2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Már most eldőlhet a jövő évi termés? - A fajtaválasztás kulcskérdései

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Bene Zoltán cégvezető, Karintia Kft., 2018/08/09

Épphogy befejeztük az aratást, máris érdemes elgondolkodnunk azon, milyen szempontok alapján válasszunk őszi kalászos fajtát.

Nincsenek egyszerű helyzetben a gazdák, hiszen csak őszi búzából több mint 150 fajtát szaporítottak a hazai vetőmag-előállítók. A helyes döntés meghozatalában egy hazai meghatározó részesedéssel bíró kalászosvetőmag-előállító és -forgalmazó vállalat, a Karintia Kft. cégvezetőjével, Bene Zoltánnal beszélgettünk.
A fajtaválasztás számunkra is létfontosságú kérdés, hiszen nekünk fajtatulajdonosként is meg kell hozni ezt a döntést, melynek hatása hosszú évekre kihat. Szerencsés helyezettben tudhatjuk magunkat, hiszen a Mauthner cégcsoport – melynek mi is tagja vagyunk – három nemesítőházzal is büszkélkedhet. Ez óriási lehetőség, viszont, amint azt említtettem, ugyanakkora felelősség is.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a fajtaválasztás során? A döntésünket számos befolyásoló tényező alapján hozhatjuk meg, viszont érdemes ezek között is felállítani egy fontossági sorrendet. Az általunk javasolt tényezők a következők:

1. Stabilitás – a PANNON RÉGIÓRA NEMESÍTETT FAJTÁK ELŐNYBEN

A Magyarországon szaporított búzafajták döntő többsége Magyarországtól messze nemesített, melyek nem a nemzeti fajtajegyzékből kerülnek ki, vagyis sajnos nem teszteli őket 3 éven keresztül a NEBIH, hanem jellemzően EU-listáról kerülnek be hozzánk. Ezek a mai trendnek megfelelően bő terméssel kecsegtetnek. Sokéves tapasztalatunk szerint ugyanakkor a Pannon régióra nemesített fajták stabilitása a hazai körülmények között megkérdőjelezhetetlen. Ennek egyik oka, hogy a nemesítők a kalászhányás és a teljes érés közt eltelt időt megnyújtva minden egyes nappal kb. 200 kg/ha terméstöbblettel tudják növelni az eredményünket. Hogy mennyire tartjuk fontosnak a fajták hazai körülmények közt történő tesztelését, mi sem mutatja jobban, mint hogy bár fajtáink jellemzően a magyar határ közeli, ugyancsak a Pannon régióhoz tartozó Probstdorfból származnak, az idei évben ismét az ország 48 helyszínén teszteltük a bőtermő és prémium minőséget adó genetikáinkat. A fajtaválasztás elősegítése volt a célunk júniusban a nagy nemzetközi fajtabemutatónkkal is, ahol 20 faj 100 fajtáját tekinthették meg a gazdák annak érdekében, hogy a termőhelyükre alkalmas fajtát tudjanak választani.

2. A kockázat porlasztása – ELTÉRŐ ÉRÉSCSOPORTOK

Legalább 2, de inkább 3 eltérő éréscsoportú fajtában korai, közép- és közép-késői érésű csoportokban gondolkodjunk, a korai fajták túlsúlya mellett. Ezzel csökkenteni tudjuk az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok okozta kockázatot, hiszen egy-egy szélsőséges időjárási periódus így eltérő érési fázisban fogja érni a kalászosunkat. Fontos, hogy ne csupán az érés idejét, hanem a kalászhányás koraiságát is vegyük figyelembe, hiszen a jellemzően egyre korábbi nyári hőség okozta kényszerérések ellen a koraibb kalászhányású fajtákkal „védekezhetünk”.

3. Betegség-ellenállóság – legjobb megelőzés a fajtaválasztás

Sokan emlékeznek még a 2014-es sárgarozsda-járványra, ami megtizedelte a termést. Véleményünk szerint a legjobb megelőzés a körültekintő fajtaválasztásban rejlik. Mire a rozsda kártételét észleljük és beavatkozunk, már nem ritkán több 10 százalékos terméskieséssel kell számolnunk.

4. Értékesíthetőség – GONDOLKODJUNK ELŐRE!

Fontos, hogy már a fajtaválasztáskor vegyük figyelembe a várható termés értékesíthetőségét. Az utóbbi évek bőtermőnek nevezett fajtái gyakran 10% körüli fehérjetartalmukkal csupán levonással kerülhettek be a takarmánykeverő telepekre. Érdemes tehát ilyen esetben a bő termés mellett egy stabil, legalább alap malmi minőséget tudó, azaz 11,5% fehérjetartalmú, 76 kg/HL súlyú és 220 sec esésszámot produkálni tudó fajtát választani.
A prémium minőséget adó fajták esetében fontos, hogy ne csupán a fajtaképviselő által ígért fehérje mennyisége, hanem annak minősége felől is érdeklődjünk, hiszen a külföldi malmok és egyre több belföldi feldolgozó is ezek ismeretében hajlandó megfizetni az idei évben tapasztalt 10 000 Ft/tonna feletti minőségi felárat. Amennyiben a vetőmag-forgalmazó nem csupán előállítja és értékesíti a vetőmagokat, hanem fel is vásárolja a termést, az helyzeti előnyt jelenthet a gazdáknak az értékesítés áralkuja során.

5. Helyi adottságok – SEGÍTENEK A SZAKTANÁCSADÓK

Előnyt jelent, ha a vetőmag-forgalmazó szaktanácsadói hálózattal is rendelkezik. A kellő helyismerettel és a környező fajtabemutatók eredményeivel rendelkezve a szakemberek az Ön termőhelyére legalkalmasabb fajtát ajánlhatják.

5+1. Lesz elég vetőmag? – ÉRDEMES SIETNI

Árpából sajnos nem lesz elegendő, búzából igen, de a „húzó” fajták idén is korán elfogynak. A Vetőmag Szövetség adatai alapján őszi árpából annyira kevés vetőmag fog rendelkezésre állni, hogy az csupán 26–27%-os felújítási arányhoz lenne elegendő. A kevés vetőmag viszont felfokozott kereslettel párosul, így tehát az, aki árpát szándékozik vetni, időben gondoskodjon a vetőmag beszerzéséről!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza