2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tonnánként nettó 96 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a szakszövetség az őszi kalászosokra

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2018/08/01
Címkék: növénytermesztés, vetőmag, őszi kalászosok

Nettó 96 ezer forintos tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé az őszi kalászosok fémzárolt, minősített vetőmagjaira a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az idei előrejelzés a végfelhasználói árak enyhe emelkedésével számol.
A meghirdetett ár nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek az adásvétel során maguk határozzák meg. Ez a tájékoztatás nem jelent árrögzítést, fő célja az orientáció, a várható piaci árinformáció közreadása - hívja fel a figyelmet a terméktanács.
A tájékoztatás szerint az ár a fémzárolt vetőmagra vonatkozik, amely hivatalos címkével ellátott, érvényes vetőmag minősítő bizonyítvánnyal rendelkezik, gombaölő szerrel van csávázva és az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő.
Takács Géza, a szervezet elnökének tájékoztatása szerint az őszi búza és a tritikálé vetőmagjából a várható készletek szakmailag megfelelő, 40 százalék körüli felújítási lehetőségét tesznek lehetővé, azonban az őszi árpa esetében a szaporító terület csökkenése miatt - az előző évivel azonos vetésterületet feltételezve -, hiány is kialakulhat.
A szövetség a tagjaitól az aratási szezon végén kér és kap adatokat és ennek feldolgozása után adja ki tájékoztatóját.
Közölték: az előző évről nem maradt nagyobb mennyiségű vetőmag, bár az őszi búzánál kissé magasabb az 100-500 tonnás tételek aránya. A vetőmag célú őszi búza átlagtermése évek óta stabil, az őszi árpa és a tritikálé esetében a tagok nagyobb arányban számolnak magasabb termésátlaggal.
Az idén emelkedtek a kalászos terményárak, várhatóan növekednek a termelési költségek, amelynek következménye a vetőmag végfelhasználói árának enyhe növekedése lesz - közölték.
Az őszi kalászosok vetőmagjának tényleges értékesítési árairól a szervezet a vetési szezon végén kap majd pontos adatot, amikor a tagságtól megérkeznek a tényleges adatok. Mint írták, 2015-ben 96 ezer, 2016-ban 93 ezer, tavaly pedig 94 ezer forintért kelt el a vetőmag-piacon egy tonna őszi búza vetőmag.

Ajánlott kiadványokBorhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Popp József - Potori Norbert - Udovecz Gábor:
Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás után
Dr. Köck Oszkár - Dr. Priszter Szaniszló:
Gyógy- és fűszernövények a kertekben

Ez is érdekelhetiRevycare® - A jövő kihívásaira fejlesztveGOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistánHistorikus meteorológiai adatok segítik a termés vesztett gazdákat a biztosítási ügyintézésben!

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza