Népszerű az Agrár Széchenyi Kártya

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: , 2018/08/03

A szakember szerint a termelőknek ki kell használniuk ezt a kedvező időszakot, a versenyképességet javító fejlesztések támogatására ugyanis a jövőben biztosan kevesebb pénz jut majd. Az Agrár Széchenyi Kártyával (ASZK) kapcsolatban jelezte: a konstrukció egyre népszerűbb, az idei első félévben 25 százalékkal többen igényeltek folyószámlahitelt az ASZK keretében, mint egy évvel korábban.

Krisán László,
vezérigazgató

– Az elmúlt években szinte minden ágazatot tekintve nagy változás következett be a hitelezésben. Hogy látja jelenleg az agrárfinanszírozás helyzetét?

– A gazdálkodók többsége ma abban a szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag könnyen és olcsón hitelhez juthat. Legyen szó akár támogatott, akár piaci konstrukciókról, a bankok tárt karokkal várják az agrárium területéről érkező ügyfeleket. Ráadásul egy olyan kegyelmi időszak szemtanúi vagyunk, amikor egyszerre vannak jelen a piacon a különböző célokat szolgáló európai uniós források és az olcsó hitelek. Ez a két összetevő olyan elegyet alkot, ami arra ösztönzi az agrárcégeket, hogy megvalósítsák a régóta halogatott fejlesztéseiket. A termelők pedig élnek is ezekkel a lehetőségekkel, a statisztikai adatok szerint ugyanis tavaly csaknem 11,5 százalékkal emelkedett az agrárberuházások volumene.

– A fejlesztések jó részét minden bizonnyal a 2020-ig szóló Vidékfejlesztési program keretében tervezik megvalósítani a vállalkozások. Bár a pályázatok elbírálása az elmúlt hónapokban alaposan felgyorsult, a kifizetési ütem még mindig lassúnak mondható. Hogyan érinti ez a termelőket?

– Az elmúlt években az irányító hatósághoz tömegével érkeztek be a különböző támogatási kérelmek, ezek feldolgozása pedig a vártnál lassabban haladt, mára azonban elmondhatjuk, hogy a legtöbb felhívásban eredményt hirdettek. Ezzel egyidejűleg elindulhattak a beruházások is, amelyek megvalósítására – pályázati céltól függően – a következő egy-két évben kerül sor. Így a kifizetések is zömmel erre az időszakra koncentrálódnak majd. Azt már most látni lehet, hogy az előlegfizetéssel – a szigorú uniós előírások miatt – csak nagyon kevesen tudtak élni, így a kifizetett összeg sem lesz jelentős. Ami a megvalósítást illeti: kíváncsi vagyok, hogy a növekvő építési és munkaerőköltségek, az eszközök drágulása miatt megnövekedett projektösszeg végül hány nyertes gazdálkodót tántorít el a tervezett fejlesztés megvalósításától. Ugyanakkor sokan igencsak régóta halogatják a beruházást, így elképzelhető, hogy magasabb összegű önerő ellenére is vállalják a megvalósítást.

– Bár még korántsem ért véget a 2014–2020-as támogatási ciklus, a gazdálkodók máris azt találgatják, mi vár rájuk az új évtizedben. Van okuk jelentős forráscsökkenéstől tartani az ágazati szereplőknek?

- Egyelőre úgy tűnik, hogy a gazdaságok mindennapi működését célzó, úgynevezett közvetlen támogatások nem csorbulnak, a termelők továbbra is számíthatnak ezekre az összegekre. A tárgyalások jelen állása szerint ugyanakkor a versenyképességet növelő vidékfejlesztési pályázatokra kevesebb pénz jut majd. Éppen ezért minden magyarországi agrárvállalkozásnak azon kell dolgoznia a következő néhány évben, hogy a még rendelkezésre álló támogatásokat maximálisan kihasználja. Most kell felvértezniük a gazdaságukat minden olyan eszközzel, amellyel meg tudnak felelni a jövő kihívásainak és versenyben tudnak maradni a piacon.

– Bevezetése óta töretlennek tűnik az Agrár Széchenyi Kártya népszerűsége. Hogyan alakultak a hiteligénylések az elmúlt időszakban?

– Az Agrár Széchenyi Kártya 2011-es bevezetése óta valódi segítséget jelent a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára. A konstrukció egyre népszerűbb a gazdálkodók körében, a növekedés dinamikája pedig továbbra is jelentős. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások 2018 második  negyedévének végéig összesen 13 720 esetben nyújtottak be hitelkérelmet a Konstrukció keretében, melyek több, mint 80 százalékát jóvá is hagyták a finanszírozó partnereink. 2018 első félévében összesen 23 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek az agrárvállalkozásokkal. Ez több, mint harminc százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét.

– A felvehető maximális hitelösszeg 2017-ben a korábbi 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. Milyen eredményekkel járt a bővítés?
– A nagyobb keret nagyobb mozgásteret biztosít az ügyfeleknek. A módosítás elsősorban a mikro-, kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozásoknak, termelői értékesítő szervezeteknek és termelői csoportoknak nyújt segítséget. A változás eredményei ebben a szegmensben máris jól láthatóak: az élelmiszeripari ágazat folyószámlahitel-állománya ez év első félévében a tavalyi első féléves állományhoz képest közel két és félszeresére nőtt.
– Az időjárási kockázatok kiküszöbölésére 2016-ban, majd 2017-ben is létrehoztak egy-egy alterméket, a jég- és fagykár, majd a vihar okozta károk orvoslására. Várhatóak-e idén újabb kedvezményes konstrukciók?
– Sajnos úgy tűnik, hogy minden év tartogat olyan rendkívüli eseményt, amely miatt nagy szükség van a termelőket segítő intézkedésekre. Az idén az afrikai sertéspestis okozhat piaci zavarokat az ágazatban. A szaktárcával jelenleg is egyeztetünk egy sertéstartóknak szánt kedvezményes konstrukció kialakításáról.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai