2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2018/06/20
Címkék: agrárkutatás, agrárinnováció

Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium kedden.

A szaktárca közleményében ismertette: Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 18-i ülésén bemutatta a hosszú távú kutatási és innovációs együttműködésről szóló BIOEAST kezdeményezés prioritásait. A Európai Bizottság jelezte, hogy kiemelt figyelemmel követik a BIOEAST kezdeményezést, amely nagyon időszerű és kiemelt fontosságú, jelentős szerepe lehet a Bizottság kutatási és innovációs prioritásainak beazonosításában.
Az agrártárca közleményében felidézte, hogy június 13-án Bábolnán tíz kelet-közép-európai ország mezőgazdasági minisztere közös nyilatkozatot írt alá. A kezdeményezés célja egy hosszú távú kutatási és innovációs stratégia kidolgozása, mely iránymutatásul szolgálhat az európai uniós kutatási és innovációs keretprogram tervezéséhez.
A tárcavezető a luxemburgi tanácsülésen ismertette a közös kutatási témaköröket. Hangsúlyozta, hogy a 2030-ig szóló jövőképet tartalmazó dokumentum nagy előrelépés, hiszen az országok stratégiai prioritásait és közös célkitűzéseit nevesíti. Egy olyan tematikus makroregionális egyeztetést indítottak útjára, mely segíteni fog abban, hogy az agrár-élelmiszer és biomassza alapú gazdaság sikeres és fenntartható legyen.
Az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretben - a következő 7 éves időszakra - 10 milliárd eurót javasolt az agrár-élelmiszer és biomassza alapú gazdaságban kutatásra és innovációra költeni. Ez hatalmas lehetőség az ágazatnak, viszont a legtöbb közép- és kelet-európai ország ma még egyértelműen hátrányos helyzetből indul - mutatott rá a tárca.
Az agrárminiszter elmondta, hogy Magyarország részesedését növelni szükséges a kutatási források felhasználásából, ugyanakkor el kell kerülni, hogy az európai biomassza alapú gazdasági stratégia eredménye az legyen, hogy Kelet-Közép-Európa alapanyag-termelési bázisként működjön a nagy biomassza feldolgozó országok iparai számára.
A BIOEAST tagországok egyetértettek abban, hogy tovább kell lépniük a közös kutatási és innovációs stratégia kidolgozásában, amely hosszú távon segítheti a KAP és egyéb politikákkal kapcsolatos döntéseik megalapozását. Ehhez a stratégiai prioritásokat nemzeti szinten is fel kell állítani, valamint szükség van olyan közös kutatási területek beazonosítására, amelyek mindannyiuknak, és ez által Európának is fontosak.
A nyilatkozatban nevesített kutatási témák: a hozamok fenntartható növelése; az agrár-ökológiai, a precíziós gazdálkodással és öntözéssel kapcsolatos kutatási igények; az állat- és növény-egészségüggyel kapcsolatos tematikák. Mindezekhez szükség van az adat- és modellezési képességek fejlesztésére - írta közleményében az Agrárminisztérium.

Ajánlott kiadványokDr. Romhány Pál:
Kortársunk az agrárpolitika

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza