Koppanó agrárforintok

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium-info, 2018/08/04

Koncz Máté, a Budapest Bank szakértője optimista az agrárágazat finanszírozhatóságát illetően. Tanulmánya, illetve a területet illető nyilatkozata szerint az állattartó és a kertészeti ágazatokban tevékenykedők, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások számára a következő időszakban megnyílnak a támogatási csatornák, több százmilliárd forint értékű beruházás megvalósulását segítve elő. Üröm az örömben, hogy a várakozásoknál hosszabb idő telt el a pályázatok benyújtása és a döntéshozatal közt. A jelenleg elbírált fejlesztések költségvetései, amelyek alapján a támogatás mértéke megállapításra került, nagyságrendileg két éve születtek. Ez hosszú idő, különösképpen az építőiparban, főként egy olyan szenzitív és gyorsan változó időszakban, mint amilyen a mostani. Ennek következtében a megvalósítás a döntéshozatalhoz hasonlóan elhúzódó lesz, ami a források lehívása és a lehívási határidők tekintetében is problémákat okozhat.

A keresleti jellegű piac, a kapacitáshiány, az időnyomás és az alapanyagárak emelkedése összességében markáns áremelkedést eredményez, ami felemészti a támogatások jelentős részét. Nem egyszerűsíti a helyzetet az sem, hogy az egyes jogcímek elbírálása egyszerre történik meg, így a megvalósítási időszak is összecsúszik. Mindez a kivitelezési nehézségek mellett komoly finanszírozási kérdéseket is felvet, és jelentősen növeli a külső, jellemzően banki források szerepét és jelentőségét a beruházások életre hívása során.

Mit mond a szakember? „Az ágazat megítélése banki szempontból jó, és egyre több bank lát benne perspektívát. Finanszírozási oldalon folyamatosan erősödik a verseny, többszörös a kínálat a támogatásfinanszírozás, a gépfinanszírozás és a beruházásfinanszírozás terén is. Az elmúlt tíz év tapasztalatai szerint a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek bedőlési aránya jóval alacsonyabb, mint a gazdaság más szegmenseiben működő cégeknél.”

Azonban így folytatja: Az agrárvertikum finanszírozói megítélését, és annak hátterét vizsgálva azonban nem mehetünk el amellett, hogy a fontosabb ágazatok működése a támogatások nélkül évek óta stabilan veszteséges. A bankok ugyanis nem a mezőgazdaságot, hanem közvetve – vagy esetenként közvetlenül – a mezőgazdaságba érkező támogatásokat finanszírozzák. Mindez kényelmes helyzet ugyan az érintettek számára, hosszú távon azonban nem fenntartható. Mihamarabb szembe kell néznünk tehát az ágazat gyengeségeivel, és tudatosan meg kell kezdenünk egy támogatások nélkül is stabil, fenntartható agrárvertikum kialakítását.

Hitelre van igény

A vállalkozások viszont optimisták. Az élelmiszeriparban a nagyobb cégeknél is láthatóan élénkült a hitelfelvételi kedv. A mezőgazdaság a legkevésbé eladósodott ágazat. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya egy év alatt a duplájára emelkedett. Jól látható jelei vannak a mezőgazdaságban a fejlődésnek, a beruházási kedv évek óta nem volt olyan magas szinten, mint az elmúlt évben. Főként a kistermelők körében nőtt meg a fejlesztési és ezzel együtt a hitelfelvételi hajlandóság – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzésében.

Az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya a duplájára emelkedett. Míg 2016. első háromnegyed évében 161,7 milliárd forintot tettek ki az egyéni termelők és feldolgozók hitelei, addig 2017. szeptember végén ez az összeg meghaladta a 336 milliárd forintot, s ez a szám 2018 első felének végére újabb 11,4 százalékkal nőtt. A bővülés folyamatos, hiszen az előző negyedévi szinthez képest is 5,2 százalékos növekedést mutat a statisztika. Az AKI jelentése szerint az agrártermelők az előző negyedévhez képest 15 milliárd forinttal növelték hiteleik mértékét, míg az élelmiszeriparban működő egyéni vállalkozók hitelei 4,9 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra emelkedtek. Ebből a piaci hitelállomány 2,1 milliárd forintot képviselt.

Jönnek fel a kicsik

Az AKI szakemberei szerint az is figyelemre méltó, hogy az egyéni gazdaságok részaránya egyre magasabb szintet ér el az ágazat teljes hitelállományán belül. Míg 2016 harmadik negyedévében csak 18,1 százalék volt ez az arány, 2017 szeptemberére 32,8 százalékra javult a mutató.

Az elemzők szerint a mezőgazdaság egyéni gazdaságainál a bővülést elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank Földhitel Hitelprogramja mozgatta, ugyanakkor az alacsony vállalati kamatláb is ösztönzőleg hatott a hitelfelvételre. A piaci hitelállomány a teljes hitelösszeg 27,4 százalékát jelentette, vagyis több mint 90 milliárd forint volt.

A finanszírozás terén is jól látható, hogy nagyot nőtt a beruházási szándék az ágazatban, a legtöbb hitel ilyen célt szolgált. A gazdák esetében a beruházási hitelek mértéke 213,1, az élelmiszeripari feldolgozóknál pedig 5,4 milliárd forintot tett ki az előző év harmadik negyedévének végén. A fejlesztéseket célzó hitelek minden szakágazatban meghatározók voltak.
A szántóföldi növénytermesztők közel 160 milliárd forintot, az állattenyésztők 28 milliárd forintot, a kertészetek és az egyéb területeken működő egyéni gazdaságok 15-15 milliárd forint hitelt vettek fel az elmúlt években beruházásaik megvalósításához.

A fejlesztési kedv az élelmiszeriparban is tetten érhető volt, az összes kölcsön mintegy harmadát fordították a feldolgozók erre a célra.

Miközben a kistermelőknek folyósított kölcsönök összege emelkedett, a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya csökkent, mintegy 344,9 milliárd forintot tudhattak magukénak, ami 7,2 százalékos zsugorodást jelent. Az élelmiszeriparban ugyanakkor a nagyobb cégeknél is láthatóan élénkült a hitelfelvételi kedv. A 421,3 milliárd forintos hitelállomány 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A statisztikák szerint a mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számított az elmúlt évben, a csődráta értéke a 2016. év közepi értékhez képest 0,7 százalékponttal csökkenve 1,4 százalékon zárt 2017 második negyedévében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai