Továbbra is jók a repce piaci kilátásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2018/07/07

Potori Norbert,
az AKI agrárgazdasági kutatási igazgatója

Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz – csak emlékeztetőül: 2004-ben –, akkor már végeztünk hatásvizsgálatokat az AKI-ban arról, hogy a közvetlen támogatási rendszer milyen strukturális változásokat fog előidézni a hazai mezőgazdaság termelési szerkezetében. Az egyik kiugróan jól teljesítő, potenciállal bíró növénynek a repce mutatkozott. Ezt a várakozást – amellett, hogy a támogatás nagymértékben hozzájárult a jövedelem növekedéséhez – az is erősítette, hogy az Európai Unió a bioüzemanyagok gyártásának közvetett és közvetlen támogatását lehetővé tette. Ez az iparág olyan fejlődésnek indult, hogy egyre több és több alapanyagra volt szükség, kezdte mondandóját az igazgató.

Biodízelt sokféle növényből, növényolajból lehet előállítani. A szója-, illetve a pálmaolaj dermedéspontja magasabb, ezért a hideg, téli időszakban a repceolajat inkább használják a gyártók az északi és a kontinentális fekvésű országokban. Egyébként bekevernek azért szója- és pálmaolajat is, míg a napraforgóolajat az Európai Unióban üzemanyagként csak kis mértékben használják, 1–2 százalékot tesz ki csupán a mennyiségük. A ma megtermelt repcemag több mint 55 százaléka a biodízelgyártás alapanyagául szolgál. A tendencia azonban csökkenő, hiszen korábban 60 százalék fölött volt ez az arány. Az Európai Unió – amely a világ legnagyobb repcemag termelője – az iparág igényét – hozzátéve az élelmiszeripart, a kenőanyag-gyártást is – nem tudja a saját, belső termeléséből kielégíteni. Így a folyó gazdasági évben – ez az EU-ban július 1-től június 30-ig tart –, tehát a 2017/2018-as szezonban repcemagból minden idők második legnagyobb volumenét importálta. Az Európai Unióban 21,84 millió tonna repcemagot termeltek az előző szezonban, amelyhez 4,15 millió tonna, míg pálmaolajból összesen 7,65 millió tonna importot hozott be (az EU ezzel a második legnagyobb pálmaolaj-importőr a világon), hangsúlyozta Potori Norbert.

A repcetermesztés jövedelmezősége az elmúlt öt év átlagában is kedvezően alakult, ezért kedvelik a gazdálkodók, s a legjövedelmezőbb növényként termesztik. A repcepiacon az elmúlt hónapok előrejelzéséhez képest némileg változott a helyzet, mivel ismét napirenden van az argentin biodízelre az antidömpingvám bevezetése. Az Európai Bizottság 2017 szeptemberének végétől az Argentínából behozott biodízel 2013 novemberétől érvényes 22–25,7 százalék közötti (az értékek gyártónként – Bunge, Cargill, Dreyfus, Molinos Rio de la Plata – különbözőek voltak) antidömpingvám-tarifáit a Világkereskedelmi Szervezet által argentin kérésre lefolytatott vizsgálat elmarasztaló döntése miatt 4,5–8,1 százalékra csökkentette.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy figyelemmel kíséri az argentin biodízelexportot, mert továbbra is gyanítja, hogy támogatással kerül a termék a piacra. Indonézia növeli a biodízel-termelését (csökken a pálmaolajból rendelkezésre álló exportárualap), hogy 20 százalék helyett 25 százalékos bekeverési arányt érjen el a jövő év elején, továbbá a száraz idő miatt közel 1 millió tonnával kevesebb repcét várnak az EU-ban, összességében tehát kedvezőbb a kilátás, így a repcemag árának további süllyedésével most nem számolhatunk, mondta az igazgató.

Energia kontra élelem

Fontos, a jövőt is meghatározó az Európai Bizottság által elkészített Megújuló energia direktíva 2. javaslat, amelyben az úgynevezett elsőgenerációs bioüzemanyagoknak a közlekedési ágazat végső energiafelhasználásában elszámolható részarányát a 2020. évi 7 százalékról 2030-ig 3,8 százalékra akarta csökkenteni. Az indok az, hogy ez elsőgenerációs bioüzemanyagokat olyan mezőgazdasági terményből állítják elő, amely egyébként humán és takarmány célú fogyasztásra is alkalmas.

Magyarán, az élelmezés-biztonságot szorítja háttérbe az, hogy bioüzemanyagot állítanak elő a repceolajból, s ennek globális hatása is van, hiszen az élelmiszerárak magasabbak, és extra termőterületeket kell termelésbe vonni, hogy legyen elegendő élelmiszer. A direktíva egy nagy energetikai csomag része, amely a Tiszta Energiát Minden Európainak címen forog 2016 novembere óta. Az Európai Parlament azonban a 7 százalékos mértéket tartotta továbbra is elfogadhatónak, és június közepén végül erre billent a mérleg nyelve. Ha 3,8 százalékra mérsékelnék az elszámolhatóságot, az visszavetné a biodízelhez szükséges repceolaj iránti igényt, ami komoly, negatív kihatással lenne a repcetermelésre és a piacra egyaránt. Hozzá kell tenni azt is, hogy az utóbbi években a margarinpiac is „szorongatja” a repcetermelőket, mégpedig azért, mert ismét kiderült, hogy a vaj sokkal egészségesebb a margarinnál. Ebből adódóan a vajfogyasztás nő, míg a margarin gyártása nem igényel akkora mennyiséget, mint a korábbi években. A pálmaolaj 2020 utáni közvetlen kitiltása ugyan lekerült a napirendről, de a földhasználatra kisebb negatív hatást gyakorló alapanyagok felhasználását egy még kidolgozás alatt álló fenntarthatósági tanúsítási rendszer előnyben fogja részesíteni. Ez és a megújuló energia direktívában a 7 százalékos elszámolhatóság megőrzése pozitív kilátásokkal kecsegtetnek, és a repcemag megőrizheti a piaci pozícióját, jelentette ki az igazgató.

A hazai repcetermesztésről szólva az igazgató elmondta, hogy nemcsak a repce vetésterülete, hanem a hozamok is nőttek az elmúlt évtizedben. A repce azon kultúrnövények közé tartozik, amelynek a termesztése nagy szakértelmet igényel, s miután nőnek a termelési eredmények, ezért a hazai repcetermesztők is egyre nagyobb tapasztalattal, tudással rendelkeznek, mondta végezetül Potori Norbert.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai