2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Zöldség-gyümölcs piac: nem kedvezett az időjárás

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FruitVeB, 2018/08/14

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a közelmúltban értékelte az ágazat idei helyzetét.

Míg a gyümölcsféléknél az egyes fajoknál a hozamokat, minőséget, árakat tekintve nagyok a „szóródások”, addig a zöldségfajtáknál eddig csak kisebb eltérések, gondok adódtak, a frisspiaci termékek forgalma pedig kiegyensúlyozott volt – tudtuk meg Ledó Ferenctől, a terméktanács elnökétől kapott tájékoztatóból.


Ledó Ferenc,
elnök

Gyümölcsfélék

Kajszibarack: A március eleji –20 °C-ok miatt jelentős fagykárt szenvedtek az ültetvények, főleg a Dunántúl középső és déli részén, valamint a Dél-Alföldön. Így az átlagos évi 30 ezer tonna termés helyett az idén csak 9–10 ezer tonna várható. A korai és középérésű fajták már leértek, még pár késői érésű fajta termését lehet kapni a piacokon, 600–800 Ft/kg körüli elég borsos áron. A fagy csak a gönci körzetet nem érintette jelentősen.

Őszibarack, nektarin: Európa-szinten 10–11%-kal lesz kevesebb az étkezési őszibarack és nektarin, mint az előző évben. Az Unióban csak Görögországban lesz több, mint tavaly. Magyarországon a tavalyi évihez képest 30–40%-kal várható kevesebb, ebben is a márciusi fagy a ludas. Az árak minőségtől, fajtától függően 300–700 Ft/kg között mozognak. A magyar termelés éppen hogy biztosítja a hazai ellátást, de időnként az import is jelen van a piacokon. Mint minden gyümölcsfaj esetében, ezek érése is 10–14 nappal előbb van szokásostól, így várható, hogy a késői érésű fajták érése már szeptember elején befejeződik. A fajtakínálatban most már egyaránt jelen vannak a friss étkezési célra termesztett, főleg magvaváló, illetve az eltenni való fajták is.

Meggy, cseresznye: Betakarítása 2–3 hete befejeződött. Cseresznyéből átlagos volt a termés, de az éréskor kapott bőséges csapadék miatt sok volt a repedt termés. Meggyből rekord közeli termés termett – még nincsenek végleges számok –, de valahol 90 ezer tonna körül várható. A melegek miatt a fajták érése „összecsúszott”, ezért a feldolgozási időszak a szokásos 7–8 hét helyett 4–5 hétre szűkült, emiatt komoly kapacitáshiány jelentkezett a feldolgozóknál. Az árak rendkívül alacsonyak voltak, minden értékesítési szegmensben (konzerv, lé, frisspiac). A gyors érés és szedés idején tapasztalható jelentősebb viharos idő miatt kb. 8–15 ezer tonna a fán maradt vagy lehullott. A legtöbb termelő veszteséggel zárja ezt az évet, csak a rendkívül magas hozamok, jó minőség (nem kényszerült lémeggyként értékesíteni) és hosszú távú szerződés mellett termelők realizálhattak eredményt.

Szilva: Idén 60–65 ezer tonna szilva várható, ami nem számít ugyan rekord mennyiségnek, de mindenképpen jónak mondható. A korai fajták szedését már július első napjaiban megkezdték, de a termesztés zömét adó fajták betakarítása augusztus 5–10 között kezdődik, a dömping augusztus közepén várható. A szilvát sokrétűen lehet felhasználni, ezért oda kell figyelni, melyik fajta mire a legalkalmasabb. Étkezési szilvából jelentős szokott lenni az export is, főleg a német, osztrák piacra. Idén egész Európában rekord közeli szilvatermés várható, ami negatívan hat az értékesítésre, árakra.

Bogyós gyümölcsűek: A szamócások közepes évet zártak idén. Elég nagy volt az importnyomás, az árak alacsonyak voltak, viszont az időjárás zömében kedvező volt a betakarítás idején, így kevesebb volt a veszteség. A málna és ribiszke betakarítása jelenleg is folyik. Sajnos a termelt mennyiség az utóbbi évtizedben nagyon lecsökkent.

Bodza: Betakarítása jelenleg is folyik, a minőség és mennyiség jó. Várható, hogy túlkínálat alakul ki a következő hetekben.

Dió: Átlagos vagy egy kicsit jobb termés várható, helyenként komolyabb növényvédelmi problémák is jelentkeztek már.

Körte: A korai fajták szürete megkezdődött, de a jelentősebb volument képviselő őszi, téli fajták szürete csak szeptember elején kezdődik. Az átlagnál valamivel jobb mennyiségre számíthatunk. Várhatóan 36–40 ezer tonna lesz az éves termésmennyiség.

Alma: Az igen korai fajták szedése megkezdődött, a meghatározó mennyiséggel bíró Gala-típus szedése a szokásosnál 2 héttel hamarabb kezdődik (augusztus 5–10 között). A becslések szerint idén Magyarországon 730–780 ezer tonna alma várható (A mennyiséget még jelentősen befolyásolhatja az augusztus-szeptemberi időjárás). Az étkezési alma mennyisége ebből várhatóan 210–250 ezer tonna lesz, a többi ipari (lé-) alma. Idén eddig a növényvédelemmel sem volt komolyabb gond, kevesebb volt a jégkár is.

Zöldségfélék (ipari növények):

Csemegekukorica: A nagyon korai vetések kivételével eddig kedvező volt az időjárás, ezért jó termésre számíthatunk. A betakarítás július 20 után elindult és egészen szeptember végéig tart majd („szakaszos vetés”)

Zöldborsó: Betakarítása július 10–15 között befejeződött. Az előzetes tervekkel, szerződésekkel szemben a termés kb. 25–30%-kal kevesebb lett. Várhatóan 75–80 ezer tonna lesz a remélt 110 ezer tonnával szemben, és ez csak 4 tonnás termésátlag a szokásos 5,5 tonnával szemben. Ez egyértelműen a szélsőséges tavaszi időjárásnak köszönhető (túl hideg március közepe-vége, április közepétől meleg április-május).

Zöldbab: Betakarítása folyamatosan zajlik egészen szeptember végéig (szakaszos vetés). Helyenként komolyabb molyfertőzés lépett fel.

Ipari paradicsom: Az 1700–1800 ha-ról 120–125 ezer tonna termés várható. A betakarítás augusztus 10 körül kezdődik és szeptember végéig tart. A júliusi gyakori esőzések és hideg éjszakák miatt több helyen gondot okoz a paradicsomvész. A sok eső miatt a precíz gyomirtás ellenére is gyomosodás jelentkezik, amit csak kézi „gazolással” lehet megszüntetni.

Hagymafélék, gyökérzöldségek: Tavasszal a vetések késtek, majd a nagy meleg miatt (április) hiányos volt a kelés, ezért csak átlagos termésre számíthatunk. A korai fajták szedése folyamatos, ahogy a piac kívánja. A tárolásra szánt hagymát augusztus 20 után, míg a gyökérzöldségeket csak szeptember végén-októberben takarítják be.

Káposztafélék: Folyamatosan csökken a termelőfelület, mert a karfiol és brokkoli kivételével a fogyasztás is csökken. A fajtagazdagság miatt itt is folyamatos a frisspiac ellátottsága. Többféle kártevő jelenléte nehezíti a sikeres termelést.

Szabadföldi paprikafélék (étkezési, fűszer): Az étkezési paprika betakarítása július közepe óta folyamatos. A fűszerpaprikák első szedése augusztus 10–20 között várható. A júliusi esőzések miatt, helyenként komoly gondokat okoz a xantonomászos baktériumos betegség.

Zöldséghajtatás

Folyamatos a szedés az üvegházakban és fóliákban. Az április-májusi melegebb idő miatt a hidegfóliákban 2–3 héttel hamarabb következett be az első szedés paprikaféléknél és paradicsomnál (május vége – június eleje).

Zöldséghajtatásban tovább növekedett az integrált – biológiai – növényvédelem aránya, a hagyományos konvencionális termesztéshez képest (kb. 60–65%). Idén jelentősebb levéltetű-fertőzések voltak, ezért egyes termelőknél komolyabb vírusfertőzések jelentkeztek. Augusztusban jelentősebb gyapottokbagolylepke-fertőzés várható lesz, ez ellen a termelőknek már most el kell kezdeni védekezni.

Görögdinnye: Idén 4700 ha-on kb. 190–200 ezer tonna dinnye várható. A nehéz indulás ellenére (csapadékos április eleje, későbbi ültetés) hamarabb megjelent a magyar dinnye a piacokon, mint az elmúlt években. Június 25-től már nagy mennyiségben kapható termés első nagyobb hulláma lefutott, főleg a Békési termőkörzetben. A hevesi és még inkább az egyre növekvő területű szabolcsi körzetben most van az első termések szedésének főszezonja, így folyamatos a belföldi ellátás. A virágzás alatt túl alacsony éjszakai hőmérséklet miatt a 2–3. kötődések nem megfelelőek. A békési körzetben nagyon sok terület a sok csapadék miatt felgyomosodott, így ott sok helyen már be is fejezték a termelést. Kisebb gondok adódnak ugyan – túlérettség, nem friss a dinnye –, de jellemzően jó a minőség. A hűvösebb, csapadékosabb időjárás miatt a fogyasztási kedv kissé visszaesett július közepén. Ha a termelésre és fogyasztásra is kedvező lesz az időjárás, akkor szeptember elejéig biztonságosan el lehet látni a belföldi piacot jó minőségű görögdinnyével. Az export elindult, de elég alacsony árral és a mennyiségek sem nagyok. A mennyiségi prognózisokat látva valószínű kevesebb görögdinnye jut exportra az idén.

Egyéb problémák

Az elmúlt 7 hónap tapasztalata, hogy az akut munkaerőhiány már a technológiai folyamatok időbeni elvégzését is akadályozza, a szedések késése (pl. görögdinnye – túlérett termés) valamint a gyomosodás stb. veszélyeztetik a gazdaságos termelést. A megnövekedett költségeket (munkabér, inputanyagok, szállítás stb.) a termelői árak nem kompenzálják, mivel azok az elmúlt évek szintjén maradtak. A technológiai, technikai szint javításával, hozamnövekedéssel ezt némiképp tompítani lehet. Főleg a kézimunka-igényes kultúráknál félő, hogy tovább csökken a termelés az elkövetkezendő időben, valamit fontos beruházások maradhatnak el.

A magas 27%-os áfa a fogyasztói árakban megjelenve jelentős fogyasztáscsökkenést eredményez, nem beszélve a szürke-fekete kereskedelem által okozott károkról. A legtöbb hajtatott és szabadföldi zöldségféléből májustól karácsonyig a magyar termelés szinte 100%-ban el tudja látni a hazai fogyasztókat jó minőségű áruval. Bizonyos növényfajokból exportra is jut, ennek mennyisége sajnos egyre kevesebb. Az adóreform igen sürgős feladat, ugyanis az ágazat relatíve magas kockázata és a csökkenő jövedelmezőség miatt sok gazda a tevékenység teljes feladását vagy a termelés szerkezetének átalakítását (áttérés szántóföldi növények termesztésére) fontolgatja. Márpedig ha egy termelést abbahagynak, azt nagyon nehéz újraindítani. Ezt kellene minél hamarabb megakadályozni annak érdekében, hogy a belföldi ellátás ne kerüljön veszélybe és az exportpiacaikon is megtarthassuk pozícióinkat.

A gondokat tetézi a gazdák relatíve magas átlag-életkora. Ha nem sikerül stabilizálni az ágazat helyzetét, javítani jövedelemtermelő képességét, akkor azzal kell számolni, hogy igen kevés fiatal lép majd a nyugdíjba vonulók helyére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza