Fülöp
Koppanó agrárforintok
Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium-info, 2018/08/04
Jelenleg a kisebb-nagyobb ágazati gondoktól, kereslet-kínálati krízisektől eltekintve a korábbiakhoz képest jóval finanszírozhatóbb az agrárágazat: van tőke, van forgalom, van versenyképes termelés.
Koncz Máté, a Budapest Bank szakértője optimista az agrárágazat finanszírozhatóságát illetően. Tanulmánya, illetve a területet illető nyilatkozata szerint az állattartó és a kertészeti ágazatokban tevékenykedők, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások számára a következő időszakban megnyílnak a támogatási csatornák, több százmilliárd forint értékű beruházás megvalósulását segítve elő. Üröm az örömben, hogy a várakozásoknál hosszabb idő telt el a pályázatok benyújtása és a döntéshozatal közt. A jelenleg elbírált fejlesztések költségvetései, amelyek alapján a támogatás mértéke megállapításra került, nagyságrendileg két éve születtek. Ez hosszú idő, különösképpen az építőiparban, főként egy olyan szenzitív és gyorsan változó időszakban, mint amilyen a mostani. Ennek következtében a megvalósítás a döntéshozatalhoz hasonlóan elhúzódó lesz, ami a források lehívása és a lehívási határidők tekintetében is problémákat okozhat.
A keresleti jellegű piac, a kapacitáshiány, az időnyomás és az alapanyagárak emelkedése összességében markáns áremelkedést eredményez, ami felemészti a támogatások jelentős részét. Nem egyszerűsíti a helyzetet az sem, hogy az egyes jogcímek elbírálása egyszerre történik meg, így a megvalósítási időszak is összecsúszik. Mindez a kivitelezési nehézségek mellett komoly finanszírozási kérdéseket is felvet, és jelentősen növeli a külső, jellemzően banki források szerepét és jelentőségét a beruházások életre hívása során.
Mit mond a szakember? „Az ágazat megítélése banki szempontból jó, és egyre több bank lát benne perspektívát. Finanszírozási oldalon folyamatosan erősödik a verseny, többszörös a kínálat a támogatásfinanszírozás, a gépfinanszírozás és a beruházásfinanszírozás terén is. Az elmúlt tíz év tapasztalatai szerint a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek bedőlési aránya jóval alacsonyabb, mint a gazdaság más szegmenseiben működő cégeknél.”
Azonban így folytatja: Az agrárvertikum finanszírozói megítélését, és annak hátterét vizsgálva azonban nem mehetünk el amellett, hogy a fontosabb ágazatok működése a támogatások nélkül évek óta stabilan veszteséges. A bankok ugyanis nem a mezőgazdaságot, hanem közvetve – vagy esetenként közvetlenül – a mezőgazdaságba érkező támogatásokat finanszírozzák. Mindez kényelmes helyzet ugyan az érintettek számára, hosszú távon azonban nem fenntartható. Mihamarabb szembe kell néznünk tehát az ágazat gyengeségeivel, és tudatosan meg kell kezdenünk egy támogatások nélkül is stabil, fenntartható agrárvertikum kialakítását.
Hitelre van igény
A vállalkozások viszont optimisták. Az élelmiszeriparban a nagyobb cégeknél is láthatóan élénkült a hitelfelvételi kedv. A mezőgazdaság a legkevésbé eladósodott ágazat. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya egy év alatt a duplájára emelkedett. Jól látható jelei vannak a mezőgazdaságban a fejlődésnek, a beruházási kedv évek óta nem volt olyan magas szinten, mint az elmúlt évben. Főként a kistermelők körében nőtt meg a fejlesztési és ezzel együtt a hitelfelvételi hajlandóság – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzésében.
Az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya a duplájára emelkedett. Míg 2016. első háromnegyed évében 161,7 milliárd forintot tettek ki az egyéni termelők és feldolgozók hitelei, addig 2017. szeptember végén ez az összeg meghaladta a 336 milliárd forintot, s ez a szám 2018 első felének végére újabb 11,4 százalékkal nőtt. A bővülés folyamatos, hiszen az előző negyedévi szinthez képest is 5,2 százalékos növekedést mutat a statisztika. Az AKI jelentése szerint az agrártermelők az előző negyedévhez képest 15 milliárd forinttal növelték hiteleik mértékét, míg az élelmiszeriparban működő egyéni vállalkozók hitelei 4,9 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra emelkedtek. Ebből a piaci hitelállomány 2,1 milliárd forintot képviselt.
Jönnek fel a kicsik
Az AKI szakemberei szerint az is figyelemre méltó, hogy az egyéni gazdaságok részaránya egyre magasabb szintet ér el az ágazat teljes hitelállományán belül. Míg 2016 harmadik negyedévében csak 18,1 százalék volt ez az arány, 2017 szeptemberére 32,8 százalékra javult a mutató.
Az elemzők szerint a mezőgazdaság egyéni gazdaságainál a bővülést elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank Földhitel Hitelprogramja mozgatta, ugyanakkor az alacsony vállalati kamatláb is ösztönzőleg hatott a hitelfelvételre. A piaci hitelállomány a teljes hitelösszeg 27,4 százalékát jelentette, vagyis több mint 90 milliárd forint volt.
A finanszírozás terén is jól látható, hogy nagyot nőtt a beruházási szándék az ágazatban, a legtöbb hitel ilyen célt szolgált. A gazdák esetében a beruházási hitelek mértéke 213,1, az élelmiszeripari feldolgozóknál pedig 5,4 milliárd forintot tett ki az előző év harmadik negyedévének végén. A fejlesztéseket célzó hitelek minden szakágazatban meghatározók voltak.
A szántóföldi növénytermesztők közel 160 milliárd forintot, az állattenyésztők 28 milliárd forintot, a kertészetek és az egyéb területeken működő egyéni gazdaságok 15-15 milliárd forint hitelt vettek fel az elmúlt években beruházásaik megvalósításához.
A fejlesztési kedv az élelmiszeriparban is tetten érhető volt, az összes kölcsön mintegy harmadát fordították a feldolgozók erre a célra.
Miközben a kistermelőknek folyósított kölcsönök összege emelkedett, a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya csökkent, mintegy 344,9 milliárd forintot tudhattak magukénak, ami 7,2 százalékos zsugorodást jelent. Az élelmiszeriparban ugyanakkor a nagyobb cégeknél is láthatóan élénkült a hitelfelvételi kedv. A 421,3 milliárd forintos hitelállomány 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A statisztikák szerint a mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számított az elmúlt évben, a csődráta értéke a 2016. év közepi értékhez képest 0,7 százalékponttal csökkenve 1,4 százalékon zárt 2017 második negyedévében.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza