2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A vízhiány okozta stressz megelőzése Agroleaf lombtrágyákkal

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: www.agroleaf.hu, 2018/08/10

A szárazság sokkoló hatása az egyik fő stresszfaktor, mely a világ minden táján drasztikusan befolyásolja a növénytermesztést. A súlyos szárazság komoly kihívásokat jelent a növények túlélése szempontjából, és mivel hatással van a növekedésre, csökkenti a betakarítható termés mennyiségét, minőségét.

A növények védekező mechanizmusokkal reagálnak a különféle környezeti behatásokra. A belső hidrosztatikus nyomás (turgornyomás) fenntartásának érdekében a növények az ozmózisszabályozó vegyületek felhalmozódásával érik el a párologtatás sebességének csökkentését, és a légcserenyílások bezárásával segítik elő a szárazság okozta stressz drasztikus hatásainak minimalizálását. Tehát a korlátozott vízkörülmények hatására csökken a nedvesség szállítása a növényben, emiatt kisebb a tápanyagok felszívódásának mértéke és sebessége is.

A vízhiányos állapotban lévő növények számára elérhető tápanyag koncentrációjának csökkenése azzal is magyarázható, hogy ha korlátozott nedvesség áll rendelkezésre, a talajban lévő pórusokban levegő veszi át a víz helyét. Így a gyökérzónából áramló tápanyagok aránya és tömegáramlása is kisebb, s ennek következtében ezek a tápanyagok kevésbé válnak elérhetővé a növények gyökerei számára.

Terméshozam-növelés

A tápanyagok lombozaton keresztüli kijuttatása szárazság esetén alternatív és hatékony megközelítés lehet a tápanyagok hozzáférhetőségének javítására. A levélzeten alkalmazott NPK műtrágyák jelentősen hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez.

Azok az életfolyamatok, amelyek segítségével a levélzeten alkalmazott tápanyagok felszívódnak, a gázcserenyílásokon és a levél bőrszövetében található hidrofil pórusokon keresztül történnek.
Az NPK-alapú műtrágyák alkalmazása a szárazságstressz-tolerancia­index fenntartásával, ozmotikusan segít megfelelő szinten tartani a növények vízállapotát.

A nitrogén jelenléte szükséges a sejtek számának, méretének, a fotoszintetikus aktivitásnak a növeléséhez. Aszályos körülmények között a fotoszintézis sebességének csökkenése feltételezhetően a gázcsere­nyílások bezáródásának tudható be, ami a levél szénfelvételét korlátozza. A levélzeten át alkalmazott nitrogén növelte a fotoszintézis sebességét a vízhiány okozta stressz alatt álló különböző növények, például kukorica és búza esetében.

A foszfor levélen át történő alkalmazása egyre fontosabbá válik, mert a foszfor diffúziós együtthatója (egységnyi idő alatt, egységnyi felületen áthatoló anyag mennyisége) a talajban igen alacsony, azaz a foszfor nehezen mobilizálható. A gyökérzóna felvehető foszfortartalma hamar kimerül, és a legtöbb növény nem tudja azt megkötni. Korlátozott nedvességtartalom esetén pedig a felvehető foszfor jelenléte különösen fontos, mert a foszfor segíti a korai gyökérnövekedést, a kálium pedig növeli a gyökér tömegét és a hosszát. A megfelelő gyökérzet döntő szerepet játszik a mélyebb talajrétegekből származó víz megszerzésében. A gyökérnövekedés elősegítése növelheti a növények víz- és tápanyagfelvételét. Az enyhe vízhiány alatt lévő, foszforral kezelt búza növényeknél javult a vízfelhasználás hatékonysága. A foszfor vízhiányos stressz állapotában lévő növények növekedésére gyakorolt pozitív hatásai annak tulajdoníthatók, hogy növekszik a foszfor hatékonysága, a gázcsere­nyílások elektromos vezetőképessége és a vízhasznosítás mértéke.

A kálium jelentős szerepet játszik a gázcserenyílások nyitásában és zárásában, ami szabályozza mind a szén-dioxid (CO2) bejutását a növénybe, mind pedig a vízkibocsátást a levegőbe. Ebből kifolyólag a kálium pozitív hatással lehet a növényi gázcsere folyamatára is. Alkalmazása édesburgonyán szárazságstressz körülményei között azontúl, hogy javította a fotoszintézis és a transzspiráció sebességét, növelte a sejt közötti állomány szén-dioxid-koncentrációját is. Kísérletileg igazolták azt is, hogy a levél káliumkoncentrációjának növekedése a turgornyomás fenntartása által csökkenti a napraforgó vízpotenciálját.

Megoldások széles skálája

Az aszályos, vízhiányos területekre, időszakokra vonatkozó megoldásként az ICL a lombtrágyák teljes skáláját kínálja, amelyek sikeresen alkalmazhatók az vízhiányos állapotok leküzdésére. Egyes lombtrágyák specifikus összetételűek, mezoelemeket (pl. kalcium és magnézium), valamint mikroelemeket is tartalmaznak. A kelatizált formában lévő mikroelemcsomagok a lombtrágya optimális felszívódását is elősegítik, így használatukkal gyors növényi reakció érhető el. Az Agroleaf lombtrágyák hatóanyag-tisztaságának, magas koncentrációjának köszönhetően alkalmazásakor kis mennyiség is elegendő. A teljes oldhatóság egyszerűvé teszi a tankban történő keverést, és kiküszöböli a permetezőfej eltömődésének kockázatát.

Részletes információ termékeinkről:
www.agroleaf.hu, vagy keresse
Rácz Gábor szaktanácsadónkat a +3630/488-1479

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza