A sertéstartókon csattan az ostor

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H-n, 2018/07/26

Az afrikai sertéspestis április végi, Heves megyei regisztrálását követően a vírus az ukrán határhoz közel, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Tiszakerecseny község határában jelent meg újra. A betegség jelenlétét egy a Nyírerdő Zrt. vadászterületén elhullottan talált vaddisznóból származó mintában mutatta ki a Nébih laboratóriuma. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén jutott be Magyarországra.

Ellenintézkedések

A vírusfertőzés megjelenése előtt Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos 1/2018 számú határozata értelmében 2018 márciusától Magyarország teljes területén az alábbi intézkedések váltak érvényessé: A sertések megbetegedésének és elhullásának jelentése a szolgáltató állatorvos vagy a járási hivatal felé 24 órán belül. Az afrikai sertéspestis gyanújának szolgáltató állatorvos általi haladéktalan jelentése a járási hivatal felé. A gyanú bejelentését követően járási főállatorvos vagy hatósági állatorvos azonnali vizsgálata a helyszínen (megerősítés, kizárás).

A gyanú megerősítésének jelentése a megyei főállatorvos felé azonnal, országos főállatorvosnak 24 órán belül. A szolgáltató állatorvos általi mintavétel hirtelen elhullás, háromnapos, antibiotikumra nem reagáló 40 °C feletti láz vagy kezelés ellenére történő elhullás esetén. Jelentési kötelezettség, ha a nagy létszámú sertésállományban az elhullás az elmúlt 10 nap átlagához képest bármely korcsoportban megemelkedett. A nagy létszámú sertéstelepről érkezett bejelentés azonnali hatósági helyszíni vizsgálatot követel. A járási hivataloknak minden év március 31-ig be kell sorolniuk a sertésállományokat: nagy létszámú, kis létszámú árutermelő, kis létszámú nem árutermelő kategóriába. A járási hivatalok által végzett felmérés és külön nyilvántartás a kültéren tartott állományokról.

A vírus megjelenését követően a fertőzött területen további intézkedéseket vezettek be. E szerint valamennyi házisertés-állományt is össze kell írni. Az élő sertések ki-be szállítása csak a hatósági állatorvos előzetes engedélye után lehetséges. A gazdaságoknál fokozni kell a járványvédelmet.

Az élő sertés (sperma, embrió) szállítási tilalma az EU-ba és a harmadik országokba. Minden házi vágást be kell jelenteni a járási hivatalnak. A házi sertés szállítása csak hatósági állatorvos közreműködése mellett lehetséges. Magyarország mentes területeire a szállítás csak klinikai és virológiai vizsgálatok kedvező eredménye után engedélyezhető.

A különösen ellenőrzött területen – a fertőzött vaddisznók megtalálásának közvetlen közelében – további korlátozó intézkedéseket vezettek be. Két soros villanypásztor kiépítése a terület határán (majd rendes vadkerítés), átmenetileg valamennyi vadászható állatfajra vonatkozó társas és egyéni vadászat megtiltása, a vaddisznó etetésének teljes tilalma, valamint a turisták figyelmeztetése, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területen járnak.

Agresszívan terjedő vírus

A vírus ellen nincs vakcina, igen ellenálló. Állatról állatra (bármilyen váladékkal, vérrel), de szennyezett ragályfogó tárgyakkal (vérrel szennyezett eszközök, szállítójárművek), fertőzött állat húsával is terjed.

A mostani fertőzés gócpontja 2007-ben alakult ki Grúziában, innen kiindulva Oroszországon keresztül Fehéroroszországban és Ukrajnában is széles körben elterjedt. Az Európai Uniót 2014-ben érte el a vírus, először Litvániában regisztráltak fertőzött állatot. Azóta az egész Baltikumban, Lengyelországban, Csehországban és Romániában is megjelent.

Magyarországon is valószínűsíthető volt a vírus megjelenése, a román és ukrán határhoz nagyon közeli esetek miatt. A felkészülés részeként az ország területét 3 kockázati kategóriába sorolták be: magas, közepes, alacsony kockázatú területekre.

Komoly gazdasági károk

Az afrikai sertéspestis megjelenése annak ellenére, hogy házi sertésben még nem regisztráltak fertőzést – azonnali, komoly gazdasági kártételt okozott, exportpiacaink egy része tiltólistára helyezte a magyar sertéshúst és húskészítményeket, aminek tovagyűrűző hatásai miatt a termelői árak csökkenni kezdtek. Hazánk az elmúlt évben 110 milliárd forint értékben exportált sertéshúst. A három legfontosabb exportpiacunk közül kettő, Japán és Kína exporttilalmat rendelt el a Magyarországról származó élő sertésre és sertéshúsból készült termékekre. E két országba irányul a sertéshúsexport mennyiségének mintegy negyede, értékben kifejezve a hazai export csaknem 30 százaléka. Ezen túlmenően a fontosabb exportpartnereink közül Szerbia, Tajvan, Dél-Korea is tilalmat rendelt el, így összességében, az afrikai sertéspestis miatt az export árualap mintegy 40 százalékát felvevő piacról vagyunk kénytelenek lemondani. (Eddig összesen 13 ország rendelt el részleges vagy teljes korlátozást Magyarországgal szemben.)

Az exporttilalmak miatt a szabadpiaci árak azonnal esni kezdtek, május közepére 300–330 Ft/kg-ra csökkent a szerződés nélküli sertések értékesítési ára. Egyes feldolgozók azonnali szerződésmódosítást kezdeményeztek (a szerződési kitételek miatt járványok, fertőző betegségek megjelenése esetén erre megvan a jogalapjuk), jellemzően 10–20 Ft/kg-mal csökkentették a felvásárlási árat. Más feldolgozók még a szerződés szerinti árat fizetik – ez jellemzően a német ZMP ár –, de már jelezték a termelők felé, hogy az ármeghatározás módosítása várható.

A sertéstartók önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, az afrikai sertéspestis miatt bekövetkezett árcsökkenés következtében a felvásárlási árak sok esetben már nem fedezik a sertés előállítás önköltségét. Az ilyen esetekre alkalmazható, a termelők veszteségét mérséklő uniós jövedelemstabilizálási eszközt Magyarországon nem vezették be – holott erre lett volna lehetőségünk, és a tervek szerint szándékunkban is állt a működtetése –, így az agrárirányítás felelőssége ebben a helyzetben nem megkerülhető. A kormánynak azonnali intézkedéseket kellene hoznia annak érdekében, hogy a sertéstartók jövedelemvesztését megállítsák. Érdemi kompenzációra van szükség, az úgynevezett „de minimis” támogatás a sertéstartók helyzetén nem segít.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai