Segítség a tanyasi termelőknek

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: V.B., 2014/05/10
Címkék: vidékfejlesztés, falusi vendéglátás, tanya, tanyafejlesztés

A Bács Agrárház Nonprofit Kft. jogelődjét 1995. október 11-én a Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamara, mint egyszemélyes tulajdonos alapította azzal a céllal, hogy agrárvállalkozóknak nyújtson igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési területen szakmai, tervezési, üzletviteli tanácsadáson keresztül, ezáltal támogassa a megyében a környezettudatos gazdálkodást, a termelés biztonságának előmozdítását, a termelők piacra jutásának elősegítését, valamint lehetőségeinek bővítését.

Kamra-túra a Homokhátságon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nonprofit szervezete, a Bács Agrárház Kft. 2014. április 24-én tartotta meg a Kamra-túra Homokháti tanyák túraútvonala elnevezésű részprojektjének bemutatóját, amelynek keretében a túraútvonal négy kiválasztott gazdálkodó tanyáját látogathatták végig a meghívott vendégek. A road-show első állomása Bugacon a Gál-tanya volt, ahol Domján Gergely, a NAK Bács-Kiskun Megyei elnöke köszöntötte a vendégeket. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tanyai életformát folytató gazdálkodók előrejutásához, a piaci pozíció javításához a NAK és annak nonprofit szervezete a Tanyafejlesztési Program keretében is hozzá kívánt járulni.

„A Homokhátsági Célprogram 2003 óta szerteágazó alprogramjaival támogatta a Homokhátságon gazdálkodókat. Kiemelt, a célprogram befejezése óta is figyelemmel kísért és széles körű érdeklődésre számon tartott szakmai programunk a Kamra-túra, mely a gazdálkodók közvetlen értékesítésének támogatását tűzte ki célul. A Homokhátsági Célprogram eredményeként indult kezdeményezés sokaknak adott ötletet a direktértékesítés alkalmazhatóságára. Jelenleg kistermelők részére összeállított szakmai képzésekkel támogatjuk a termelőket, és a Bács Agrárház Nonprofit Kft. folyamatosan keresi a további forrásokat a program fejlesztésére – mondta el a megyei elnök.

– A Kamra-túra Homokháti Gazdaudvar Háló­zat­hoz újabb tanyai gazdaságok csatlakoztak, amelyek szigorú, az Agrárgazdasági Kamara által ellenőrzött szemlén estek át. Ezzel egyidejűleg a www.kamra-tura.hu internetes felület adatai frissítésre kerültek. Valójában milyen az érdeklődés a tényleges tanyás gazdák körében az Önök programja iránt? – kérdeztük Dene Orsolyát, a Bács Agrárház Kft. cégvezetőjét.

– A saját programjainkat illetőn kimondottan szerencsés helyzetben vagyunk, és van mire építenünk. Éppen a Homokhátsági Célprogram volt az, amelynek köszönhetően a mi gazdáink megszokták azt, hogy jöhetnek hozzánk, kérhetnek tőlünk, és elmondhatják, mik az igényeik, amelyek szándékaink szerint többnyire teljesültek. Azért is kivételes a helyzetünk, mert amikor pályázatot írunk, komoly létszámú gazdacsapat áll a háttérben, akiknek a célkitűzéseit fogalmazzuk meg. Egyébként a 2007 óta működő Kamra-túra Gazdaudvar Hálózat volt az első olyan internetes felület, amely a gazdák elérhetőségét biztosította, akik ezzel olyan ingyenes marketingeszközt kaptak, amely kimondottan a direktértékesítést segíti. Az érdeklődő fogyasztó, vásárló könnyen elérheti a gazdát, közvetlen kapcsolatot tud vele teremteni.
A korábbi program keretében a kamara egyebek között például vetőmagokat tudott biztosítani kísérleti termesztésre, hogy jelképes hozzájárulás fejében adatszolgáltatást biztosítson a különböző szárazságtűrő magvak termesztésével kapcsolatban szerzett tapasztalataikról. Ezekből az adatokból a kamara kiadványokat jelentetett meg, segítségükkel azok is értesültek az eredményekről, akik e programban nem vettek részt. Bízunk benne, hogy a Tanyafejlesztési Program talán ilyen jellegű támogatást is nyújt majd a későbbiekben!
A projektismertető után az újságírókból és turisztikai szakemberekből álló népes csapat felkutatta az egyik túraútvonal gazdaságait. Ünnepi reggelit fogyaszthattak a bugaci Gál ökogazdaságban, megismerkedhettek a fülöpjakabi Udvardi család integrált zöldségtermesztésével és megízlelhették az orgoványi Daragó család különleges lekvárjait. A túra végén a Venyige-tanyán megterített asztal várta az ízeket felfedezni vágyó túrázókat, ahol Dr. Csatári Bálint tanyakutató gondolatait ismerhették meg az érdeklődők.

Élet a tanyán

Az orgoványi pusztán megbúvó Venyige-tanyán a Palásti család vendégszeretetét élvezhettük, ahol a gazdaság háziasszonya, Palásti Kovács Ágnes fogadott bennünket. Ágnes negyedik generációként felel a tanyagazdaság működéséért, melyet egyben falusi szálláshelyként is üzemeltetnek. A tanyához 25 hektár terület tartozik. Főként szőlő, biobodza, meggy, szilva és birs termesztésével foglalkoznak. A termékek egy részét feldolgozzák, bor, pálinka, lekvár készül belőle, a többit értékesítik. A gazdálkodás mellett falusi vendégasztallal, szállással várják a látogatókat.

Mint Ágnes asszony elmondta, fő specialitásaik a kemencében készült ételek, mint a lángos, vagy a kalács, amelyek elkészítése nem is olyan egyszerű. Neki például egy évébe telt, mire a kenyérsütés fogásait jól meg tudta tanulni, noha régen anyáról lányra szállt a tudás.

– A Kamra-túra programot nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Ennek hatására kezdtem el a lekvárfőzést, és ez indította el bennem, hogy egyre több terméket készítsek. Jó dolog a Homokhátság védjegyhez csatlakozni, hiszen jó marketinggel, megbízható háttérrel stabil piacot tudunk kialakítani, ami minőségi garanciát jelent a fogyasztónak, ezért mi is alkalmazzuk – tájékoztat a tanya gazdasszonya, akit egy kevésbé hivatalos hangú beszélgetésre kérek.

– Egyáltalán honnan kapta a tanya nevét?

– Ez csak olyan fantázianév, és nem is olyan régi. Persze köthető a helyhez, lévén szőlőműveléssel is foglakozunk, sok a venyige, ami kiválóan alkalmas a kemencefűtéshez – mondja mosolyogva Ágnes, akiről megtudom, édesanyjával könyvelői irodát tartanak fenn Orgoványon.

– Ezek szerint nem laknak kint a tanyán?

– Nem, mert szálláshelyként is használjuk, és ennyien nem férnénk el. Meg a gyerekeknek is jobb az iskola miatt a településen.

– Mekkorák az ötödik generáció tagjai?

– Péter fiam kilencéves, Szabolcs hét, Kata lányom pedig öt. Egyelőre mindegyik aktív, részt vesznek minden munkafolyamatban, a fiúk felülnek a traktor nyergébe, dolgoznak a kertben, ott vannak a gyümölcsszedési időben. Kata lányom mosogat a vendégek után; ha kell, kenyeret dagaszt. Péter és Szabolcs a fiúk kínálják a vendéget borral, pálinkával.

– Miről mesélnek ezek a házfalak Orgoványtól négy kilométerre?

– Apai ági Nagyapám építette a tanyát. A földek jó részét 45 után elvették, államosították. Édesapámnak köszönhetően azonban ezek a területek mind visszakerültek hozzánk, sőt bővítette is ezt a tanyához tartozó birtokot. Annyi biztos, hogy már az ő idejében sem volt itt állattartás. Ahhoz valakinek itt kellene lakni, aki gondozza őket.

– Tanya, állatok nélkül? Nem az igazi.

– Jó lenne egy kisebb rackanyáj, meg hasznos is, hiszen a tanya körül van egy kilenchektáros legelőrész, ami egyelőre kaszáló, így adná magát, hogy legeltessünk rajta. A párom, akinek szintén van egy tanyája, s állatot is tart, szeretné, ha itt is lenne jószág. De amíg nem lakik kint valaki állandóra, addig nehéz ezt megoldani.

– Hangulatos ez az épületegyüttes.

– A tanya két épületből áll és L alakban illeszkedik egymáshoz. A történetéhez tartozik, hogy a tornácos épületet örökölte a nagymama, a másikat pedig a testvére, aki eladta a saját „részét” egy izsáki tanárnak. Egy darabig a tanárék laktak itt, a két épület között betonkerítés húzódott. A szüleim idővel visszavásárolták a tanya másik felét, és visszaállították az eredeti állapotot, mivel sajnos nagyon leromlott volt: beszakadt a pince, meg mindenféle. Ők kezdték el szépen felújítani, de például az eredeti nyílászárokhoz ragaszkodtak! A tanya egyébként 1918-ban épült, 50 centis vályogfallal, nádtetővel.

– Romantikus vagy nagyon kemény élet a maguké?

– Romantikusnak semmiképpen nem nevezhető. Júliusban, amikor indul a szezon, szinte folyamatosan szedjük a gyümölcsöt, egészen október végéig. Közben főzzük a lekvárokat, a szörpöket, rakjuk el a befőtteket. Nálunk a meggyszedés tíz napon keresztül negyven fővel megy. Az embereket hozni, vinni, bejelenteni őket, terményt szállítani nem 10 vagy 12, de sokszor 24 órai munka. A maradék időben meg vendégfogadással foglalkozunk. A turizmusban csak egy asszony segít.

– Hogyan kerültek a programba?

– Tudtam, hogy fontos lehet számunkra, így bele akartunk kerülni. Édesapám kertészmérnök volt, aktív tagja a növényvédő kamarának és az agrárkamarába is elég sokat járt. Három éve, amikor meghalt, a tanyát meg a gazdaságot én örököltem, vittem tovább. Megpróbáltam az ő kapcsolatait fenntartani. Amit én idehoztam újításként, az a vendéglátás.
Szerintem van jövője, amit csinálunk, mert az emberek egyre inkább felismerik, hogy az a gyümölcs, amit a fáról szedünk nekik, annak a minőségét nem lehet hasonlítani ahhoz, amelyik megjárja a nagybani piacot, vagy valamelyik élelmiszerlánc hűtőkamráiban napokat várakozik.

– Milyen intézkedéseket várna még a kormánytól?

– Az ösztönzés, az irány jó. A támogatásokkal van a baj. Most például én személy szerint hiába vagyok gazdálkodó, végzem a munkámat, nem tudok a tanyafejlesztési programban pályázni, mert nem lakom a tanyán. Noha abszolút tanyás gazda vagyok, 30 hektár földem van. Én csinálok mindent, és mégse tudok pályázni, hogy fejleszteni tudjak. Ez nemcsak az én problémám, de sokunknak, másoknak is az. Ezért érzem fontosnak ezeket a különböző szerveződéseket, mint a Kamra-túra Egyesület is, vagy kamara, ahol lobbizni tud az ember az érdekeiért. Nyilvánvalóan, közös összefogással.

– Úgy tudom, valamire mégiscsak pályázik?

– Szőlőültetvény szerkezet-átalakításra nyújtottam be pályázatot, de gyümölcsöt is szeretnék még telepíteni. Nem lehet nem fejlődni. Mert hiába csinálunk ennyi mindent, nem lehet csak ebből megélni.

– Mit szokott olvasni, ha egyáltalán van rá ideje?

Nagyon változó. Most éppen Dr. Molnár Róbert kübekházi polgármester könyvét, az Ébresztő Magyar­ország!-ot. Ajánlom másoknak is!

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Megújuló energia és vidékfejlesztésLukács Gergely Sándor:
Zöldenergia és vidékfejlesztésLukács Gergely Sándor:
A vidékfejlesztés kézikönyvePopp József - Potori Norbert - Udovecz Gábor:
Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás után

Ez is érdekelhetiÚjabb 12 milliárd a kistelepüléseknek a Magyar falu program keretébenVidékfejlesztési Program 2019 - előrehaladás, várható módosítások, pályázatok újranyitásaFolytatódik a Népi Építészeti Program 2019-ben