőző stresszre igen érzékenyen reagálnak, ennek hatására szervezetükben láncreakció indul el, ami a hús minőségét rontja.

A szállítás során a legfőbb követelmény, hogy ne forduljon elő szállítási tömegveszteség, ami alatt az izom-, bőrsérülések számának csökkentése és a legsúlyosabb veszteség, az elhullás alacsony szintje értendő. A vágás előtti szállítás a termelés utolsó olyan szakasza, amelyet, ha nem megfelelő módon hajtanak végre, akkor a hús minőségében helyrehozhatatlan romlás következik be. Ezért nagyon fontos, hogy a rakodást a legkíméletesebben kell megoldani. Kisüzemi tartási körülmények között a sertések megszokják az ember jelenlétét, és ez önmagában is megkönnyíti az állatok mozgatását. A szállító járműre való terelésnél nem szabad elektromos ösztökét használni, és a lehető legrövidebb úton kell terelni az állatokat.

A sertések vágás előtti pihentetésének célja, hogy a szervezet anyagcseréje normalizálódjon, ezáltal a káros húsminőség kialakulása csökkenjen. A pihenési idő mindig a szállítás körülményeitől és a távolságtól függ.

Kábítás

Higiéniai és állatvédelmi okokból (az elektromos kábítás nagyobb hatékonysága érdekében is) vágás előtt ajánlott langyos vízsugárral lemosni az állatot. Ez egyrészt nyugtatóan hat az állatokra, másrészt leáztatja a szennyeződéseket az állat bőréről, szőréről.
Az elektromos kábítás eszköze a kábító villa. A korszerű üzemekben a sertést rögzített testhelyzetben kábítják. Az elektromos kábító a nyúltagy működését időlegesen megbénítja, ez okozza az öntudatvesztést és egyidejűleg a fájdalomérzet megszűnését.

Szúrás, elvéreztetés

Közvetlenül a kábítás után következik, legalább 20 mp-en belül. A kábított állatot úgy kell elvéreztetni, hogy az közvetlenül a vérfogó edényzet beömlő nyílása fölött történjen. A sertést a nyak középtáján, a szegycsont alatt szúrjuk le és függesztve véreztetjük el.

A vágóállatok teljes vérmennyiségét élősúly %-ban adják meg. Így például a sertésé izomtömeg és a fehéráru tömegétől függően 4,5–6,0%, a szarvasmarha és a juh átlagos vérmennyisége a testtömeg 7,6–8,3%-a. Véreztetés során a teljes vérmennyiségnek 60–70%-a nyerhető ki. A vér az állati test legromlékonyabb anyaga, a hús minőségének és eltarthatóságának érdekében minél jobb elvéreztetésre kell törekedni.
A tökéletes kivérzés mértékét befolyásolja a

  • pihentetés,
  • a kábítás módja,
  • a kábítás és az elvéreztetés között eltelt idő,
  • a testhelyzet és a
  • vér sűrűsége.

Ha a pihentetés mértéke nem megfelelő, akkor a hajszoláskor telítődött hajszálerekből a vér nem távozik el, ami a hús eltarthatóságát, minőségét csökkenti. Túlkábítás esetén (a szívműködés időszakos gátlása) csökken a kinyerhető vér mennyisége. A kábítás és elvéreztetés között eltelt idő minél rövidebb legyen (kb. 20–30 sec.). A vegetatív szervek működésének zavartalansága optimális kivérzést biztosít.

Perzselés, tisztítás

Célja a fellazított szőrtüszőkből a szőrzet eltávolítása a bőr sérülése nélkül. Kisebb vágóhidakon még ma is gázperzselővel végzik ezt a munkát, az iparban a nagyobb mennyiségű szőrzet eltávolítása gépi úton történik, míg az utókopasztást kézzel, kaparók segítségével végzik.

A gépi szőrtelenítés kopasztó berendezésben kopasztó hengerek (háromhengeres) segítségével történik. A művelet alatt a forrázó vízzel azonos hőmérsékletű vízzel permetezik az állati testeket, hogy megelőzzék a szőrtüszők összehúzódását. A kézi utószőrtelenítés a gépi kopasztás hiányosságának kiküszöbölésére szolgál.

A lelángolási művelet célja, a pehelyszőrök elégetése, a testfelület csírátlanítása és a bőr kellemes sárgás színének kialakítása, ami a hagyományos perzseléses eljárás természetes velejárója. A lángolás 600–800 °C-on történik, míg a perzselés 1000-1200 °C-on.

Bontás

Ide egy alapos testzuhany után tolják át (fehér övezet) testet. A medence és a hasüreg megnyitása késsel történik, majd a szegycsont átvágása szegyhasító fűrésszel. A bontási melléktermékeket, a belsőségeket a konvejorpályán a testtel szinkronban haladó tálcákra, illetve horgokra kell helyezni a test, valamint a zsigeri szervek pontos azonosíthatósága végett.

A nyelőcsövet, a vékonybél és a gyomor között, valamint a végbelet le kell kötni.
A sertés bontása, hasonlóan a marha és juh bontásához időben elkülönítve a tiszta övezetben történik. Ennek során körbevágják a végbélrózsát, kiveszik a fülgombát, megnyitják az állat testüregeit, a medencét, hasat, mellüreget és azokból eltávolítják a belső szerveket.

Hasítás, negyedelés

A kérődzőket tilos hasítani, ún, krokodilra kell vágni és negyedelni. Sertés esetében bontás után a gerincoszlopot középen kettéhasítják, illetve marhánál, juhnál a BSE- vizsgálat miatt a gerincoszlopot kivágják a testből. A sertés hasítása abban különbözik a szarvasmarháétól, hogy a fej a testen marad, és azt is kettéhasítják, valamint a farok a test jobb oldalára kerül. A hasítás fűrésszel történik. A kézi hasítás eszköze a hasítóbárd.

A kézi hasítás előnye, hogy nem képződik csontpor, hátránya, hogy nehéz fizikai munka, és általában egyenetlen a hasítási felület. A belszerveket és a hasított fél, illetve negyed testeket be kell számozni és fél órai pihentetés után le kell hűteni az előírt hőfokra.

Húsvizsgálat, minősítés

Vágósertésnek tekinthető a malac, a süldő, a vágás céljára hizlalt, 10 hónaposnál nem idősebb tőkesertés, valamint a tenyésztésbe fogott (TF) koca, kanlott és 12 hónaposnál idősebb nagysúlyú (150 kg felett) sertés.

A legfontosabb előírások, követelmények:

  • állat-egészségügyi azonosíthatóság,
  • a vágóállat egészséges és járóképes legyen,
  • szubjektív minősítés történjen meg az izmoltság és a hízottság alapján beérkezéskor,
  • megfelelő húsformákkal rendelkezzen (hízott legyen) és
  • beérkezés után két órával átvételre kerüljön.

Mérlegelés és hűtés

A vágóállatból kitermelt vágási főtermék tömegének meghatározása a minősítés egyik eleme. A tömegmérést a vágást követően haladéktalanul, de legkésőbb a vágást követő 45 percen belül el kell végezni, a hasított hideg tömeg meghatározása a vágási súly 2%-os csökkentésével történik.

Hűtésnek nevezzük azt a fizikai tartósítási módszert, amikor a hús maghőmérsékletét 0–7 °C közötti értékre hűtik le. A hűtés az egyik legmegfelelőbb tartósítási mód, mivel a legkevésbé változtatja meg a hús eredeti tulajdonságait. A hagyományos hűtést 0–4 °C-on végzik, arra törekedve, hogy a maghőmérséklet minél hamarabb érje el a 6 °C-ot és a felületen vízszegény réteg alakuljon ki.

Ügyelni kell arra, hogy a hűtött, száraz felületre pára ne csapódjon le, mert ha a páralecsapódás miatt megnő a szabadvíz-tartalom, meggyorsul a baktériumok szaporodása. A felület nyálkássá válik és megindul a romlás.

A hatósági állatorvos engedélye alapján lehet a lehűtött testfeleket, illetve negyedeket értékesíteni. A mérlegelést felsőpályán kell elvégezni és a vágási naplóban rögzíteni. Az árukiadás, berakodás alatt a hús maghőmérséklete nem emelkedhet 7 °C fölé.

Hússzállítás

A szállítás nem kevés élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő művelet vagy szolgáltatás. A gyakorlatban inkább azoknál a vállalkozásoknál fordulnak elő hiányosságok, amelyek nem szakosodtak hússzállításra, hanem kizárólag kiegészítő szolgáltatásként, vevőik kiszolgálására, például húsboltoknak végzik a szállítást.

A leggyakoribb hiba az ún. nem szakosított szállítás, amikor együtt, azonos raktérben, azonos hőfokon végzik a sertés-, marha- és baromfihús szállítását. Amennyiben húsos ládákban belsőséget is szállítanak, ennek az előírt szállítási (és tárolási) hőmérséklete 3 °C alatt van, tehát tilos szállítani a tőkehússal, tekintettel arra, hogy annak a szállítási (tárolási) hőmérséklet-igénye 7 °C alatt van.

Hasonlóan nem jellemző az osztott raktér, ami lehetővé teszi az egyidejűleg kétféle hőmérséklet-igényű termékek szállítását.

A sertésvágás technológiai és higiéniai hiányosságai

A gyakoribb higiéniai hiányosságok olyan vágóhidakon, húsüzemekben fordulnak elő, ahol az egyes technológiai műveleteket nem tudják még automatizálni. Korszerű üzemekben a nem megfelelő munkavégzést, a hiányosan elvégzett (vagy el sem végzett) műveletet egy elektronikus felügyelő rendszer nem engedi tovább, fény és/vagy hanggal jelez a dolgozónak vagy a műszakvezetőnek.

Ezek a következők.

  • A szúrást nem váltott késsel végzik, a késcserénél elmarad a kézmosás, illetve a kések fertőtlenítése.
  • Az eszközfertőtlenítő működése nem megfelelő (nincs meg az előírt legalább 82 °C hőmérséklet, annak ellenőrzése nem megfelelő).
  • Az elvéreztetés után nincs testmosás.
  • A forrázó víz hőmérséklete, cseréje nem megfelelő.
  • A kaparó és polirozó berendezések hibás beállítása miatt a testfelület tisztítottsága nem megfelelő, elmarad a testmosás.
  • Belső szervek, zsigerek sérülése kiemelés közben.
  • Az állati test és a kiemelt szervek azonosíthatósága nem megfelelő.
  • A kiemelt szervek és az állati test szennyeződése.
  • Megsérül a gyomor-bél garnitúra a kivétel során, és a tartalom szennyezi a húst.
  • A test, illetve a kiemelt szervek érintkezésbe kerülnek a munkadobogóval, fallal vagy egymással.
  • A bontást nem váltott késekkel végzik, elmarad a késcserénél a kézmosás.
  • A bontáshoz használt eszközök (kések, fűrészek) fertőtlenítése nem megfelelő.
  • A végbél elkötését nem végzik el.
  • A testhasítás eszközeit (bárd, fűrész) nem vagy nem megfelelően fertőtlenítik.
  • A belsőségvizsgáló szalag egységeit nem vagy nem megfelelően fertőtlenítik, a mosó-fertőtlenítő nincs bekötve a csatornába, a mosóvíz szétfolyik a padozaton.
  • A végső húsvizsgálati hely nem megfelelő felszereltségű.
  • Az elkülönítő hűtő működtetése nem felel meg az előírásoknak, vagy belszervhűtő hiányában belszervet tárolnak benne.
  • A kobzóedények és egyéb gyűjtőedények nem megfelelően jelöltek, illetve fertőtlenítésük nem megfelelő.
  • A gyors előhűtőben, a tárolóhűtőben, illetve a belsőséghűtőben a hőmérséklet nem megfelelő, nem biztosítja az előírt maghőmérsékleteket (hús: legfeljebb +7 °C; belsőség: legfeljebb +3 °C).

A vágási higiénia mikrobiológiai ellenőrzése

A vágóhíd üzemeltetőjének rendszeresen mikrobiológiai vizsgálatokkal kell ellenőriznie a vágási higiénia megfelelőségét. Ennek ki kell terjednie a vágott állati testek felületének bakteriológiai vizsgálatára, valamint a takarítás és fertőtlenítés mikrobiológiai ellenőrzésére.

Minden héten egy-egy napon kell a vizsgálatot elvégezni oly módon, hogy az állat-egészségügyi hatóság által meghatározott számú (napi, heti, éves) vágott állatból, a testfelszín 4 különböző helyéről kell kimetszéssel összesen 20 cm2 nagyságú szövetmintát venni a testhasítást követően, de elég a hűtés megkezdése előtt. Az ugyanazon állat különböző részeiről vett mintákat össze kell vonni és együttesen vizsgálni.
A technológiai higiéniai követelmények a hasított sertés testekre a 2073/2005/EK rendelet szerint alkalmazandók.

Az aerob mikrobák és az Enterobacteriaceae-szám meghatározása mellett a vágóhídon vizsgálni kell a vágott testek Salmonella-szennyezettségét. Ehhez dörzsszivacsos mintavételi módszert kell alkalmazni oly módon, hogy a mintavételi terület legalább 100 cm2 legyen. A mintákat a hasított állat testfelületéről a hűtést megelőzően kell venni.

A vágóhidaknak kötelező a hús belső élősködőktől (borsóka, trichinella) való mentességének vizsgálata és hatósági állatorvosi igazolása is.

A húsbolttól a serpenyőig

Az előzőekben láttuk, hogy amíg a vágóállatok szállításától a tőkehús a boltba kerül (most tekintsünk el a nagykereskedelmi forgalmazás esetenkénti többszereplős részének taglalásától), nagyon sok élelmiszer-biztonsági kockázaton megy keresztül ellenőrzött körülmények között is. Gondoljuk végig, milyen kockázatokat jelenthet az a sertéshús, amelyet teljesen ellenőrizetlen, szennyezett körülmények között, az alapvető higiéniai körülmények mellőzésével, kizárólag nyereségvágyból dolgoznak fel és értékesítenek.

A kiskereskedelmi forgalomban, legyen az egyszerű sarki húsbolt vagy áruházlánc, alapvető követelmény a hűtési lánc fenntartása és ennek ellenőrzése. A HACCP-alapelvek szerint működő és a higiéniai, valamint élelmiszerbiztonsági előírásokat szigorúan betartó vállalkozásoknál ebből eredően nem is szokott a hatóság senkit elmarasztalni.

Azonban mégis fordulnak elő úgynevezett nemmegfelelőségek, ezek közül sorolok fel néhányat:

  • túltárolás, a minőségmegőrzési idő lejárta;
  • érzékszervi hibák megjelenése (szag, sötét szín, kiszáradás);
  • nem megfelelő hűtési hőfok;
  • nem szakosított tárolás (elválasztás hiánya a hűtőpultban);
  • nem mos kezet a személyzet a csemegeáruk és a tőkehúsok, illetve a baromfihús kiszolgálása, valamint a pénzkezelés között;
  • nincs elkülönített pénztár;
  • a személyzet nem mindig visel tiszta munkaruhát, és általában nem visel fejfedőt (sapka, kendő, hajháló).

A boltban megvásárolt friss hús hazaszállítására szintén nagy gondot kell fordítani, különösen meleg időben, nyáron, amikor hűtőtáska hiányában gyorsan melegszik a hús és beindul a fehérjék bomlása, ezzel egyidejűleg a baktériumos romlás, ami számos ételmérgezés oka lehet.

Saját és családtagjaink egészségének védelme érdekében, húsvásárláshoz vigyünk magunkkal hűtőtáskát, ami megtartja a (0-7 °C közötti) bolti hőfokot, és a lehető leghamarabb menjünk haza és helyezzük hűtőbe vagy fagyasztóba a húst.

Ránk is vonatkoznak az alapvető higiéniai szabályok, tehát a kézmosás, tiszta vágódeszka és kés használata, a keresztszennyeződések megelőzése a konyhaasztalon vagy a hűtőben. Ez utóbbi gyakori hiányosság, mivel a nem megfelelő csomagolás és az élelmiszerek nem megfelelő elhelyezése (szakosított tárolás) sok keresztszennyeződésnek lehet a forrása.

Meggyőződésem, hogy Magyarországon a közegészségügy jó színvonalú, szerencsére ritkán hallani tömeges ételmérgezésekről. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) őrködik felette, amely 2012. március 15-én jött létre abból a célból, hogy az egyes szakterületek sajátosságainak, valamint a hazai és EU-s jogszabályi követelmények összehangolásával még hatékonyabbá tegyék az élelmiszer-biztonság felügyeletét.

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/09)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, Gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.