„Húzószakaszban” a hústermelés

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: VT, 2018/08/15

Magyarország legnagyobb gondját a belső ellátás és a hazai termelési viszonyok, az import növekvő aránya jelenti. A kiskereskedelmi hálózatokban az uniós országokból származó termékek aránya eléri az 50–60 százalékot – ugyanakkor minőségük igen változó. Ezért növelni kellene a belföldi előállítású húsok és húskészítmények kínálatát, ami párosulna a marketingtevékenység további erősítésével is annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók magyar sertéshústermékeket fogyasszanak – áll a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) javaslatában.

A közös platform az összefogás koordinálására a VHT lehetne, mert a szakmaközi szervezet az egyetlen, amelyik a termékpálya érdekköreinek összefogására képes. A VHT ugyanis valós érdekegyeztetést tud megvalósítani, mivel rendelkezik a reprezentatív szakmaközi szervezet státuszával, ami egyedülálló jogosítványokat is biztosít neki, például az árfigyelésre, a komplett informatikai rendszer kialakítására és működtetésére. Emellett kiemelte, hogy fontosnak tartja a visegrádi négyekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzését, az együttműködés növelését mind a termelői, mind a vágó-feldolgozó, mind pedig a kereskedelem területén. Mindehhez az agrártárca és Nagy István személyes támogatását kérte.

Menczel Lászlóné az afrikai sertéspestisről szólva elmondta, hogy a környező országok már régóta küzdenek ezzel a fertőző betegséggel. Azt, hogy miként került az afrikai sertéspestis Magyarországra, a szakemberek még pontosan nem tudták megállapítani. Az, hogy Magyarországon találtak afrikai sertéspestissel fertőzött állatot – vaddisznót – igen kedvezőtlen reakciókat váltott ki a magyar sertéshúst importáló államok között. Tíz ország ugyanis bejelentette, hogy felfüggeszti vagy csökkenti a magyar sertéshús importját. Ennek ellenére Magyarországon a sertés felvásárlási, illetve a termelői árai konszolidáltak, mivel az országban kevés a sertés.

Magyarországon jelenleg egy kilogramm élő sertésért mintegy 350 forintot adnak a felvásárlók, ami hasított félsertésben számítva mintegy 430 forint körüli kilogrammonkénti árat jelent. Ez megfelel a nyugat-európai áraknak, mivel a magyar árak ezen a területen a német árutőzsdén kialakult árakat követik. Ez a meghatározó, ennek alapján alakítják ki a magyar termelők a termelői áraikat.

A költségek ugyanakkor mások. Magyarországon ugyanis a termelők többsége hitelek igénybevételével dolgozik, a hitelt pedig nem adják ingyen. Ezt a konstrukciót az európai termelők nem ismerik. Emellett mások a takarmányozási szokások is. Magyarországon a takarmányozás ugyanis 95 százalékban gabonaalapú, több uniós országban azonban például forgalomból kivont élelmiszereket is használnak takarmányozásra. Mindez azonban a sertéshús minőségében is meglátszik. Nem véletlenül alakítottuk úgy a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy követelményeit, például a csepegési veszteséget, hogy azoknak csak a legjobb minőségű sertéshúsok feleljenek meg. – tette hozzá a VHT titkára.

Menczel Lászlóné jelezte: előreláthatólag az ágazatban az afrikai sertéspestis miatt piacváltásra lesz szükség. A magyar sertéshúsexport csökken, ami azt jelenti, hogy belföldön nagyobb lesz a kínálat, amit értékesíteni kell. Ahhoz azonban, hogy a jó minőségű magyar sertéshús kerüljön a magyar fogyasztó asztalára, az eddiginél lényegesen nagyobb és hatékonyabb összefogásra lesz szükség az ágazati szereplők – a termelők és a feldolgozók – részéről. Meg kell szüntetni a termékpálya széttagoltságát – például azt, hogy működik négy-öt érdekvédelmi szervezet –, de a feldolgozóknak is össze kell fogniuk, hogy a kereskedelmi láncoknál minél nagyobb mértékben érvényesíteni tudják érdekeiket, így biztosítva, hogy minél több hazai termék kerüljön az üzletek polcaira a multi cégek üzleteiben is. Például Ausztriában már a kisiskolásoknak is elmagyarázzák, hogy szüleiknek azért van állásuk és jó fizetésük, mert az osztrák emberek az osztrák termékeket részesítik előnyben.

Erre Magyarországon is fel kellene hívni mindenki figyelmét.

Felmérhetetlen még a kár

A sertéspestis megjelenése okozta ágazati kár még nem felmérhető, mert ezt a hatást csak később lehet felmérni, most még nem igazán. Az az összefogás ugyanis eredményes volt, amely az afrikai sertéspestis megjelenésekor azt a tényt emelte ki a kommunikációban, hogy a szóban forgó fertőző betegség az emberre teljesen ártalmatlan. Így az emberek sertéshúsfogyasztása lényegében nem csökkent az országban. De arra ösztönözni kell az embereket, hogy a termékek közül a magyar előállításút válasszák, így segítve a hazai termelőket és feldolgozókat. A most induló marketingkampány homlokterébe ezt az információt kell állítani, ezt szolgálja a KMS védjegy, amit széles körben ismertté kell tenni – mondta Menczel Lászlóné.

A VHT titkára megjegyezte: ahhoz, hogy a termékpálya további fejlődése biztosítható legyen, a termékpályán képződött nyereséget „normálisan kellene elosztani”. Ez azt jelenti, hogy mind a termelőnek, mind a feldolgozóknak piaci biztonságot kellene garantálni, a kereskedőknek pedig be kellene látniuk, hogy a nyereség megfelelő elosztása az ágazati szereplők között az ő hosszú távú érdekeiket is szolgálja. Így a reálisan felmerülő költségeket el kellene ismerni, és meg kellene azokat fizetni az átvételi árban.
A termékpálya árbevételéről Menczel Lászlóné elmondta: az évente átlagosan 350–400 milliárd forintot tesz ki. A további fejlődéshez pedig azt tartotta szükségesnek, hogy a szakmaközi szervezet a funkciójából adódó előnyöket érvényesíteni tudja a termékpályán a termékpálya szereplői érdekében. Mindehhez az egységet kellene megteremteni a termékpályán, továbbá a jól működő informatikai rendszert és a magyar árut támogató marketinget kellene még inkább erősíteni.
 

Meglódult marhaexport

Miközben a tejhasznú tehénállomány stagnál, a húshasznú marhatartás újjászületett Magyarországon. A sokféle támogatási jogcím, a nagyobb problémáktól mentes piac és a tejhasznú tehén tartásával összevetve viszonylag alacsony beruházási igény kedvez a húsmarhapiac szereplőinek. Magyarország élőmarha-exportja 73 százalékkal emelkedett 2018 január–februárjában a tavalyi hasonló időszakhoz hasonlítva.

Az Európai Bizottság adatai alapján a közösség 103 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst adott el a nemzetközi piacon 2018 január–februárjában, 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb piacok Hongkong, Törökország és Izrael voltak. Az unió élőmarha- és marhahúsimportja pedig 15 százalékkal, 57 ezer tonnára nőtt 2018 első két hónapjában a 2017. január–februárban beszállított mennyiséghez viszonyítva. A behozatal 40 százaléka Brazíliából, 17-17 százaléka pedig Argentínából és Uruguayból származott.

Jó lehetőség van a húsmarhapiacon, főleg a tejelő­marhák tartásához képest.
Ezzel szemben Magyarország élőmarha-exportja 73 százalékkal emelkedett 2018 január–februárjában a tavalyi hasonló időszakhoz hasonlítva. A főbb partnerek Törökország, Ausztria és Horvátország voltak. A törökországi kivitel azonban ugrásszerűen, több mint a négyszeresére növekedett, de Horvátországba is 71 százalékkal több szarvasmarha került. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal csökkent 2018 első két hónapjában a 2017. január–februárban beszállított mennyiséghez képest – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzésében.

Kedvez a magyar állattartóknak a megnövekedett igény, nagyot javult a húsmarhapiac helyzete tavalyhoz képest.
Az abrakfogyasztó állatokkal szemben a kérődzők tartását kiemelten támogatja az unió, hazánk pedig minden engedélyeztethető jogcímet bevetett a marhatartás dotálására. A húszhasznú anyatehén tartását (több jogcímen mintegy 95 ezer Ft/egyed) és a 9 hónapot elért hízott bikákat is támogatjuk (több jogcímen mintegy 50 ezer Ft/egyed). Ezenkívül a lucernatermő területet (kb. 23 ezer Ft /ha), illetve az állandó legelőket és kaszálókat is – ráadásul a normál területalapú támogatáson felül. A Nemzeti Földalap árverésein (2015–2016-ban) is előnyben részesültek az állattartók. Mivel a húsmarhapiac nem élt át olyan krízist, mint a tejpiac, ezért az előbbi igen vonzó tevékenységgé vált, ami jól látható az állomány létszámának alakulásában is.

Az Európai Unióban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,86 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2018 áprilisában, vagyis 4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára csaknem 6 százalékkal, az üsző „R3” ára 2 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban. Az USA agrárminisztériuma (USDA) előrejelzése szerint az unió marhahús-kibocsátása nem változik számottevően idén az előző évihez képest, 7,86 millió tonna lehet. Magyarországon a fiatal bika termelői ára 786 Ft/kg hasított meleg súly volt 2018 áprilisában, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel ezelőtti árszinttel. A vágótehén ára ugyanekkor 12 százalékkal, a vágóüszőé pedig 5 százalékkal nőtt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai