Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2018/08/02
A gabonatermesztésben ma már nem az a kérdés, hogy az ország kenyere megterem-e, hanem az, hogy az ágazat kellően versenyképes-e a világpiacon. Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökével értékeltük a gabonaágazat helyzetét.

Petőházi Tamás,
a GOSZ elnöke
Az idei év rendkívülinek mondható a szántóföldi növénytermesztésben, mivel az első három hónapban csaknem 30 százalékkal több csapadék esett a megszokottnál. Ennek következtében kéthetes csúszással lehetett csak a tavaszi munkálatokat megkezdeni, vezette be értékelését Petőházi Tamás. A helyzet április–májusban sem vált kedvezőbbé, mert hat héten keresztül hőhullám érte az ország területét, amikor több napon is 30 °C fölötti hőmérsékletet mértek. Ebben az időben kellett elvégezni a tavaszi munkákat és az egyéb tennivalókat a földeken. A rendkívüliséget az is alátámasztja, hogy a kéthetes csúszásból július elejére, azaz két héttel korábban értek be a növények, így csaknem egy hónapot sikerült behozni két hónap alatt. Ez azonban nagyon megviselte a növényeket, és minden szempontból kihatással van az idei aratási munkákra, eredményekre.
Az elnök hozzátette, hogy a tavaszi szárazság leginkább az idén tavasszal elvetett növényeket érte érzékenyen, s ez a betakarítási eredményeken is látszik. A tavaszi árpa, borsó rendkívül gyenge eredményeket hozott, s a tavaly őszi vetéseket is megviselte a rendhagyó időjárás. Őszi búzából 200–300 ezer tonnával kevesebb terményt takarítanak be a tavalyihoz képest, és kevesebb lesz repcéből is, ami a kora tavaszi száraz hőhullám következménye. A sok csapadék, majd szárazság ugyanis éppen arra az időszakra esett, amikor a növények fejlődése a megszokott időjárási körülményeket igényelték volna. Az is megzavarta a folyamatot, hogy a csapadékos időjárás miatt sokan nem tudtak időben a földjükre menni és a fejtrágyázást elvégezni, így a növények később kapták meg a tápanyagot, mint kellett volna, ennek következtében a szalmatermés hozta a megszokottnál jobb eredményt.
A klímaváltozás lassan öt éve érezteti hatását, jelentette ki az elnök. A téli időszak eltolódik, november-decemberben gyakorlatilag nincs tél, januárra, március elejére tevődik át a korábban megszokott hideg időszak. A csapadék eloszlása rendszertelenné vált, vannak száraz periódusok, és főleg nyáron egyszerre nagy mennyiségben lehulló csapadék éri a földeket. A gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell ehhez a változáshoz, s elsősorban a talajművelésre kell nagyobb figyelmet fordítani. Az elnök szerint egyre nehezebb a talajt jól megművelni, átgondoltabb beszerzéseket kell megvalósítani, olyanokat, amelyek a szélsőséges időszakban kisebb taposási kárt okoznak. A legfontosabb a talaj nedvességtartalmának megőrzése, így ma már szinte mindenki lezárja a talaj felső rétegét, hogy a nedvesség ne párologjon el.
A precíziós gazdálkodás eszköztárának a használata leginkább a gabonaágazatban terjed, ami része az agrárdigitalizációs stratégiának. Két hajtóerőt is említ Petőházi Tamás. Az egyik az, hogy az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségi szintje csökkent, nem volt kielégítő. A kényszer nagy úr, a költségek csökkentése miatt kaptak nagyobb szerepet a precíziós berendezések, gépek, műszerek. Az igazi hajtóerő azonban – és erre hosszú távon be kell rendezkedni – a munkaerő hiánya, leginkább a gépkezelői munkakörben nagy a hiány. A digitalizáció terjedésével a szakemberkereslet is megváltozott. Egyre inkább olyan szakemberekre van szükség, akik nemcsak a növénytermesztési, gazdász ismeretekben jártasak, hanem az informatikai tudásnak is a birtokában vannak. Az informatika – felhasználói oldalról – már beépült az agrárium mindennapjaiba, hiszen olyan gépkapcsolatokat kell összeállítani, olyan beruházásokat kell végrehajtani, amelyek csökkentik a munkaműveletek számát.
Ma már nincs olyan szántóföldi bemutató, szakmai fórum, ahol ne jelennének meg a gépgyártók, akik tulajdonképpen hajtómotorai a precíziós gazdálkodás terjedésének. A gazdálkodóknak azonban résen kell lenniük, mert vannak oldalhajtásai – minek nincsen?! – is ennek a forradalmi változásnak. Petőházi Tamás „kütyüárusoknak” nevezi ezeket a vadhajtásokat, és arra hívja fel a figyelmet, hogy csak azokat az eszközöket, műszereket, berendezéseket kell megvenni, amelyeket komplett, teljes rendszerben lehet használni. Sok olyan „kütyü” van a piacon, amit rendszerben nem lehet használni, jó lesz, ha ezek eltűnnek a piacról.
A jövedelmezőségi szint sarkalatos kérdés a növénytermesztésben is. Az elnök e kérdés kapcsán a világban folyó tendenciákat említi. Hat-hét évvel ezelőtt voltak utoljára jó árak a gabonaszektorban, azóta évente tízezer forinttal csökkentek az átlagárak. Három éven keresztül 40 ezer forintos átlagáron állt be a piac, aminek az egyik oka, hogy a világ nyersanyagárai (lásd kőolaj) csökkentek. Mivel a gabona is nyersanyag, és az ára az olaj árához igazodik. A másik probléma az, hogy nagy készletek halmozódtak fel az európai térségben is, aminek oka, hogy Franciaország – az afrikai tavasz után – elveszítette volt gyarmatainak a piacait, ahová orosz, ukrán termékek léptek a francia gabona helyébe. A francia kalászos gabona mennyisége pedig felhalmozódott.
Csúcsidőszakban a világpiacon felhalmozódott gabonakészlet elérte a 40 millió tonnát, mára azonban ez jelentősen csökkent. Az idei évben Európa északi országaiban nagy volt a szárazság (Lengyelország, Németország, skandináv térség), ennek következtében a gabonaárak 185–190 euróra emelkedtek az aratást megelőzően. Július végén többen jelezték, hogy probléma lesz a minőséggel és a mennyiséggel egyaránt, így már a lengyel vásárlók is megjelentek a magyar piacon.
A rendkívüli időjárásnak olyan következményei is vannak, amit eddig még nem, vagy igen ritkán tapasztaltak a gazdák: táblán belül rendkívül heterogén a termés minősége, és nem mondható, hogy az egyik tábla szép, a másik nem annyira. Ezt a problémát nem az agrotechnika okozza, és a gazdák még keresik a megoldást. Némi gombafertőzéssel az idén is meg kellett küzdeni, de a néhány évvel ezelőtti sárgarozsda-járvány már nem ütötte fel a fejét, mivel jól védekeznek ellene. Ami gondot okoz, hogy az Európai Unió ezen növényvédő szerek hatóanyagát (azolok) be akarja tiltani. Tény ugyanis, hogy új kockázatértékelési rendszert vezetnek be az EU-ban, ami azt jelenti, hogy ha egy hatóanyag az emberi endokrin rendszerre is hatással van, akkor azt károsnak minősítik, és gondoskodni kell a kivezetéséről. A növényvédő szerek tulajdonképpen mérgek, nem véletlen, hogy magas képzettséget igényel a szakszerű felhasználásuk. Az elnök szerint azonban rossz folyamat indult el ezen a területen azáltal, hogy a korábbi egészségügyi biztost, Phil Hogant nevezték ki agrárbiztosnak, aki néhány kollégát is magával hozott.
1. táblázat. Aratási helyzetkép 2018.07.17.
Ami a táblán belüli heterogenitást illeti, Petőházi Tamás bízik abban, hogy ez szezonális probléma, és a jövőben már nem kell vele számolni. Az idén először tapasztalták, hogy a levegő nagyon magas nedvességtartalma miatt többször nem tudták a gazdák az aratást megkezdeni, mert a szalma vizes volt. Várni kellett délig, egy óráig, amíg a szalma megszáradt. A termény minőségéről azonban még korai bármilyen összegzést mondani, erre augusztus végéig várni kell. Ennek ellenére a magyar búzát keresik a nemzetközi piacokon is, mégpedig a tavalyinál magasabb induló árakon. A 42–43 ezer forintos tonnánkénti induló búzaár azt jelzi, hogy a közepes minőséget 49–50 ezer forintért értékesíthetik. Az Európai Uniónak is hála idehaza javultak a termelési, raktározási lehetőségek, ennek következtében egyre több gazdálkodó ki tud várni az értékesítéssel.
Muszáj szót ejteni arról is, hogy a magyar gabona többsége alapanyagként hagyja el az országot, amin nehéz változtatni. A malmok elsősorban a hazai lisztmennyiséget dolgozzák fel (ez 1,1–12, millió tonna étkezési búza, amelyből az ország kenyere is biztosított egy évre). Szükség volna egyfajta specializálódásra, azaz olyan piaci igények kiszolgálására (kekszfélék, a különböző mentes lisztek stb. gyártására), amelyek az egészséges életmódra való törekvéssel, a tudatos táplálkozási szemlélet terjedésével bővülnek. De stabil piacra van szükség ahhoz, hogy a termelő hosszú távon elkötelezze magát e termékek gyártása mellett és megtalálja a számítását.
A kukorica- és a napraforgótermésről még korai bármit is mondani. Rengeteg olyan táblát lehet látni, ahol a tábla 90–95 százaléka egységes, míg a többi feleakkorára nőtt, mint a társai. Ezek a kultúrák még sokat alszanak kint, így még sok minden történhet.
A gabona, illetve búzatermésről szólva az elnök elmondta, hogy az idén 2–2,2 millió tonna exportárualap lesz a 4,7 millió összes termésmennyiségből. A fennmaradó mennyiséget a malom-, a takarmányipar és a vetőmagágazat használja fel. Sajnálatos, hogy az átlagtermések a búza és a kukorica esetében alig nőttek, sőt, inkább csökkentek a rendszerváltás óta. A szántóföldi növénytermesztésnek a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban új kihívásoknak kell megfelelnie. Egyértelmű az, hogy a stabilizáció érdekében a jelenlegi hektárhoz mért árbevételt 100–150 ezer forinttal kell növelni. Más támogatási rendszer lesz, nem tudni, hogy mikor indul a 2020 utáni hétéves ciklus, ettől függetlenül csak úgy javulhat az ágazat jövedelmezősége, ha a kalászos gabonák hektáronkénti hozamát 2–3 tonnával növelik a gazdálkodók. A mostani termelők tíz százaléka már ezen a szinten termeszti a gabonát, tehát a többieknek kell felzárkózniuk ehhez az értékhez.
A felzárkózásban segít a GOSZ azzal a 12 éve, búzával folytatott posztregisztrációs fajtakísérlettel, amely széles körű választékot nyújt a gazdálkodóknak. A fajtakísérletben – amelyet 2006-ban a GOSZ a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal közösen (VSZT) indított el – a szabad kereskedelemben kapható vetőmagokat vetik el, és hasonlítják össze az eredményeket, és az a cél, hogy a termelő a kapott eredmények és rangsorok alapján a számára legkedvezőbb búzafajtát választhassa ki. Az idei búza fajtakísérleti eredményeket augusztus végére ígérik. A gazdák egyébként már várják a kísérleti eredményeket, felhasználják az adatokat, mert így nő az esélyük arra, hogy a terméseredményükkel feljutnak a hazai lista felső harmadába.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza