Növekvő tojástermelés és -fogyasztás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Hajtun György, 2018/07/25

Molnár Györgyi,
a BTT mezőgazdasági titkára

Elöljáróban szögezzük le, hogy a magyar tojás – miután szigorúan ellenőrzött körülmények között termelik – biztonságos, érdemes a fogyasztóknak ezt vásárolniuk. Ezzel együtt minden mindennel összefügg, és a piacon mindig történik valami, ami összezavarja a körülményeket, kezdte Molnár Györgyi. Tavaly a madárinfluenza volt negatív hatással a termelésre, aztán jött a fipronil rovarirtó szer okozta botrány, melynek során több tojóállományt is ki kellett vágni Európában, s ebből adódóan az árak is elszaladtak. Szerencsére ezek az események tavaly év végével lezárultak.

Tavaly karácsony előtt már nem volt a tojáspiacon áremelkedés, sőt, idén januártól csökkenő tendencia mutatkozott az árakban. Ez az árcsökkenés ez idáig egész évben folytatódott, ami a termelőknek egyáltalán nem kedvez, hangsúlyozta a titkár. Az idei első negyedévben még elfogadható volt a tojás átvételi ára, ám a további csökkenés már több termelőt is nehéz helyzetbe hozhat. Az árcsökkenés oka, hogy a kivágott tojóállományokat pótolták, a termelés nemhogy visszaállt a korábbi szintre, hanem nőtt is uniós szinten. Ami viszont sajnálatos, hogy a fogyasztó vajmi keveset érzékelhet az árcsökkenésből, mert az áruházláncokban ugyan volt némi ármérséklés, de messze nem olyan mértékben, mint ahogy a termelők az átadási árakban ezt tapasztalták.

Ma a termelő – jó esetben – önköltségi áron tudja a termékét eladni, miközben a termelési költségek nőnek. Nőttek a személyi bérterhek, a különböző költségtényezők. A baromfiágazatban a termelésben zömmel olyan emberek dolgoznak, akiknél végre kellett hajtani a minimálbér és a bérminimum emelését. Ezt a plusz terhet pedig igen nehéz az átadási árakban érvényesíteni.

Az árcsökkenésnek egyelőre még nincs olyan negatív hatása, hogy a termelők felhagynának a tevékenységükkel, hangsúlyozta Molnár Györgyi. Fél-, egy-két év távlatában lesz látható, hogy a termelő mihez kezd a kedvezőtlen árbevétellel, mert elérhetik azt a kritikus pontot, amikor eldöntik, hogy netán nem várja meg a tojótyúk teljes termelői ciklusát (ez egy-egy tojó esetében egy év). A titkár szerint az a termelő, aki több lábon áll – tehát nem csak méretfüggő a történet –, az könnyebben átvészeli ezt a recessziós időszakot, mint aki csak tojást termel.

Az Európai Unióban napjainkban is zajlik az a vita, hogy melyik tojótartási technológiát preferálják. Nagyon nagy különbségek vannak abban, hogy egyes tagországokon belül melyik tartástechnológia viszi a prímet.

A 2017. évi felmérés alapján az EU tojástermelésének 53,2 százaléka zajlik feljavított ketrecben, 26,5 százaléka egyéb istállózott körülmények között (madárház, illetve mélyalmos tartás). Szabad tartásban a tyúkok mintegy 15,3 százalékát tartják, a biotermelés 5,1 százalékot tesz ki. Az Unió tyúkállománya mintegy 397 347 484 darabra tehető.

Igen nagy a tagállamok közti különbség: Németországban tarják az EU tojóállományának 13,3 százalékát, és ennek 93,1 százaléka alternatív tartásban van. Hasonlóan a hollandoknál 81,8 százalékban, az Egyesült Királyságban pedig 62,8 százalékban az alternatív technológia a jellemző. (E három ország adja az EU termelésének 33 százalékát). Ugyanakkor a szintén nagy tojástermelőnek számító Spanyolországban (87,8 százalék), Franciaországban (64,8 százalék) Olaszországban (61,8 százalék), Lengyelországban (86,8 százalék) a ketreces tartás a jellemző. Ezen országok adják az uniós termelés szűk felét: 44,7 százalékát, mondta a titkár.

Az adatokból tehát az látszik, hogy a ketreces tartás – amelyet támadnak az állatvédő- és a zöldmozgalmak – még mindig jelentős, hiszen összességében uniós szinten meghaladja az 53 százalékot. Tény, hogy a 2012-es kötelező ketrecváltás után sem változott a tartástechnológiai arány, bár az új beruházásoknál az alternatív tartást, ezen belül inkább a madárházak telepítését helyezik előtérbe, nem pedig a mélyalmos beruházást. A szabad- és a biotartásban a termelés stagnál. Az állatvédő és zöldmozgalmak leginkább Németországban és Ausztriában erősek, de a hangjuk sajnos egész Európába elhallatszik. A magyar termelők 80 százalékban ketreces tartásban termelik a tojást, így a magyar piacot uraló kereskedelmi láncok – amelyek német, angol, osztrák, francia tulajdonban, illetve irányításban vannak – szeretnek beleszólni a magyar termelési szerkezetbe. Ők ugyanis azon az állásponton vannak, hogy ha odahaza (Németország, Ausztria, a franciák egyelőre még kevésbé szálltak be ebbe a „versenybe”) a ketreces tartásban termelt tojások egyre inkább kiszorulnak a polcokról, akkor a keleti blokk termelője is hasonlóan a drágább termelési technológiát válassza. A BTT azon dolgozik, hogy az érintett áruházláncokkal párbeszéd jöjjön létre, hiszen az a cél, hogy megértessük velük, hogy a ketreces tartásban lehet a legtisztább, legegészségesebb, legolcsóbb tojást előállítani. Ha a tojó nem érezné jól magát ketreces körülmények között, akkor nem tojna, nem tudna maximális teljesítményt hozni, magas lenne az elhullás stb.

A magyar tojás biztonságos Az ellenőrzött termelésből származó, biztonságos magyar étkezési tojások fogyasztását részesítsék előnyben a hazai vásárlók – hívja fel a figyelmet a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség). A külföldi előállítású, importált tojások sokszor humán-egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. Holland és német értesülések szerint egyes tojástételekben ismét fipronilos rovarirtószer-maradvány jelent meg, a közelmúltban pedig a lengyel állatorvosi szolgálat hívott vissza a piacról több mint 4 millió darab étkezési tojást, mert azokban a megengedettnél magasabb antibiotikum-tartalmat észleltek. Az újabb nemzetközi esetek is rávilágítanak arra, hogy a külföldi előállítású, importált tojások fogyasztása humán-egészségügyi kockázatokat jelenthet – szögezi le a Tojásszövetség. A lengyelországi helyzet magyar szempontból is különösen fontos lehet, mert a külföldi étkezési tojások zöme Lengyelországból érkezik a magyar piacra. A magyar gazdaságokban termelt tojások kiváló minőségűek és biztonságosan fogyaszthatók – húzta alá a Tojásszövetség.

Az ugyanis tény, hogy a ketreces tartásban lehet legjobban védekezni például a madárinfluenza veszélye ellen. Nem véletlen, hogy a szabad- és a biotartás aránya stagnál. S azt is végig kellene gondolni, hogy milyen veszélyekkel járna egy ilyen uniós szinten elhatározott technológiaváltás.

A titkár szerint a fogyasztók ellátása is veszélybe kerülhet egy kikényszerített, gyors technológiaváltás esetén, mert az átállás miatt a telepítés és a termelés jelentősen visszaesne. S ekkor mondjuk Ukrajnából hoznánk be a hiányzó mennyiséget, és olyan tojás jelenne meg a piacon, amelyet egészen más technológiával termelnek ott, ahol az igen szigorú, uniós előírások nem érvényesek. A titkár szerint mindegyik technológiának (ketreces, alternatív, szabad, biotartás) van létjogosultsága, az arányokon persze lehet vitatkozni. Azok az érvek, amelyek a szabad- és a biotartás mellett szólnak, a madárinfluenza-járvány miatt kicsit megbicsaklottak.

Az uniós jogszabály szerint a szabad tartás is szabályozott, s ha be kell zárni a tyúkot, akkor nem adhatja el a termelő a tojást szabadtartásos termékként, ami viszont bevételkiesést, gazdasági hátrányt okozhat az adott szituációban. A szabadtartásos termelők azt követelték, hogy változtassák meg az uniós jogszabályt, és a 12 hét benntartás helyett 16 hétre növeljék ezt az időszakot. Az EU módosította a jogszabályt, és például madárinfluenza-járvány idején 16 hetes zártan tartás mellett még nevezhető a tojás „szabadtartásos”-nak.

Molnár Györgyi szerint parttalanok a tartástechnológia körüli viták, ugyanis az állat és a fogyasztó egészsége a legfontosabb szempont. A tojástermelők hosszú távon, folyamatosan akarják ellátni a lakosságot, ezért a legfontosabb az, hogy humán- és állategészségügyi szempontból biztonság legyen, a tojás megfelelő beltartalommal rendelkezzen, és a termelési folyamatok nyomon követhetők legyenek. A BTT az Agrárminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen kezdeményezte, hogy a kereskedelmi láncok fogadják el azt az érvet, hogy a ketreces tartásra is szükség van a másik három mellett. Ki kell alakítani a megfelelő arányt, amelybe a fogyasztónak is van beleszólása az által, hogy eldönti, melyik tojást veszi le a polcról. S ebben döntő szerepet játszik az ár is.

Ami jó hír, hogy az árak csökkenése mellett a termelők kitartóak, mert a telepítés folyamatosan nő. A termelés növekedésével párhuzamosan a fogyasztás is nő, egyedül a hektikus árak azok, amelyek a „Damoklész kardját” lebegtetik az ágazati szereplők feje fölött, mondta végezetül Molnár Györgyi.

Hullámvölgyben 2018-ban
A 2017. év végét jellemző magas árakat követően az év elején hónapról hónapra csökkenő termelői árak jellemezték a magyar termelést: az első három hónap átlagában 22,37 Ft/db volt a termelői ár, 9,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának árához (20,34 Ft/db) képest, s mintegy 18 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző negyedév átlagára. Az elmúlt három év időszaki termelői áraiban egyértelmű növekedés figyelhető meg. Hasonlóan változtak a csomagolóhelyi árak is (29,91 Ft/db volt a 2018. I. negyedévének az átlagára).


1. ábra. Nettó árak összesítve 2016–2018

A fogyasztói átlagár a piacon bruttó 47,38 forint volt az első negyedévben, 8,9 százalékkal alacsonyabb az előző negyedév áraihoz viszonyítva, de 12,88 százalékkal magasabb a tavalyi árakhoz (36,77 Ft) képest. Az áruházláncokban nem volt ennyire egyértelmű a tendencia: az előző év azonos időszakához képest erőteljesen emelkedett a tojás bruttó ára. Ez a 32 százalékos emelkedés 50,15 Ft/db átlagárat jelentett, amely alig csökkent (0,3 százalékkal) az előző negyedév átlagárához (50,30 Ft/db) viszonyítva (1. ábra). Az első negyedévben növekedett a keltetés (3449,9 ezer db), a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy 49 százalékkal. A jércetelepítést is növekedés jellemezte: 1236,9 ezer db napost istállóztak be, ami a tavalyi év telepítéséhez képest mintegy 22 százalékkal magasabb (2. ábra). A belföldi forgalmazás mellett növekedett a napos export is (2644 ezer db) a 2017 első negyedévi adatokhoz képest.


2. ábra. A tojástermelés alakulása, 2016–2018 (ezer db)


3. ábra. A naposkihelyezés alakulása, 2016–2018 (db)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai