Vadászbarát törvény

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2018/07/17

Jámbor László,
az OMVK elnöke

A törvénymódosítás életbe lépése óta beigazolódott, hogy a vadásztársadalom is sikerként könyveli el az átalakított, új szabályozást. De nem a vadászati törvény módosítása volt az első lépése a hazai vadászati jogszabályi környezet megváltoztatásának, hanem a fegyvertörvény, a fegyverszerzés, -tartás, -használat „vadászbaráttá” való módosítása.

Vadászbarát fegyvertartás

Régóta várt lépés volt, hogy olyan ésszerű fegyvertörvény lépett életbe, ami megszüntette a vadászok, a sportlövők és a fegyvergyűjtők értelmetlen, bürokratikus vegzálását. Az országos vadászati érdekképviseleti szervezetek heteken keresztül foglalkoztak a lőfegyvertartással kapcsolatos jogszabálymódosításokkal, s ennek következtében a lehető legjobb fegyvertörvényt alkották meg. Ma már nem szükséges minden fegyver megszerzéséhez külön végigjárni az engedélyeztetési eljárást, hiszen ha a vadásznak három fegyverre van engedélye, és szeretne egy negyediket, akkor nem kell az egész engedélyezést elölről kezdenie, mivel már alkalmas a fegyvertartásra.

Hasonlóképpen nem volt értelme annak, hogy a fegyvertartási engedély lejárt, és ötévente újra és újra hosszabbítgatni kellett. Annak persze ma is van következménye, ha valaki bűncselekményt követ el, akkor természetes, hogy bevonják a fegyvertartási engedélyét. Az is abszurd helyzet volt, hogy ha a vadász elment vadászni, és út közben bement egy étterembe ebédelni vagy a mosdóba, akkor a puskát magával kellett vinnie, mert a lezárt csomagtartóban nem volt szabad otthagyni. Jó, hogy ezt a valóban ésszerűtlen, életidegen helyzetet is megszüntették. S megszüntették a fegyvereknek tízévente kötelező műszaki vizsgáztatását is, mivel ez is csak „pénzbeszedés” volt a vadászoktól. Lehetővé tették a lőszerek újratöltését, vagy például azt is, hogy a fegyvereket reklámozzák: egy fegyverbolt ma már reklámozhatja a termékeit. Korábban megbüntették azt a vadászt, aki 8 centiméternél hosszabb pengéjű zsigerelő kést tartott magánál. A vadászok most már vihetik magukkal a vadászkést is.

Vadászat és természetvédelem

Fontos megemlíteni, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) a különböző szervezetekkel együttműködési megállapodásokat kötött. Nemcsak az érintett minisztériumokkal vált szorossá a kapcsolatuk, hanem a természetvédő szervezetekkel, nemzeti parkokkal is. Az együttműködés során bebizonyosodott, hogy a természet védelme és a vadászat nem egymással szemben álló tevékenység, hanem egymást kiegészítő, egymásra támaszkodó tevékenységek. Ma már a legkényesebb, legérzékenyebb kérdésekben is meg tudnak egyezni, ami javára vált a természetvédelemnek és a vadászatnak egyaránt. Példaként az élőhelyfejlesztést lehet említeni, hiszen amikor ezt teszik, az jó a vadnak, de jó a védett madaraknak, állatoknak is.

Európa legjobb vadászati törvénye

A fegyvertörvény és a különböző szervezetekkel való megállapodás után sor került a harmadik, talán a legfontosabb változtatásra, mégpedig az új vadászati törvénynek az elfogadására, amit lényegében konszenzussal fogadott el az Országgyűlés. Itt is bevált a fegyvertörvénynél alkalmazott módszer, nevezetesen kétszer is megkérdezték az összes vadászatra jogosultat, hivatásos vadászt, hogy ők mit gondolnak, milyen problémákat látnak, milyen törvényt szeretnének. A beérkezett javaslatokat feldolgozták, így egy konszenzusos, kiérlelt, minden érdekelt racionális szempontjait érvényesítő vadászati törvényt fogadott el az Országgyűlés. Ma talán ez Európa legjobb vadászati törvénye, nem véletlen, hogy Szlovákiából, Szerbiából, Bajorországból és a világ legkülönbözőbb részeiről kérték a törvény angol és német nyelvű fordítását.

Különösen fontos volt, hogy a törvénybe bekerült az elő-haszonbérleti konstrukció, s ennek következtében biztosítható az, hogy azok a vadásztársaságok, amelyek tisztességgel gazdálkodtak, nem követtek el szabálytalanságokat, akik az agrárgazdálkodókkal korrekt viszonyban voltak, azok alapvetően meg tudták őrizni a vadászterületüket. Összességében nyolcvan százalékban ugyanazok a vadászatra jogosultak, mint korábban voltak. És miután ésszerűek a szabályok, kizárták azokat a végtelen pereskedéseket, amelyek a korábbi törvények miatt születtek, így a peres ügyek tíz évvel ezelőtti száma tíz százalékra csökkent. Ahol magán-földtulajdonosok is szerepeltek az adott vadászterületen, ott minden esetben a földtulajdonos akarata érvényesült.

Módosult a haszonbérleti üzemtervi ciklus, így a vadászati ciklus 10 év helyett 20 év lett. Ez teljesen ésszerű, mert ha a szarvasbika golyóéretté válása 12 év, akkor nyilvánvalóan 10 év alatt nem lehet felelős vadgazdálkodást folytatni. Az arasson, ki vetett, szólt az érvelés. A 20 év elsősorban a magyar vadállomány védelmét jelenti, és biztonságot ad a vadászatra jogosultaknak. Az is fontos, hogy megvédték a 3000 hektáros minimális területnagyságot, mivel így nem lehet az átmenő vad lelövésére berendezkedni, amire tőlünk nyugatra tragikus példákat láthattunk. A felelős vadgazdálkodás érdekében visszaállították a trófeabírálatnál a mínusz pontokat.

Forradalmi változást hozott a tájegységek kialakítása, a tájegységi fővadászok kinevezése. A tájegységeket kifejezetten az ökológia jegyében határozták meg, amelyeknek élén egy-egy tájegységi fővadász áll, akiket a magyar állam fizet. Egy-egy vadásztársaság tehát minimum háromezer hektár területen gazdálkodhat, és húsz évre kötheti meg a haszonbérleti szerződést (ezeket már meg is kötötték).

A vadkár kérdésében, ami a legkényesebb kérdések egyike, ugyancsak korrekt megállapodást sikerült kötni, aminek a lényege, hogy ami a vadé, az a vadé. Mind az agrárgazdálkodónak, mind a vadászatra jogosultnak együtt kell működnie a vadkár elhárítása érdekében. Azt is fontos említeni, hogy azt a gentlemen’s agreementet, ami korábban köttetett az állami erdészetek üzemi területei és a vadásztársasági területek között, azt korrekt módon betartották.

Az állami üzemi területek és a vadásztársasági területek aránya lényegében nem változott, sőt egy kicsit elmozdult a vadásztársaságok javára, de a konszenzus alapvetően megmaradt.

Kötelező kamarai tagság

A két törvénymódosítás kapcsán szólni kell a vadászkamarai törvény módosításáról is. Az Országgyűlés azt a törvényt fogadta el, amely szerint a vadászjegyek bevételét teljes egészében meghagyja a Vadászkamaránál, és a külföldi vadászok jegyét is a kamara adja ki, következésképpen ezután igen nagy összeggel (mintegy kétmilliárd forintról van szó) gazdálkodhat a Vadászkamara. Ezzel az intézkedéssel a bürokrácia is csökkent. Jó, hogy ez a jelentős összeg a kamaránál marad, mert ez megteremti annak az élőhelyfejlesztési alapnak a pénzügyi fedezetét is, amit a megyei vadásztársaságok használhatnak fel.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke azon a véleményen van, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően az előttük álló 20 éves üzemtervi ciklusban biztosított a nyugodt, kiegyensúlyozott, szakmai alapokon álló, az érintettek együttműködésén alapuló vadgazdálkodás feltételrendszere. A vadászat és a vadgazdálkodás jogi hátterének megreformálásával párhuzamosan az Országos Magyar Vadászkamara működését is új alapokra helyezték. A kamara életében a legnagyobb változást a törvénymódosításnak az a paragrafusa jelentette, hogy a sportvadászoknak is kötelezővé vált a kamarai tagság.

Vadászati Világkiállítás 2021

2021-ben – az 1971-es kiállítás 50. évfordulóján – Magyarország rendezi meg a Vadászati Világkiállítást. A tervek szerint az 50. évfordulós programon nemcsak a magyar történelem és kultúra integráns részét képező vadászati kultúrát mutatják meg a nagyvilágnak, hanem a rokonterületek képviselői is felsorakoznak a rendezvényen. Így egyebek mellett bemutatkoznak a lovassportot űzők, a kutyatenyésztők, a solymászok, a horgászok, a lövészek, az íjászok és a természetvédők képviselői is. Mindemellett a látogatók ízelítőt kaphatnak majd a vadászathoz kapcsolódó gasztrokultúráról, sőt a témához kapcsolódó művészeti alkotásokból is. Az előkészületek javában tartanak, Gróf Károlyi József személyében – Gróf Károlyi Lajos unokája – már miniszteri biztost is kineveztek. Három központi helyszíne lesz a világkiállításnak: a Hungexpo, a hatvani vadászati múzeum (addigra már a kamara égisze alatt), illetve az Állatkert, ami 2021-re Európa legmodernebb állatkertje lesz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai