Módosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK, 2018/08/07
Címkék: agrárgazdaság, adózás

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosító csomag legfontosabb elemeit.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása (Áfa tv.)

A módosítás eredményeképpen az ESL és az UHT tejek az 5%-os áfa kulcs alá sorolódnak át.

Az adminisztratív teher enyhítése érdekében megszűnik az a kötelezettséget, hogy a befogadott számlákról akkor is kell adatot szolgáltatni, ha az adott számlában áthárított adó összege nem éri el ugyan az adatszolgáltatáshoz szükséges értékhatárt, azonban az adóalany ugyanazon partnertől egy adóbevallási időszak keretében fogadott be több olyan számlát, amelyek alapján levonási jogot gyakorol, és az ezekben áthárított adó összege már eléri az adatszolgáltatással érintett értékhatárt.

A fentieken túl több helyen módosulnak az Áfa törvény mellékletei a VTSZ és az SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt. Azonban ezen módosítások csak technikai jellegűek, a szabályozás tartalmában változatlan marad.

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása
A törvény hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné. Ennek értelmében a gabonatermékek esetén a fordított adózást 2018. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

A módosítás értelmében nem minősül szabálytalanságnak, ha valaki a készletfelvétel során az elszámolható mértéken felül állapít meg és jelent be a hatóság felé hiányt. Ebben az esetben a jövedéki adó megfizetésén túl jövedéki bírságot nem kellene fizetni. A visszaélések teljes körének lefedése érdekében szabálytalanságnak minősül az adózatlan jövedéki termék adóraktáron kívüli tárolásán túl a termék szállítása is azáltal, hogy a rendelkezés szabálytalanságként a birtoklást határozza meg.

Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, azaz a szabadforgalomba bocsátásnak a készlethiány bejelentésének időpontja számít. Adófizetésre a bejelentő kötelezett.

A módosítás megszünteti továbbá a kötelező hatósági jelenlétet az adóraktár engedélyesének, a felhasználói engedélyesnek és a jövedéki engedélyesnek az éves készletfelvételénél. A hatóság az előzetes bejelentési kötelezettség alapján, az adott gazdálkodó tevékenységének jövedéki kockázatát figyelembe véve dönt a jelenlétről. A módosítás emellett egyértelműen szabályozza, hogy az éves készletfelvétel milyen időtartományban végezhető el, és ha a készletfelvétel ténylegesen nem a tárgyidőszak utolsó napján történik, hogyan kell azt elvégezni.

Módosulnak a külföldön történő felhelyezés céljából belföldről kivitt zárjegyek visszahozatali szabályai is a visszahozatal határidejének egységesítésével (3 és 6 hónap helyett egységes szabállyal a 6 hónapot követő első készletfelvételig) és a szabály be nem tartása jogkövetkezményeinek egyértelműsítésével. A módosítás alapján meg kell szüntetni a lefoglalást, ha az eszközt a jogsértés elkövetéséhez használták, de nem az elkövető tulajdonában áll és az tulajdonosnak nem volt tudomása a jogsértésről. Másrészt meg kell semmisíteni a lefoglalt dolgot, ha birtoklása jogszabályba ütközik. Az ismeretlen személyek által elkövetett jogsértések esetén lefoglalt dolgot el kell kobozni.

Az üzletzárás szabályai is módosulnak. Ennek értelmében erre akkor kerülhet sor, ha az alkoholterméket vagy dohánygyártmányt zárjegy nélkül értékesítik, valamint ha a jövedéki termék birtokosa a jövedéki termék eredetét nem tudja igazolni. Üzletzárásra nem kerülhet sor, ha jövedéki termékenként 10 liter mennyiségnél kisebb mennyiség eredetét nem tudja a kiskereskedő igazolni, azaz kevesebb, mint 10 liter sörét, 10 liter alkoholtermékét, stb. Az áfa szabályozással való nagyobb fokú összhang megteremtése érdekében a módosítás a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) ügyletek esetében lehetőséget biztosít a korrekciós bizonylat kézhezvételéhez igazodó adóelszámolásra.

A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy hogy az egyszerűsített adóraktárakra nem alkalmazandó a naptári év végi vagy üzleti év mérlegfordulónapi köztelező készletfelvételi szabály.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

A javaslat 2018. január 1-jei időpontban határozza meg a kereskedelmi vámtarifa besorolási rendjének alkalmazása során irányadó állapotrögzítőt.

A javaslat szerint megszűnik az egészségmegőrző program költségével való adócsökkentés lehetősége. Ezzel összefüggésben a javaslat módosítja az egészségmegőrző program Neta tv. szerinti definícióját is. A javaslat szerint 2019-től kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezés, életmód, sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja minősülhet egészségmegőrző programnak.

A témában az Európai Bizottsággal folytatott jogvita lezárása érdekében a módosítás célja az, hogy a Neta tv. az Európai Bizottság fenntartásai nélkül adóztassa a továbbiakban is az egészségre ártalmas alkoholos italokat. Eszerint a jövőben a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnek adóköteles alkoholos italnak.

A továbbiakban sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholtermékek után, melyek – felhasználásukra tekintettel – mentesülnek a jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek). Az előzőeken túl a törvény továbbra is rögzíti, hogy az alkoholos frissítő nem minősül alkoholos italnak. Az előbbieken túl a módosítás hatályon kívül helyezi a gyógynövény, a gyógynövényes ital, a gyümölcspárlat definícióit, lévén, hogy e termékek külön nevesítése feleslegessé válik az alkoholos italok újragondolt adóztatása mellett.

Módosulnak az adómértékek is: ez valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20%-al nő. Előirányozza továbbá az üdítőitalok adómértékének növelését: a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok 7 Ft/l adómértékét 15 Ft/l mértékre, míg a szörpökét 200 Ft/l adómértékről 240 Ft/l mértékre növeli.

Egyebek

A fentieken túl a módosítás tartalmazza az őstermelői terméknek minősülő termékek vámtarifaszámának frissítését, és további technikai jellegű módosításokat a VTSZ és SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt.

A kihirdetett javaslat további rendelkezéseket tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására: az őket alkalmazó vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól és a foglalkoztató mentesül az e jogviszonyra őt terhelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet.

Az egyszerűsítés jegyében öt adófajta is megszűnik. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadót már idén sem kell megfizetni.A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. E mellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is.

Az egyszerűsítések a magánszemélyek nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségét is érintik. Egyrészt lehetővé válik, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat (pl: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) egy erre a célra létrehozott online felületen tegyék meg. A nyilatkozatokat a NAV a kifizetők felé továbbítja a magánszemély rendelkezése alapján. Másrészt 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki. Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók bevallási határideje is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Ajánlott kiadványokDr. Herdon Miklós:
Informatika agrárgazdasági alkalmazásokkalDr. Tassy Sándor (szerk.):
Agrárgazdasági fogalomtárFarkasné Fekete Mária - Molnár József:
MikroökonómiaKapronczai István:
A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

Ez is érdekelhetiA COVID által átírt adószabályok alakulásaAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!