Mikor jön a napenergiaboom?

Kategória: Agrárenergetika | Forrás: Agrárium, MTI, hvg.hu, vadkar.hu, 2018/07/28

A Nap sugárzásából adódóan a földi élet számára elsősorban az elektromágneses sugárzás, a fény a legjelentősebb. A Nap sugárzóteljesítményének a Földet elérő része mintegy 173·1012 kW, ami több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét.

A ténylegesen hasznosítható napsugárzást befolyásolja a földrajzi hely, valamint az évszakok és a napszakok is, amelyek oka a napsugár vízszintessel bezárt szöge. De a ténylegesen felhasználható mennyiséget további tényezők is befolyásolják, úgymint a levegő nedvességtartalma, a felhőzet és az ún. homályosság.

Ha a napfényes órák számát megszorozzuk a napfény négyzetméterenkénti energiasűrűségével, megkapjuk, mennyi energia érkezik a Napból egy évben egy négyzetméternyi területre. A globális sugárzás a déli órákban a téli félévben (október–március) 250–600 W/m2, a nyári félévben (április–szeptember) 600–1000 W/m2. A szórt sugárzás a 40– 50%-ot is eléri. Hazánk legnaposabb része a Duna-Tisza közének déli része, itt a napsütés több, mint 2000 óra/év is lehet, míg a legkevésbé napos az Alpokalja és az ország északkeleti csücske, itt a napfényösszeg kevesebb, mint 1800 óra is lehet.

Hasznosítási módok

A fototermikus hasznosítás azt jelenti, hogy a napenergiát folyadék vagy levegő közeget áramoltató átalakítóeszköz (napkollektor) révén közvetlenül hővé alakítjuk. A fotovillamos megoldás során napelem segítségével alakítjuk át a napenergiát közvetlenül villamos energiává. Ez azért így célszerű, mivel az elektromos áram manapság a legrugalmasabban használható és közvetíthető energiaforma. A napelemek lehetnek polikristályosak és monokristályosak. A monokristályos napelemek hatásfoka jelenleg a legnagyobb, átlagosan 17–22% közötti. Élettartamuk kb. 30 év. Hátrányuk, hogy legjobban a direkt napfényt tudják hasznosítani.

A polikristályos napelemek átlagos hatásfoka alacsonyabb, kb. 14–16%. Élettartamuk ugyancsak 30 év, viszont különösen hazánkban lényeges szempont, hogy a szórt fényt jobban képesek hasznosítani.

A mezőgazdasági termelésben a szigetüzemű energiatermelés igen gyakori, hiszen sok olyan eset adódik, amikor olyan helyen kell az eszközöknek elektromos energiát biztosítani, ahol nincs is kiépített energiahálózat.

Ilyen esetek elehetnek:

• biztonsági kamerák, rendszerek működtetése;
• villanypásztorok, elektromos kerítések és kapuk;
• időjárás-megfigyelő állomások;
• internetes és navigációs (GPS) átjátszóállomások áramellátása;
• itatók szivattyúinak működtetése terepen;
• gépek akkumulátorainak töltése terepen;
• tanyaépületek áramellátása.

Természetesen elterjedt a napenergia állandó, folyamatos hasznosítása is a telephelyek használati meleg víz előállításában, épületek, istállók, szárítóberendezések és növényházak fűtésében stb.

A legolcsóbb energiaforrás

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hivatalosan is kijelentette, hogy az elmúlt néhány évben – 2016 óta – a globális energiapiac leggyorsabban növekvő energiaforrása a napenergia lett. 2016-ban 50 százalékkal több napelemet telepítettek, mint az előző évben, és 2022-re várhatóan a napenergia lesz az első a megújulók között. A szakértők új, korrigált becslései szerint ennek is köszönhetően 5 év múlva a globális energiapiacból 29 százalékkal részesednek majd a megújulók – számol be a hvg.hu.

Az amerikai piacon a napelemek ára 2010 óta folyamatosan csökken. Szakértők adatai szerint a napenergia ára a 2009 óta 8 év alatt kb. 85 százalékkal lett kevesebb.

Egy befektetői (LAZARD) felmérés szerint 1 MWh-nyi energiát földgázból 148 dollárért, szénből 102 dollárért, míg atomenergiából 60 dollárért lehet előállítani. A megújulók közül ugyanez napenergiából 50 dollár, szélenergiából pedig csak 45 dollár.

Mégsem adóköteles

Míg a világban a napenergia előállítása egyre népszerűbb és nagy felfutás előtt áll, hazánkban tavaly az a hír borzolta a kedélyeket, hogy a „megadóztatják a napelemeket”. Mint az Agrárium akkor utánajárt, ez így csak részben igaz. Egyrészt a villamosenergia előállítását szolgáló berendezések valóban 2015 óta környezetvédelmitermékdíj-kötelesek. Ez a termékdíj azonban a villamos energia előállítását, mérését és átvitelét biztosító eszközöket egyaránt terheli.

Abban az esetben, ha belföldi forgalmazón keresztül valósítjuk meg a beruházást, vagyis vásároljuk meg az energia termeléséhez szükséges eszközöket, akkor az adózást érintő adminisztráció és adófizetés a forgalmazót terheli, mi legfeljebb a magasabb vételáron érezzük a termékdíj hatását. Nekünk magunknak akkor kell a bevallással kapcsolatos adminisztrációt intézni és az adót is megfizetni, ha külföldről mi hozzuk be a beruházás eszközeit.

Ha ezután a megtermelt energia teljesen saját részre kerül felhasználásra, további gondunk, teendőnk nincs az adózást illetően. Ha azonban a megtermelt és fel nem használt energiát a szolgáltató felvásárolja, a felvásárlási ár jövedelemszerzésnek minősül. Ha a visszatáplált energia ellenszolgáltatásának értékét a szolgáltató egyszerűen levonja az energiadíjunkból, és csak az így fennmaradó díjat kell megfizetni, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettségünk. Viszont abban az esetben, ha a levonást követően a szolgáltató tartozik felénk, akkor az így szerzett jövedelem után már számolnunk kell az adózással kapcsolatos szokásos adminisztrációs és fizetési kötelezettségekkel.

A napelemekre is vonatkozóan egyetlen új díjtétel jelent meg. Úgynevezett elosztói teljesítménydíjat kell fizetni a háztartási méretű kiserőművet üzemeltetőnek abban az esetben, ha az energia visszatáplálására alkalmas és a rendszer-üzembehelyezési szándékról szóló nyilatkozat benyújtása 2017. március 31. után történt. Azonban a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű rendszerek esetén ezt a díjat nem kell megfizetni, pontosabban úgy kell venni, mintha 0 kW lenne a teljesítmény nagysága.

Itt a harmincszor olcsóbb napelem

Az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói és oktatói nemrég bejelentettek egy általuk kifejlesztett napelemet, amely forradalmasíthatja a napenergia előállítását. A technológia lényege, hogy egy akár 0,1 mm-nél is vékonyabb műanyag „fóliára” nyomatatási eljárással viszik fel a napenergiát felvevő érzékeny bevonatot, majd laminálják. Az így készülő napelem ára a számítások szerint 2000 forint (kevesebb, mint 10 dollár) körül alakul négyzetméterenként. Ráadásul a hagyományos napelemeknél több áramot képes termelni még nem ideális fényviszonyok mellett is.

A kutatók már le is gyártották az első 100 m2 panelt, amelyet most az egyetemi épületeken tesztelnek, illetve elkészült már a kereskedelmi forgalomba szánt első verzió prototípusa is. A befektetők máris nagy érdeklődést mutatnak az újfajta napelem-technológia iránt.

Napelem szolgáltatás a Nemzeti Közműveknél

A Nemzeti Közművek elindította lakossági napelemes szolgáltatását, amely az egész ország területén elérhető, az ügyfelek a napelemes rendszer telepítésével áramfelhasználásuk jelentős részét közvetlenül megújuló energiaforrásból fedezhetik – közölte június elején az NKM Nemzeti Közművek Zrt. A Nemzeti Közművek napelemes szolgáltatása olyan teljes körű kivitelezést jelent, amelyben a műszaki felméréstől az üzembe helyezéshez szükséges minden eszköz telepítésén át az engedélyek beszerzéséig a teljes folyamatot a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Optimum Zrt. végzi.

A közlemény szerint a környezetvédelmi előnyökön túl a napelemes rendszer üzemeltetése gazdasági előnyt is jelent a Nemzeti Közművek lakossági ügyfeleinek, mert a hatályos jogszabályok által biztosított szaldóelszámolás megteremti annak lehetőségét, hogy akár nullára csökkentsék éves villamosenergia-költségeiket.

A Nemzeti Közművek folyamatosan dolgozik a szolgáltatáshoz igénybe vehető finanszírozási konstrukciók kialakításán is, ugyanakkor a napelemes szolgáltatás igénybevételéhez az MFB pontokon igényelhető, a Széchenyi 2020 program keretében a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó kamatmentes hitel is elérhető.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai