2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szélsőségek szorításában

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: KITE Zrt., 2018/07/11

Milyen hatással vannak az időjárási anomáliák és szélsőségek az őszi kalászosok és a repce növénytermesztésére hazánkban?

A KITE Zrt. június 1-én Dalmandon, június 4-én pedig Nádudvaron szervezte meg az őszi kalászos és repce fajta- és hibridbemutatóját, ahol ezt a kérdést is megválaszolták. A bemutatón Hadászi László a KITE Zrt. innovációs főigazgatója tartott – az ő szavaival élve gondolatébresztő – előadást arról, hogy milyen szélsőséges időjárási körülményeknek kell ma a növénytermesztőknek megfelelniük.


Hadászi László, innovációs főigazgató

Az előadás első részében az elmúlt több mint 100 év mérési eredményeire alapozva mutatta be, hogy az évi középhőmérséklet folyamatosan emelkedik Magyarországon, a 100 évvel ezelőttihez képest 1,4–1,5 °C-kal magasabb. Ha ezt országos megoszlásban nézzük, akkor még nagyobb szélsőségeket is felfedezhetünk, ugyanis az északkeleti régióban találhatunk olyan helyeket, ahol ez az érték akár az
1,8 °C-ot is elérheti.

A kultúrnövények fejlődését azonban más meteorológiai tényezők is befolyásolják. A fagyos napok száma az elmúlt 100 év átlagát tekintve 16 nappal csökkent, a fagymentes periódus hossza pedig 15–20 nappal emelkedett. Ha az elmúlt 45–50 év átlagát tekintjük, akkor ez utóbbi 18 napra tehető. Ez a két probléma sok fejtörést okozhat az gazdáknak, hiszen növényvédelmi szempontból számos újabb feladatot is jelenthet. Az elmúlt időszakban például több olyan kártevő is megjelent, amelyek előtte hazánkban vagy nem voltak fellelhetők, vagy pedig nem okoztak érdemi kártételt. Sőt a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) például már áttelelésre is képes hazánkban. A Magyarországon már jelenlévő károsítók közül pedig jó néhány, például a kukoricamoly (Ostrinia Nubilalis), nemzedékszámot váltott.

A hőségidőszak hossza 11 nappal nőtt az elmúlt 100 esztendőben. A csapadék mennyisége ugyan nem változott – bár, ha az elmúlt 10 év mennyiségét nézzük, akkor csökkenő tendenciát mutat –, de a csapadékos napok száma 20-szal kevesebb. Vagyis megnőtt a száraz napok száma, egyre hosszabb száraz periódusokat kell a növényeknek átvészelniük. A csapadék intenzitása is megváltozott. Egyszerre nagy mennyiség hullik, akkora, amelyet már nehezen tudunk kezelni. Ez már eróziós problémákat is felvethet, vagy belvízkár is sújthatja a területet. És ha már szélsőségekről beszélünk, nem ritka az sem, hogy egy hónapon belül belvízkár keletkezik egy adott parcellán, majd aszály sújtja ugyanazt a termést.

A klímaváltozásnak azonban vannak pozitív hozományai is, mint például a tenyészidő hosszabbodása, amely az őszi kalászosra jó hatással van. Ezért javasolják a KITE Zrt. szakemberei a hosszabb tenyészidejű, modern genetikájú hibrideket és fajtákat, mert abban az esetben, ha megfelelőképpen ki tudjuk szolgálni a növény igényeit, akkor nagyobb hozamot várhatunk el. Ezt ezen hibridek tekintetében azért fontos megemlíteni, mert – a 10–15 évvel ezelőtti társaikhoz képest, amelyeknek 75 fok hőösszegre volt szükségük – ezeknek már 100 fok hőösszeg kell a csírázáshoz és a keléshez, és további 100–100 minden egyes levél kifejlesztéséhez. Nem véletlen tehát az sem, hogy a modern genetikájú hibridek vetésideje előrébb jött, hiszen a fentiek tudatában időben kell a magnak a földbe kerülnie ahhoz, hogy megfelelő fejlettségi állapotban menjen a növény a télbe. Az új hibridek esetében, ha megfelelő állapotok vannak, a szeptember 20. és október 5. közötti időszakban meg kell történnie a vetésnek.

A vetésszerkezetünk azonban nem mindig engedi meg, hogy időben vessük el az őszi kalászosokat. Kukoricabetakarítás után is sor kerülhet érdemi búzavetésre. Ilyenkor nem ritka az sem, hogy november elején kerül a vetőmag a talajba. Ilyen esetben azokat a búzafajtákat érdemes alkalmazni, melyek a fent említett kisebb hőösszeggel is megfelelő fejlettségi állapotot tudnak létrehozni.

Lesz-e idén rekord búzatermés?

A KITE Zrt. meteorológiai állomáshálózata a nyár közepére eléri a 60 darabot. Így már most is olyan saját adatokkal rendelkezik, melyek segítségével megfigyelhetők a klímaváltozás által okozott problémák. Ezen adatok segítségével tudják bemutatni, hogy 2016-ban és 2017-ben hogyan alakultak az őszi, majd 2017–2018-ban a tavaszi hőmérsékleti adatok, és hogy ez milyen hatással volt az őszi kalászosok fejlődésére.

2016 és 2017 októberének átlaghőmérsékletére vonatkozóan is hasonló adatokat mértek, de 2017 novemberében ez már 2 °C-kal volt magasabb, decemberben pedig ez még tovább növekedett, 2,7 fokra. Összességében a tavalyi őszi időszakot tekintve azt mondhatjuk, hogy az őszi időszakban 628 fok hőösszeg keletkezett, amely azt eredményezte, hogy gyönyörű hatleveles búzaállományok jöttek létre a tél beállta előtt.

2018-ban az első négy hónap átlaghőmérséklete 3 °C-kal magasabb volt az előző évi adatoknál, 3-ról 6 fokra, konkrétan a duplájára emelkedett. A hőösszeg a január-februári időszakban 180 fok volt. Emellett a búza fejlődése az első két hónapban sem állt le, még egy levelet növesztett. Február végére tehát olyan állományok alakultak ki, amelyek rekordterméssel kecsegtettek. A március 20. körüli fagy azonban jelentősen károsította az állományokat, a bokrosodási folyamat leállt. A márciusi fagyok után az extrém, melegrekordokat döntögető áprilisi időjárás közel 200 fokkal magasabb hőösszeget produkált az előző évhez képest. Az extrém április után a májusi időjárás kicsit tompított a hőösszegek emelkedésén, de az látható, hogy a tavasz eleji kéthetes lemaradás után most, június elején már két héttel előrébb járunk tavaly ilyenkorhoz képest, ami a betakarítások kezdetét is előrébb hozhatja, azonban a márciusi fagyoknak köszönhetően sajnos a rekordteméseknek kevés esélye van.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza