2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Csak a mennyiség számít

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2018/08/06

Az eredményes hazai gabonatermesztési stratégiáról, a fajtakérdésről és a világpiaci változásokról Dr. Raskó György agrárszakértőt, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.


Raskó György,
agrárközgazdász

– Van-e hazai gabonastratégiánk?

– Azt látom, hogy a kormány agrárpolitikája felől semmiféle iránymutatás nincs, szerencsére a termelők tudják, hogy mit akarnak. A gabonastratégiát maguk a termelők kezdik nagyon jól érteni és kialakítani.

– Vagyis?

– Elsősorban magas hozamokat kell elérni gabonában, így lehet talpon maradni. Az a körülmény, hogy a búzának, árpának milyen a beltartalmi minősége, különösebben nem számít, mert ezt a minőséget a piac nem hajlandó megfizetni. Az a terméshozam, amit egy javító búzával el lehet érni, az ma már rendre átlagban 2 tonnával kevesebb, mint amit egy euróbúzával könnyedén meg lehet csinálni. Ha a jelenlegi tonnánkénti 50 ezer forint körüli búzaárak mellett mindössze 2–3 ezer forinttal adnak többet a minőségi búzáért, szinte biztos a veszteség egy 2 tonnával kisebb hozamú javító búza esetében, hiszen 2 tonna gabona 100 ezer forintot ér. A javító és az ún. jó malmi búza iránti kereslet nincsen elismerve, ezért a takarmány vagy euró minőségre koncentrálnak a termelők, és ezért az utóbbi években a termésátlagok ennek köszönhetően jelentősen növekedtek. A valamire való termelők ma már 8–9 tonnánál járnak, de még a gyengébbek is megtermelik a 6 tonna körül a búzát.

– Milyen piaci mozgások állnak a változások hátterében?

– A világ gabonapiacán hatalmas átrendeződés történt az elmúlt másfél évtizedben. Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt száz évben világ legnagyobb búzaexportőre volt. Aztán jó tíz éve az USA vezető szerepét átvették az oroszok és az ukránok, és ma Oroszország és Ukrajna együtt már dupla annyi búzát, nagyságrendileg 70 millió tonnát ad el a világpiacon. A 70 millió tonna elképesztően nagy tétel, különösen, ha a magyar 5 millió tonnás búzaterméshez viszonyítjuk. S ami a mi szempontunkból akár pechnek is mondható, hogy az oroszok a mi természetes piacainkra öntik a búzájukat, és hasonlóan az ukránok is.

Tehát a mediterrán térségbe, Észak-Afrikába, Közép-Ázsiába, Iránba és az arab országokba. Nekünk tudomásul kell vennünk, hogy az orosz és ukrán gabonakínálat hosszú távon is meg fogja határozni az árakat a mediterrán térségben, és ezek az árak relatíve mindig alacsonyak lesznek. Vagyis Magyarország, ha a búzafeleslegét a külpiacon el akarja adni, akkor olcsón kell neki ezt a búzát és persze az árpát is előállítani. A versenyképességünket csak a magas hozamokra való koncentrálással lehet megtartani, mert az orosz átlagtermés még mindig csak 3 tonna körül van, és az ukrán sem haladja meg átlagban a 4 tonnát. Ha a magyar gazda képes 8 tonnát megtermelni, akkor már tud versenyezni az oroszokkal meg az ukránokkal is. Különösen akkor, ha magyar exportőr áruminősége és megbízhatósága jó a piacon. Ez a magyar gabonastratégia lényege.

– A hazai piacon sem fontos a javító búza vagy a malmi búza által képviselt minőség?

– Nem, mert a hazai sütőipar egyfolytában azzal a problémával küszködik, hogy a magyar ember az olcsó kenyeret „szereti”. Megenné persze a jobb kenyeret is, de nem hajlandó érte fizetni. A boltokban ezért csapnivaló a kenyérkínálat. A hazai kenyér azért tud ilyen olcsó lenni, mert a leggyengébb takarmánybúza lisztjéből mindenféle adalékkal agyonkotyvasztva készül. Persze van kivétel, a Lipóti pékség az összes kenyerét el tudja adni, de ezek átlagára legalább 50 százalékkal magasabb. A magyar malmoknak nem kell minőségi búza, csak akkor, ha olcsó, a magyar pékeknek meg nem kell minőségi liszt. A hatvanas-hetvenes évekéhez hasonló a kenyérnek a kilója számításom szerint 500 forint körül lenne.

– Min kellene változtatni a hozamnöveléshez?

– Október első hetéig, de legkésőbb október 10-ig a búzáknak a földben kell lenni. Az október 10 után vetett búza várható terméshozama brutális módon csökken az idő függvényében. Október végi – november eleji vetés a legjobb esetben sem tud 5–6 tonnánál magasabb termést adni, míg a szeptember végi akár a 8–9–10 tonnát is tudja hozni.

Ez a mi tapasztalatunk, tehát nem a levegőbe beszélek. Gyakorlatból mondom, nekünk ez bejött. Az átlagunk az idén árpából 8,1, búzából 7,6 tonna. Utóbbi több mint ezer hektáros területen az idei szárazság közepette nagyon jó eredmények tekinthető. S még egy fontos dolog: bármennyire is nagy magyarok vagyunk lélekben, az összes fajtánkat lecseréltük francia búzafajtákra. Mert a magyar búzák potenciális termésátlaga olyan alacsony, hogy nem is szabad kezdeni vele semmit. Húsz évvel ezelőtt a szegedi gabonásoknak még voltak nagyon jó búzáik: például a Békés nevű, ami akkor Európa egyik legjobb jó hozamú, kiváló minőséget adó búzája volt. Ma gyakorlatilag nincsen olyan magyar fajta, amit el szabadna vetni. Jelenleg a termelési költségek búza esetében is közelítik a 230–240 ezer forintot hektáronként. Öttonnás termésátlagnál épp csak nullára fut ki a gazdasági eredmény. Aki képes a nyolctonnás hozamra, annak van 400 ezer forint bevétele, s máris hatalmasat ugrott a jövedelmezőség, mert legalább 150 ezer forint nyeresége van a búzán. Az árpánál nagyjából ugyanez a helyzet. Az árpa hét tonna fölött már hozza a pénzt, 8–9 tonnánál pedig nagyon komoly nyereséget termel. Idén a magyar átlagtermelő a búzával egy fillér hasznot nem tudott produkálni.

– Mi várható a kalászos gabonák világpiacán?

– Az embargó miatt Putyin elnök rengeteg pénzt adott és ad az orosz mezőgazdaságnak, aminek hatására az orosz mezőgazdaság termelése stabilan elkezdett növekedni. Az embargó nagyon megerősítette az önellátást egy sor növényből meg állati termékből. Ami az árakat magasan fogja tartani, hogy Angliában, Skandináviában Észak-Németországban brutális szárazság van, és a gabonatermés 5–6 millió tonnával lesz kevesebb. Oroszországban 18–20 millió tonnával lesz kevesebb a gabona, ami annak ellenére, hogy a világkészletek óriásiak, a búza és az árpa árszintjét akár még a mostaninál is följebb fogja tolni. Mert el fog kezdődni egy spekuláció, hogy ha esetleg lesz egy rossz év jövőre is, a készletek nagyon komolyan le fognak apadni. Az idei fordulóban a készletapadás mintegy 50–60 millió tonna a világon. Ha jövőre sem lesz jó termés, további 40–50 millió tonna készletcsökkenés várható.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza