István
Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést
Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2018/06/20
Címkék: agrárkutatás, agrárinnováció
Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium kedden.
A szaktárca közleményében ismertette: Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 18-i ülésén bemutatta a hosszú távú kutatási és innovációs együttműködésről szóló BIOEAST kezdeményezés prioritásait. A Európai Bizottság jelezte, hogy kiemelt figyelemmel követik a BIOEAST kezdeményezést, amely nagyon időszerű és kiemelt fontosságú, jelentős szerepe lehet a Bizottság kutatási és innovációs prioritásainak beazonosításában.
Az agrártárca közleményében felidézte, hogy június 13-án Bábolnán tíz kelet-közép-európai ország mezőgazdasági minisztere közös nyilatkozatot írt alá. A kezdeményezés célja egy hosszú távú kutatási és innovációs stratégia kidolgozása, mely iránymutatásul szolgálhat az európai uniós kutatási és innovációs keretprogram tervezéséhez.
A tárcavezető a luxemburgi tanácsülésen ismertette a közös kutatási témaköröket. Hangsúlyozta, hogy a 2030-ig szóló jövőképet tartalmazó dokumentum nagy előrelépés, hiszen az országok stratégiai prioritásait és közös célkitűzéseit nevesíti. Egy olyan tematikus makroregionális egyeztetést indítottak útjára, mely segíteni fog abban, hogy az agrár-élelmiszer és biomassza alapú gazdaság sikeres és fenntartható legyen.
Az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretben - a következő 7 éves időszakra - 10 milliárd eurót javasolt az agrár-élelmiszer és biomassza alapú gazdaságban kutatásra és innovációra költeni. Ez hatalmas lehetőség az ágazatnak, viszont a legtöbb közép- és kelet-európai ország ma még egyértelműen hátrányos helyzetből indul - mutatott rá a tárca.
Az agrárminiszter elmondta, hogy Magyarország részesedését növelni szükséges a kutatási források felhasználásából, ugyanakkor el kell kerülni, hogy az európai biomassza alapú gazdasági stratégia eredménye az legyen, hogy Kelet-Közép-Európa alapanyag-termelési bázisként működjön a nagy biomassza feldolgozó országok iparai számára.
A BIOEAST tagországok egyetértettek abban, hogy tovább kell lépniük a közös kutatási és innovációs stratégia kidolgozásában, amely hosszú távon segítheti a KAP és egyéb politikákkal kapcsolatos döntéseik megalapozását. Ehhez a stratégiai prioritásokat nemzeti szinten is fel kell állítani, valamint szükség van olyan közös kutatási területek beazonosítására, amelyek mindannyiuknak, és ez által Európának is fontosak.
A nyilatkozatban nevesített kutatási témák: a hozamok fenntartható növelése; az agrár-ökológiai, a precíziós gazdálkodással és öntözéssel kapcsolatos kutatási igények; az állat- és növény-egészségüggyel kapcsolatos tematikák. Mindezekhez szükség van az adat- és modellezési képességek fejlesztésére - írta közleményében az Agrárminisztérium.
Ajánlott kiadványok
Dr. Romhány Pál:
Kortársunk az agrárpolitika
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltakA szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza