Haszongépjárművek adózása

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2018/07/03

A személygépjárművekre vonatkozóan például több speciális szabály is van, és az egyes jogszabályok – még ha egymástól gyakran eltérően is – de pontosan meghatározzák annak fogalmát, addig a haszongépjárműveket érintő szabályok már kevésbé nevesítettek, több jogszabály csak indirekt módon (minden, ami nem személygépjármű) következik ki a törvény szövegéből.

A haszongépjármű fogalma

Rögtön ilyen, gyakran nehézségekbe ütköző kérdés a haszongépjármű fogalmának a behatárolása. Ennek oka, hogy az egyes jogszabályok eltérően határozzák meg a haszongépjármű fogalmát. A fő szabályt, amiből kiindulunk, egy jelenleg is hatályos, 1975-ös rendelet határozza meg, amely személygépkocsi, autóbusz és tehergépkocsi fogalmakat különít el (nem kitérve a cikk szempontjából egyéb nem lényeges jármű kategóriákra).

E szerint személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van, míg autóbusz a személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van. Tehergépkocsinak minősül a személygépkocsit, autóbuszt, trolibuszt és vontatót kivéve minden más gépkocsi.
Adózási szempontból ugyanakkor más szempontok szerint kerül besorolásra a gépjármű, mivel az egyes adótörvények ezt eltérően kezelik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a társasági adóról szóló törvény például a fenti kategóriákból és meghatározásból indul ki, azonban az áfa szempontjából már más a helyzet. Az áfa megítélése szempontjából a 2002. július 31-én érvényes Kereskedelmi vámtarifa osztályozás a mérvadó, vagyis főszabály szerint a vtsz. számhoz tartozó meghatározás dönti el a gépjármű besorolását.

Eszerint személygépjárműnek minősül a 8703 vámtarifaszám szerinti, elsősorban személyszállításra tervezett gépkocsi és más gépjármű, beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.
Ugyanakkor haszongépjárműnek minősül minden olyan gépjármű, ami a 8704 vámtarifaszám szerint áruszállító gépjármű.

Nem könnyű eldönteni

Annak eldöntésére, hogy az adott gépjármű az áruosztályozás tekintetében személyszállításra tervezettnek vagy áruszállítónak minősül-e, a Kereskedelmi Vámtarifa fenti időpontjában hatályos besorolási rendjének köréhez szorosan hozzátartozó, további jogszabályok által meghatározott szabályozásokat is szükséges figyelembe venni:
Ahhoz, hogy a gépjármű a 8704 vámtarifaszám alá tartozzon, vagyis áruszállító gépjárműnek minősüljön, vagy zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárműnek, vagy platós kivitelű járműnek kell lennie. Ehhez olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek alapján megállapítható, hogy a járművet inkább áruszállításra tervezték és nem személyszállításra.

A zárt karosszériás kivitelű haszongépjármű esetében a vezetőfülkét gyárilag el kellett válasszák a rakodótértől. Ez merev, az oldalelemekhez illeszkedő és rögzített elválasztást kell, hogy jelentsen, ami lehet rács vagy fal is. Tehát ezen kitételenek nem felel meg, ha egy hálószerű elválasztást teszünk be a rakódótér és a vezetőfülke közé. További feltétel, hogy a vezetőfülkében legfeljebb három személynek van kialakítva hely, így legfeljebb ennyi fő szállítható benne biztonságosan. A zárt rakodótérnek hátsó- vagy oldalajtó nyitásúnak kell lennie, de ettől függetlenül az oldalán vagy a hátsó részén ablakokkal felszerelt is lehet. A rakodótérben nem lehet gyárilag kialakított ülésrögzítési lehetőség, vagy azokat véglegesen meg kell szüntetni, illetve tartósan használhatatlanná tenni. Ezen feltételek mindegyikének teljesülni kell ahhoz, hogy haszongépjárműről beszélhessünk.
Platós kivitelű járművekre ennél már egyszerűbb feltételek érvényesek, mivel itt a plató miatt a vezetőfülkétől történő elválasztás magától értetődik. Tehát annyi feltételnek kell teljesülnie, hogy a gépjármű önálló vezetőfülkével ellátott legyen és platóval rendelkezzen.

Azon gépjárművek, amelyek a fenti feltételek valamelyikének nem felelnek meg, nem tekinthetők áruszállító gépjárműnek, és nem is osztályozhatók a 8704 vámtarifaszám alá.
Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás, így például a szállítható személyek számának megnövelése, az üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése és az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebben az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 8703 vámtarifaszám alá osztályozandó. Általánosnak mondható, hogy elsősorban személyszállításra tervezett egy gépjármű akkor, ha biztonsági felszereléssel ellátott üléssor(ok), az utasok részére szolgáló kényelmi berendezések, illetve ablakok vannak az utas- és raktérben egyaránt.)
Az elvégzett módosítások, átalakítások során lényeges szabály az is, hogy egy gépjárműnek a forgalmi engedélyben megjelölt minősítése, nem alapozza meg annak Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolását, tehát kizárólag erre alapozva nem lehet adójogilag eldönteni a gépjármű besorolását.

Áfa, gépjármű- és cégautóadó

A fentiek szerinti áruszállító fogalom alá tartozó haszongépjármű esetében a beszerzéshez kapcsolódóan főszabály szerint az általános áfafizetési és -levonási jogok kapcsolódnak, ellentétben a személygépkocsikra vonatkozó speciális szabállyal, vagyis haszongépjármű beszerzése során a rá áthárított adó levonható. Mezőgazdasági őstermelő ilyen minőségében történő haszongépjármű beszerzése során mentes az áfa alól, így értelemszerűen levonási jogot sem alapíthat.
Talán az egyértelmű, hogy a haszongépjármű után gépjárműadó fizetési kötelezettség is keletkezik, melyet félévente kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé, azonban felmerül a cégautóadó kérdése is. Az is evidens, hogy cégautóadót, csak – egyébként nem kizárólag magán célra használt – személygépjármű után kell fizetni. Ennek kapcsán azonban ki kell emelni, hogy annak eldöntése során, hogy cégautóadó terheli-e például azt a gépjárművet, ami egyébként a fentiekben írtak szerint az áfatörvény értelmében nem minősül személygépkocsinak, már az szja-törvény szerinti meghatározást kell figyelembe venni.

Eszerint ugyanis személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Ez összességében azt jelenti, hogy könnyen lehet olyan gépjármű a társaság tulajdonában, ami az áfa szempontjából nem minősül személygépkocsinak, így az áfája levonásba helyezhető, azonban a cégautóadó szempontjából már személygépkocsinak minősül, így a cégautóadót is meg kell fizetni utána.
A cégautóadó mértéke függ a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától is (1. táblázat).

1. táblázat. A cégautóadó mértéke

Az adót a tulajdonosnak, vagy pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani a ’01-es bevallás megfelelő lapján, és egyben megfizetni a külön erre a célra létrehozott adónemre és számlaszámra. Fontos ugyanakkor, hogy a fizetendő adó összegéből levontható a negyedévre eső, határidőben megfizetett gépjárműadó rész összege.

Illeték

A haszongépjármű beszerzése során felmerülhet a visszterhes vagyonszerzési illetékfizetés is. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű visszterhes vagyonátruházáskor illeték tárgya, ami a vonatkozó törvény értelmében olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköznek minősül – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a haszongépjármű zárt végű pénzügyi lízing keretében kerül megszerzésre. Ugyanakkor mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól a tehergépjármű. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű tehergépjárműnek minősül, amit nem személyszállításra terveztek. Vagyis az illeték esetében is elmondható az, hogy lehet olyan körülmény, amikor a gépjármű például az áfa szempontjából személygépjárműnek minősül, azonban illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána. Amennyiben a haszongépjármű nem felel meg a fenti mentességi feltételnek, akkor az illetékfizetési kötelezettség megállapítása az alábbiak szerint történik:
Az illetékfizetési kötelezettség keletkezésénél főszabály az átruházásról szóló szerződés kelte. Az illeték összegét a gépjármű kora és motorteljesítménye befolyásolja. E szerint az illeték mértéke 300 Ft/kW-tól 850 Ft/kW-ig terjedhet (2. táblázat).

2. táblázat. Az illeték összegének alakulása

A haszongépjárművekre vonatkozó adózási szabályok széles spektrumon terülnek el, és koránt sem a legegyszerűbbek, ezért amennyiben lehetséges, érdemes előre tájékozódni.

Lapunk következő számában a haszongépjárművek utáni költségelszámolással, valamint a fuvarlevél és útnyilvántartás kérdésével foglalkozunk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai