2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Clearfield technológia repcében és napraforgóban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2018/07/05

REPCE

A korábban 6–8 kilogrammal vetett repcét ma 2–3 kilogrammal vetjük dupla gabona sortávra. Az őszi káposztarepce térállása jelentősen megnövekedett, ami a nagy termésmennyiségeken túl az intenzív gyomosodást is magával hozta. A hagyományos technológia mellett merőben új lehetőséget biztosít a Clearfield megoldás, amely a Cleratop (17,5 g/l imazamox + 375 g/l metazaklór) gyomirtó szer kombinációra épül. Nagyon fontos tudni, hogy a készítmény csak az imidazolinon csoportba tartozó szert tűrő repcehibridek esetében alkalmazható. A készítményt az őszi káposztarepce 2–8 leveles fejlettségi állapotában kell kijuttatni 1,5–2,0 l/ha dózisban 1,0 l/ha Dash HC adjuvanssal kiegészítve.

A két hatóanyag-komponesnek köszönhetően a Cleratop a talajon és a gyomnövények levelén keresztül egyaránt kifejti a hatását, így a permetezést követően a már kikelt gyomnövények és a későbbiekben talajból csírázók egyaránt elpusztulnak. A technológia nagy előnye, hogy a repcével azonos családba tartozó zsomborfajok, vadrepce és pásztortáska ellen is kiváló hatékonysággal bír.

A technológia másik nagy előnye, hogy az egyszikű gyomfajok ellen (nagy széltippan, gabona árvakelés) is védelmet ad. Költségtakarékossági szempontból sem utolsó, hogy egy kezeléssel megoldható a legfontosabb egy- és kétszikű gyomnövények elleni védelem. Nincs szükség tavaszi gyomirtásra, egy kezeléssel megoldható a gyomirtás a repce teljes tenyészidőszakára. Ezzel a technológiával nem kell azt a kockázatot felvállalni, hogy ősszel kijuttatjuk a preemergens szereket, de végül a szárazság vagy egyéb tényezők miatt nem kel ki a repce – ebben az esetben csak akkor kell kezelni, amikor már biztosan kikelt a kultúrnövény. A gyomirtás kivitelezésénél fontos, hogy mindig az uralkodó gyomfajok fejlettségéhez igazítsuk a kezeléseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magról kelő kétszikű gyomfajok 2–4 valódi leveles, míg az egyszikűek (nagy széltippan, őszi búza árvakelés) 1–3 leveles fenológiájában kell a kezelést elvégezni. A nehezen irtható, magról kelő kétszikű gyomfajok közül kiemelendő a csattanó maszlag, a disznóparéj- és libatopfajok, amelyek szintén érzékenyek a készítményre. A Cleratop jól keverhető a repce növényvédelmében engedélyezett legtöbb rovarölő szerrel is.

A Clearfield technológiában alkalmazható rezisztens hibridek ugyanúgy hozzák az elvárható maximális hozamot, mint hagyományos társaik, számtalan kísérlet bizonyította, hogy a kezelés nem okoz termésdepressziót, sem fitotoxikus tüneteket.

NAPRAFORGÓ

Alapeleme az imidazolinon-ellenálló, más néven Clearfield napraforgóhibrid. A technológia kizárólag imidazolinon-ellenálló hibridek esetében alkalmazható! A kezelés alapvetően két lépésből áll. Az első kezelést közvetlenül vetés után, kelés előtt (preemergensen) kell elvégezni, ez biztosítja a talajon keresztüli hatékony tartamhatású védekezést, a második kezelést pedig célirányosan a gyomnövények 2–4 valódi leveles állapotában. A preemergens 3,5 l/ha Wing-P alapkezelés (212,5 g/l dimetenamid-p + 250 g/l pendimetalin) hatékonyan fékezi a legtöbb magról kelő gyomnövény kelését, ami alól csak a csattanó maszlag és a parlagfű egy része képes kibújni. A készítmény a csírázó, kelő napraforgóra szelektív, azon fitotoxikus elváltozásokat nem okoz. A preemergensen kijuttatott Wing-P hatása függ a bizonytalan csapadékeloszlástól is, viszont a Clearfield gyomirtási rendszerben alkalmazva csak a talajon keresztüli hatástartamot kell biztosítania, mivel a második lépésben posztemergensen a gyomnövények 2–4 valódi leveles állapotában kijuttatott 1,2 l/ha Pulsar 40 SL, vagy Listego (40 g/l imazamox) a kikelt gyomnövényeket hatékonyan elpusztítja.

A gyomnövények következő hullámának csírázásához újabb csapadék kell, ez pedig az első lépésben kijuttatott Wing-P-t is újra oldja, aktivizálja, elősegítve a gyomirtó hatás kifejtését. Ez a gyomirtási technológia biztosítja a tábla gyommentességét egészen a napraforgó 30–40 cm-es fejlettségéig, amikorra a kultúrnövény természetes gyomelnyomó képessége átveszi a szerepet. A technológia hatékonyságának megőrzése céljából a Clearfield napraforgót termesszük mindig más, nem Clearfield növénnyel vetésforgóban! A Clearfield napraforgó árvakelés elleni védekezés nem igényel a normál napraforgó árvakelés elleni védekezéstől eltérő technológiát. A napraforgó ellen hatékony gyomirtó szerek jól alkalmazhatóak az árvakelés elleni védekezésben. Csupán a tribenuron-metil hatóanyag hatékonysága gyengébb az alacsony szintű kereszttolerancia miatt. A Clearfield napraforgó árvakelés irtása szójában Pulsar 40-nel, Listegóval nem hatékony, ezért ügyeljünk rá, hogy egyazon terület vetésforgójába ne kerüljenek ezek a kultúrák.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza