Vadásszá válás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Németh Zoltán, szakmai igazgató Magyar VADÁSZLAP, 2018/07/15

Bizonyára mindannyian tisztában vannak vele, hogy hazánkban előforduló nagyvadfajaink a mai napig „szabad természetben”, ösztöneik szerint élnek, megőrizték természetes, öröklött tulajdonságaikat. Erdő-mező, az „érintetlen vadon” és – mivel minden területet valamilyen gazdasági tevékenység céljából használunk – jobb híján az ember által megművelt területek szolgálnak élőhelyükként, ahol megtalálják az igényeiknek leginkább megfelelő táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyeiket.

Maga a vadászati törvény (1996. évi LV. törvény) állapítja meg, hogy „valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része”, illetve, hogy a „vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében”.

Vadállományunk természetes szabályozását az ember által még nem háborgatott környezetben elvégezni képes csúcsragadozók jelenleg a Kárpát-medencében nem, vagy csak alig fordulnak elő, mert hiányoznak a számukra optimális élőhelyi feltételek. Emiatt nem képes működni az ember által befolyásolt rendszerben a természetes szelekció.

Világos, hogy a mező- és erdőgazdálkodás mint elsődleges termelő ágazatok egy bizonyos méretű populációt tudnak csak fenntartani azon a területen, ahol eredetileg a vad van otthon, viszont jelenleg egyéb gazdasági javak előállítása történik. Ezeknek a vadfajoknak a szakszerű, fenntartható kezelése szakértelmet igényel.

Kezdetben a vadászat az ember számára, mint létfenntartó tevékenység, az élelemszerzés eszközeként a túlélést, a fennmaradást biztosította. Napjainkra az egyre fejlődő civilizáció kialakulásával fokozatosan megváltozott az ember és a természet viszonya, átalakult a vadászat szerepe is.

A vadászat nem sport, nem hobbi és nem szenvedély, sokkal inkább életforma. A természettel való együttélés speciális formája, amely a vadgazdálkodási tevékenység révén mára önálló agrárgazdasági ágazat lett, s aktív természetvédelemmé vált!

Ennek elsődleges eszköze a vadászat, a vadász pedig az a személy, aki jogosítványt szerez arra, hogy részese legyen ennek a tradicionális tevékenységnek. A vadászat gyakorlásának megkezdéséhez állami vadászvizsgát kell tenni. A vizsgára bocsáthatóság előfeltétele egy hatósági jellegű képzésen, vadásztanfolyamon való részvétel, amelyet jogszabály ír elő. A bizonyítvány megszerzéséhez részt kell venni egy vadászvizsgát megelőző, kötelező, 100 órás tanfolyamon, ahol a vadászjelölt megismerkedik a vadfajaink biológiájával, a vadászatot és a fegyvertartást érintő jogszabályokkal, vadászati kultúránkkal, hagyományainkkal, a vadászati eszközökkel. A jelölteknek az elméleti órákon felül vadászterületi és lőtéri gyakorlaton is részt kell venniük. A tanfolyam elvégzése után következik a vadászvizsga, mely elméleti és gyakorlati részekből áll.

Magyarországon mintegy 40 cég foglalkozik vadásztanfolyamok szervezésével, azonban kevés azoknak a száma, akik a kötelező tananyagon felül olyan etikai alapokkal is ellátják a vadászjelölteket, amelynek révén nemcsak sikeres vizsgát tesznek, hanem megtanulják értékelni a természet és a vadászat szépségeit. Ezért érdemes körültekintően kiválasztani a legprofibb oktató céget. Fontos, hogy a kellően alapos szakmai ismeretek mellett egyfajta szemlélettel is gazdagodjon a vadászjelölt, mert ahogy Fekete István írja: „A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai