2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2018/07/04

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2017–2018

A 2017-es évben az őszi káposztarepce országos vetésterülete 292 938 ha volt. A Dunántúlon 147 336 ha-t, az Alföldön 107 277 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 38 325 ha-t vetettek el a repcetermesztők.
2017 őszén a szeptember valamelyest hűvösebb volt az ilyenkor megszokottnál, az október és a november azonban melegebbnek bizonyult. Ez utóbbi mintegy 0,9 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Az évszak csapadékosabb volt az átlagnál. Szeptember hónap volt a legcsapadékosabb, a szokásosnak több mint másfélszerese hullott. Októberben is a normál érték 127%-a esett, míg a novemberi csapadékmennyiség az 1981–2010-es sokévi átlag körül alakult. Összességében az ősz során országos átlagban 35%-kal hullott több csapadék a szokásosnál.
Az 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018 januárja. Az előző évhez képest lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.

Márciusban a hideg és meleg periódusok váltogatták egymást, és a hónap során nagy mennyiségű csapadék hullott az ország egész területén. Az áprilist rendkívül meleg és száraz időjárás jellemezte. Májusban az időjárás csapadékosabbra fordult, és a hőmérséklet is kedvezett a repce fejlődésének. A hónap középhőmérsékleti adatai lényegesen meghaladták a sokévi átlag értékeit. A hónap közepe különösen csapadékos és hűvös volt (OMSZ).

Az Alföldön és a Dunántúlon sok kísérleti helyen kedvező képet mutatnak a repcék. Sajnos a júniusi viharok helyenként megdöntötték az állományokat, és volt, ahol jégesők is pusztítottak. Több kísérletben növénykórtani problémákat tapasztalunk. A kísérletek betakarítása megkezdődött.
A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2017–2018. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 15 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 17 hibrid közül 2 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid ismét nincs a kísérletben.
A hibridek felsorolása a 2. táblázatban található.

2. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek
2017–2018

A hivatalos kísérletekben 11 csoportban 183 hibridet és 3 szabadelvirágzású fajtát vetettünk el 8 termőhelyen. A kísérletekben 7 EU-listás és 3 hazai nemesítésű fajta szerepel.

2016–2017

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2016–2017. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 10 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 14 illetve 15 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 21 hibrid közül 2 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nem volt a kísérletben elvetve.
A vizsgált hibridekből tíz 2013-ban került állami elismerésre, öt 2015-ben, négy pedig 2016-ban.

1. ábra. Államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták kísérleti helyeinek elhelyezkedése,
2016–2017


1. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek
2016–2017

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 13 illetve 14 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 10 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közöljünk.
Termőhelyenként a terméseredményeket a 3–4. táblázat tartalmazza.

3. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, magtermés (t/ha)

4. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, beltartalmi értékek

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (5–6. táblázat).

5. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei,
2016–2017, tenyészidőszak alatti megfigyelések

A kórtani adatokat a 7. és 8. táblázatban tanulmányozhatják. A mag-, az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasav-tartalom eredményeket összevontan közöljük (9–10. táblázat).
A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 183 őszi káposztarepce-fajta szerepel, ami megfelelő genetikai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a Fajtajegyzékben 26-ra csökkent. Az EU közös fajtakatalógusa 1429 őszi káposztarepce-fajtát tartalmaz.
A repcét termelők gyakorlatilag már csak hibrideket termesztenek. A termesztésben továbbra is a korai és középérésű csoportba tartozó hibridek a legfontosabbak. Reméljük, hogy szívesen tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza