Haszongépjárművek költségelszámolása, útnyilvántartás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2018/08/05

Útnyilvántartás

Annak érdekében, hogy a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjárművel kapcsolatosan költséget számolhasson el, az szja-törvény szerinti útnyilvántartást kell vezetni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

• az utazás időpontját,
• az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
• a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
• a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Az útnyilvántartás vezetéséhez nem szükséges formanyomtatvány, erre a célra akár a menetlevél vezetése is megfelel, a lényeg, hogy tartalmazza a fenti adatokat. Így akár egy Excel tábla is használható. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát, továbbá az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, vagy ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor a kilométeróra-állás adatát havonta, a hónap első és utolsó napján fennálló adatot kell bejegyezni.

Költségelszámolás

A haszongépjármű kapcsán felmerülő költségek elszámolása egyrészt függ a haszongépjármű tulajdonlásától, mivel a költségként elszámolható tételek köre bővebb a saját tulajdonú gépjárművek esetében, másrészt függ attól, hogy a tulajdonos egyéni vállalkozóként számolja-e el a költségeit vagy a társasági adó keretében gazdálkodóként.

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek üzemanyagköltségből és fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak, így például nem része az üzemeltetési költségeknek az úthasználat díja, a garázsbérleti díj, a parkolás díja.

Saját tulajdonú haszongépjárművek esetében az üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el. Fontos, hogy a törvény alkalmazásában saját tulajdonú gépjárműnek minősül a zárt végű lízingbe vett haszongépjármű is. A saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát – az szja-törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával – 2018. január 1-jétől nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel, hanem a közlekedési igazgatósági hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési hatóság által kiadott igazolással kell igazolnia. Amennyiben a haszongépjármű nem kizárólag üzemi célra, vagyis a gazdálkodási tevékenységhez kerül felhasználásra, úgy a beszerzési árral szemben értékcsökkenési leírás is elszámolható. Nem saját tulajdonban lévő gépjármű esetében az üzemanyag felhasználásán túl elszámolható még költségként az igazolt bérleti vagy lízingdíj, és a számla szerinti egyéb olyan költség is, ami bérleti vagy lízingszerződés szerint nem a tulajdonost terheli.

Elszámolható tétel még az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában.

Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő üzleti (hivatalos) célból megtett kilométerek alapján külön – A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) – kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni. A kormányrendelet egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. Az, hogy a kétféle fogyasztási norma közül melyiket választja a gazdálkodó, az ő döntése. Egy negyedéven belül azonban vagy az egyik, vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle fogyasztási normát vegyesen nem. Lényeges, hogy az üzemanyagköltség elszámolásánál nem alkalmazható a NAV által közzétett üzemanyagár, ha a gazdálkodó az üzemanyag forgalmi adóját az áfatörvény szabályai szerint levonja. Ilyenkor az üzemanyagköltség elszámolása – az áfa levonása után – kizárólag tételesen, számlák alapján történhet.

Az üzemanyag áraként vagy a NAV által közzétett ár, vagy a számlák szerinti üzemanyagár vehető figyelembe a költségelszámolás során azzal, hogy negyedéven belül ebben az esetben is csak egyféle módszer alkalmazható. Egyéni vállalkozók esetében a részletes útnyilvántartás szolgál a költségelszámolás alapjául azzal, hogy abba csak a hivatali célból megtett utakat lehet beírni. Költség kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő üzleti célból megtett utak alapulvételével számolható el. A kizárólag üzleti célt szolgáló járművek esetében a beszerzési ár a költségek közötti elszámolható.

Amennyiben a gépjármű az szja-törvény szempontjából személygépkocsinak minősül, úgy az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ezt az elszámolási módszert csak a teljes adóévre – illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára – lehet alkalmazni. Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével a NAV által közzétett ár alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer átalányt számolt el. Fontos, hogy az 500 kilométer költségátalányt választó egyéni vállalkozónak nem kell cégautóadót fizetnie.

Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó speciális szabály, hogy esetükben a kizárólag üzleti célt szolgáló járművek beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében számolható el. A járművek után értékcsökkenési leírást csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult elszámolni. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint az adóév utolsó napján családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó, személygépkocsinak nem minősülő járműnek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Személygépkocsinak nem minősülő járművek esetében élhet a beszerzési ár egyösszegű elszámolásával az az őstermelő is, aki a tevékenységet jogszabályban megjelölt hátrányos helyzetű térségben folytatja.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes főszabály, miszerint ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján kell figyelembe venni. Az adó alanya a tulajdonában lévő gépjármű beszerzési, fenntartási, karbantartási, javítási, valamint üzemanyag-költségeit a számviteli törvény előírásának megfelelően kizárólag szabályszerűen kiállított számlák alapján érvényesítheti.

Az ilyen módon dokumentált költségeket a tao-törvény az adóalapnál is elismeri. A tao-törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. E rendelkezés alapján a társas vállalkozásnak társaságiadó-fizetési (adóalap-növelési) kötelezettsége nem keletkezik, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.

A társaságiadó-alanyok esetében előforduló kérdés az üzemanyag-megtakarítás kérdése. A törvény szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint. Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján az üzemanyag-elszámolásnál is nevesített fogyasztási normákat szabályozó kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai