Folyamatosság és megújulás a magyar agrárpolitikában

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/07/10
Címkék: Fazeka Sándor, miniszter, agrárminiszter, Fölművelésügyi Minisztérium, támogatás, agrártámogatás, agrártermelés, mezőgazdaság

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hét kormánypárti igen szavazattal, négy ellenzéki ellenében június 14-i ülésén támogatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy a jövőben a Földművelésügyi Minisztériumot vezesse. Fazekas Sándor bizottsági meghallgatásán kiemelte: az általa irányítandó minisztérium továbbra is a magyar mezőgazdaság, a nemzetgazdaság egyik fő hajtómotorja lesz, ugyanúgy, ahogyan ez az elmúlt években volt, amikor mintegy 30 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Jelezte, a magyar agrárium irányítása továbbra is az általa vezetett minisztérium feladata lesz, és csak egyes fejlesztéssel összefüggő feladatok kerülnek a Minisz­ter­el­nök­séghez.

A Földművelésügyi Minisztérium élén

Már jóval az ülés kezdete előtt zsúfolásig megtelt a Képviselőház 501-es terme, ahol a program szerint két miniszterjelöltet is meg kívánt hallgatni a Mezőgazdasági Bizottság: Fazekas Sándort és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárt. A fokozott érdeklődés oka bizonyára nem a szaktárca névváltozása volt, hanem az a kérdés, amit egy szocialista bizottsági tag kissé nyersen megfogalmazva később intézett Fazekas Sándorhoz:

„Miniszter úrtól azt szeretném kérdezni ennek tükrében, hogy miért mondott le a vidéki emberek többségéről azzal, hogy a fejlesztéspolitikai lába kikerül a minisztériumtól, ami nélkül szerintem képtelenség egységesen kezelni és érdemi javulást hozni a jövőben?”

E mellett persze ezernyi lényeges és kevésbé lényeges kérdés, megállapítás is elhangzott.

A miniszteri poszt folytatólagosságát képviselő Fazekas Sándor örömét fejezte ki, hogy éppen a Nemzeti Összetartozás Napján vázolhatja fel az elkövetkező négy évnek a Földművelésügyi Minisztériumra vonatkozó elképzeléseit. Közülük is elsőként arról szólt, hogy az új kormányzati struktúrában a vidékfejlesztési források a jövőben a Miniszter­elnökséghez kerülnek a leendő Földművelésügyi Minisztériumtól. A mezőgazdaság, valamint az ehhez kapcsolódó nemzeti és uniós pénzek elosztása továbbra is az agrártárcánál marad. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az agrárbéke fenntartását és a vidék helyzetének javítását sorolta az elmúlt négy év legfontosabb sikerei közé.

Az új kormányzati ciklusban a vidékfejlesztési források felhasználásának egy része a Miniszterelnökséghez kerül, a mezőgazdasági ágazatok pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) utódjaként megalakuló Föld­mű­ve­lés­ügyi Minisztériumhoz (FM). A vidékfejlesztési terület pályázati és szabályalkotó egységét is a Minisz­ter­el­nökség látja el, az FM-nél marad továbbra is a mezőgazdaság, valamint a környezetvédelem területe. Az agrártárca foglalkozik ezeken az ágazatokon belül az élelmiszer-biztonsággal, a környezetüggyel, a mezőgazdaság szervezésével és a földügyi igazgatással. Az FM felel továbbra is az állami földvagyonért, valamint az agrárdiplomáciai és agráriummal összefüggő uniós képviseletért is. Maradnak a Fazekas Sándor vezette minisztériumnál a hungarikumokkal kapcsolatos kérdések, az agrárgazdasági piacok fenntartása, azok létesítése, az értékesítésre vonatkozó szabályok meghozatala, valamint az állattartással kapcsolatos kérdések. Az agrártámogatásokat tekintve az eddigi források egyharmada, tehát a vidékfejlesztési források kerülnek a Minisz­ter­elnökséghez. Továbbra is az FM kezeli az uniós területalapú, valamint a nemzeti agrártámogatásokat.

– Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy Magyarországon egységes kormányzás van, egy kormány van, és a kormányzati teljesítményt, az egyes területek teljesítményét nem befolyásolhatja az, hogy melyik terület aktuálisan melyik minisztériumhoz tartozik – mondta a jelölt.

Fazekas Sándor kifejtette, hogy az új ciklusban folytatni kívánják a Földet a gazdáknak programot, amelynek keretében további állami földterületeket adnak helyben lakó családi gazdáknak művelésbe. A földprogrammal és a termelés bővítésével erősíthető a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály. Szintén ennek keretében megszüntetnék az osztatlan közös tulajdont, valamint nagyobb mértékben támogatnák az állattenyészést, amelynek a volumene még mindig nem éri el a kívánt szintet.

– A kormány célja az, hogy ezt az örökölt földhasznosítási formát azokon a területeken, ahol az érintettek kérik, megszüntesse. Itt a munkát elkezdtük. Vas megyében jelenleg zárul majd az a kísérleti program, amelynek eredményeit hasznosítva tudjuk az országos programot végigvinni – tájékoztatott a miniszterjelölt.

A környezetvédelem területén a gazdaság fejlődését akadályozó szabályokat kívánja lebontani mielőbb a tárca, valamint a nemzeti parkok stabil működését is segítené. Az agrárszakképzést jelentősen megerősítette a minisztérium az elmúlt négy évben, amit a következő időszakban is folytatni kíván. Fazekas Sándor az elmúlt négy év legnagyobb sikerének értékelte az agrárbéke fenntartását, valamint a mezőgazdasági termelés, a foglalkoztatottság, a jövedelmezőség javulását. Az agrártárca elérte, hogy Magyarországon továbbra se lehessen genetikailag módosított (GM) növényeket termeszteni, valamint a földtörvény segítségével megvédte a magyar termőterületeket a spekulánsoktól. Elkészült a hulladékgazdálkodási törvény, amely jó hátteret biztosít a rezsicsökkentés folytatásához. Az egyik legfontosabb cél, hogy elérjük az 1990-es termelési szintet.

– A helyi földbizottságok megalakulását többen kérdezték. Olyanok is kérdezik ezt, akik ellenezték egyébként, vagy soha nem tettek javaslatot arra, hogy legyenek ilyen helyi földbizottságok, ahol a gazdatársadalom, illetve a helyi közösség is tudja hallatni a szavát. Meg fognak alakulni, bevárjuk az uniós véleményt a földtörvényről, és ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a földbizottságok jogi szabályozását, és utána lehet megválasztani őket. De az Agrárgazdasági Kamara egyébként a feladatokat ellátja – fogalmazott Fazekas Sándor.

A hungarikumtörvény segítségével meg tudjuk védeni nemzeti értékeinket, emellett egybegyűjtve áttekinthető képet kaphatunk ezekről. A magyar élelmiszertörvény megalkotásával, valamint a védjegyek használatának racionalizálásával a fogyasztók egyre nagyobb arányban keresik a hazai termékeket, egyre népszerűbbek emellett a termelői piacok és a kis gazdaságokban előállított termékek. A miniszter legfőbb küldetésének tekinti, hogy a mezőgazdaság elérje az 1990-es termelési szintet.

A tervek szerint 2015. január 1-jétől kezdheti meg működését Kecs­ke­­méten a Minisz­ter­elnökség vidékfejlesztési államtitkársága – jelentette be a szervezet új vezetője, Kis Miklós Zsolt a XV. Mező­gazdasági és Vidékfejlesztési Fórumon, Kecske­méten. Kis Miklós Zsolt előadásában úgy fogalmazott, hogy ez a döntés nemcsak jelzés értékű, hanem gyakorlati szempontból is hasznos a térség „nagyon komoly” agrárpotenciálját figye­lembe véve. A Kecskeméten kialakítandó apparátusban számítanak a helyi fiatal szakemberek és értelmiség munkájára is.

Egységes rendszerben az uniós támogatások

Lázár János még mint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tájékoztatása szerint a vidékfejlesztés azért kerül a Miniszterelnökséghez, mert a kormány szeretné az uniós támogatások rendszerét egységesíteni. A vidékfejlesztési előirányzat 1019 milliárd forint lesz a következő hét évben. Kiemeltnek nevezte a vidék népességmegtartó képességének erősítését, a kistelepülések egészségügyi, oktatási, szociális ellátórendszerének fejlesztését. A vidékfejlesztési pénzek agrártámogatássá alakulnak, a támogatásokkal 80 százalékban a kis és közepes családi vállalkozásokat részesítik előnyben, az alapból a csak növénytermesztéssel foglakozókat kizárják. Kérelem nélküli, automatikus átalánytámogatási rendszert vezetnének be a mostani 180 ezer földalapú pályázóból 70 ezernek.

– Nagy nyomás alatt leszünk 2014 és 2020 között is, mert az Európai Bizottság most úgy döntött, hogy minden évre egy kifizetési tervet ír elő minden országnak, amit teljesítenünk kell, tehát az egy dolog, hogy mi hogy akarunk kifizetni jövőre, de ha nem hozzuk a tervet, elveszítjük a forrást. 2018-ban bárki fogja Magyarországot kormányozni, a most megkötött operatív programok és partnerségi megállapodás érdemben fogja befolyásolni a 2018 utáni európai uniós pénzosztást is. Tehát ennek a kormánynak és a mostani parlamenti többségnek óriási a felelőssége, mert nem négy évre fogja a pénzek elosztási rendszerét meghatározni, elveket kitűzni, hanem 7 esztendőre – figyelmeztetett Lázár János.

Új államtitkárok az FM-ben

Fazekas Sándor tárcavezető június 11-én mutatta be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tevékenységének irányításában résztvevőket, az államtitkári posztra jelölteket.
Nagy István parlamenti államtitkárként és a miniszter helyettesítőjeként (miniszterhelyettesként) segíti a továbbiakban az FM munkáját. Simon Attila István lesz a közigazgatási államtitkár. Czerván György az agrárgazdasági területért felel. Bitay Márton Örshöz az állami földek tartoznak majd. V. Németh Zsolt a környezetügyet, az agrárfejlesztést és a hungarikumokkal összefüggő területet kapta. Zsigó Róbert pedig az élelmiszerlánc-felügyeletért tartozik majd felelősséggel, mint államtitkár.
A képen balról jobbra V. Németh Zsolt, Bitay Márton Örs, Nagy István, Fazekas Sándor miniszter, Czerván György, Zsigó Róbert és Simon Attila István

Ajánlott kiadványokDr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezeteLigetvári Ferenc (szerk.):
Földmérési és térképészeti alapismeretekLukács Gergely Sándor:
A vidékfejlesztés kézikönyveDr. Horváth Béla:
Erdészeti gépek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai