2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2018/07/04

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2017–2018

A 2017-es évben az őszi káposztarepce országos vetésterülete 292 938 ha volt. A Dunántúlon 147 336 ha-t, az Alföldön 107 277 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 38 325 ha-t vetettek el a repcetermesztők.
2017 őszén a szeptember valamelyest hűvösebb volt az ilyenkor megszokottnál, az október és a november azonban melegebbnek bizonyult. Ez utóbbi mintegy 0,9 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Az évszak csapadékosabb volt az átlagnál. Szeptember hónap volt a legcsapadékosabb, a szokásosnak több mint másfélszerese hullott. Októberben is a normál érték 127%-a esett, míg a novemberi csapadékmennyiség az 1981–2010-es sokévi átlag körül alakult. Összességében az ősz során országos átlagban 35%-kal hullott több csapadék a szokásosnál.
Az 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018 januárja. Az előző évhez képest lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.

Márciusban a hideg és meleg periódusok váltogatták egymást, és a hónap során nagy mennyiségű csapadék hullott az ország egész területén. Az áprilist rendkívül meleg és száraz időjárás jellemezte. Májusban az időjárás csapadékosabbra fordult, és a hőmérséklet is kedvezett a repce fejlődésének. A hónap középhőmérsékleti adatai lényegesen meghaladták a sokévi átlag értékeit. A hónap közepe különösen csapadékos és hűvös volt (OMSZ).

Az Alföldön és a Dunántúlon sok kísérleti helyen kedvező képet mutatnak a repcék. Sajnos a júniusi viharok helyenként megdöntötték az állományokat, és volt, ahol jégesők is pusztítottak. Több kísérletben növénykórtani problémákat tapasztalunk. A kísérletek betakarítása megkezdődött.
A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2017–2018. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 15 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 17 hibrid közül 2 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid ismét nincs a kísérletben.
A hibridek felsorolása a 2. táblázatban található.

2. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek
2017–2018

A hivatalos kísérletekben 11 csoportban 183 hibridet és 3 szabadelvirágzású fajtát vetettünk el 8 termőhelyen. A kísérletekben 7 EU-listás és 3 hazai nemesítésű fajta szerepel.

2016–2017

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2016–2017. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 10 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 14 illetve 15 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 21 hibrid közül 2 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nem volt a kísérletben elvetve.
A vizsgált hibridekből tíz 2013-ban került állami elismerésre, öt 2015-ben, négy pedig 2016-ban.

1. ábra. Államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták kísérleti helyeinek elhelyezkedése,
2016–2017


1. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek
2016–2017

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 13 illetve 14 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 10 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közöljünk.
Termőhelyenként a terméseredményeket a 3–4. táblázat tartalmazza.

3. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, magtermés (t/ha)

4. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, beltartalmi értékek

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (5–6. táblázat).

5. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, tenyészidőszak alatti megfigyelések

A kórtani adatokat a 7. és 8. táblázatban tanulmányozhatják. A mag-, az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasav-tartalom eredményeket összevontan közöljük (9–10. táblázat).
A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 183 őszi káposztarepce-fajta szerepel, ami megfelelő genetikai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a Fajtajegyzékben 26-ra csökkent. Az EU közös fajtakatalógusa 1429 őszi káposztarepce-fajtát tartalmaz.
A repcét termelők gyakorlatilag már csak hibrideket termesztenek. A termesztésben továbbra is a korai és középérésű csoportba tartozó hibridek a legfontosabbak. Reméljük, hogy szívesen tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza