Szinte kizárólag magyar tulajdonban a tejfeldolgozás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2018/08/16

Eltűnhetnek az importált tejek a magyar boltok polcairól, ha csökken az ESL és az UHT tejek áfája, és ezzel az áfacsalás egyik forrása is megszűnhet. A Parlament ugyanis elfogadta az áfacsökkentéses javaslatot, vagyis jövő januártól valamennyi folyadék tej az 5 százalékos áfakulcs alá tartozik majd. Így kiszorulhatnak az importált tejek a hazai kereskedelemből. A forint gyengülése ugyanakkor komoly hatással van a piacra, így lehetséges, hogy a hazai feldolgozóiparnak növelnie kell majd átadóárait a kereskedők felé.

A korábbi áfacsökkentéseknél a kiskereskedelmi láncok korrekt magatartást tanúsítottak, és az árcsökkenést teljes egészében továbbadták a vásárlóknak – fogalmazott Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója a napokban Székesfehérváron adott interjúban. A szervezet 7 kiskereskedelmi lánccal kötött együttműködési megállapodást, és mindegyik vállalta, hogy az áfacsökkentést érvényesíti az eladási árakban.

Mélykuti Tibor,
a TT elnöke

Mint az elnök elmondta, az elmúlt egy évben közel 3 százalékkal nőtt a tejfelvásárlás az Európai Unióban, de Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás mutatkozott. A nyerstej hazai felvásárlási ára 2017 eleje óta stabilan literenként 95 forint körül alakul, de az utóbbi hetekben az európai piacokon tapasztalt áremelkedés és a forint gyengülése miatt egyre nő a nyomás a hazai feldolgozókon, hogy emeljék az átvételi árakat. Ez, illetve a villamos energia, a gáz és az üzemanyagok drágulása pedig indokolttá teszi, hogy a feldolgozóipar is növelje a kereskedők felé az átadói árakat.
A friss tej tavalyi áfacsökkentésének hatására csökkent a 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejek hazai értékesítése, a frisstej-eladások viszont növekedtek.

– 2016 óta folyamatosan tárgyaltunk a kormánnyal. Az áfa­csökkentéssel kapcsolatban abból indultunk ki, hogy az akkori nagyon alacsony, 64 forintos kilogramonkénti nyerstejárat emelni kell. Hangsúlyoztuk, hogy az áfacsökkentést a legalább 90 százalékban Magyarországon előállított tejtermékek körében lehet megvalósítani. Így került sor az általunk nagyon pozitív kormányzati lépésre, a friss tej 2017. január elsejével történő áfacsökkentésére. A csökkentés előtt egyébként a friss tej Magyarországon a fogyasztói tejek vonatkozásában 15 százalékos, az UHT tej 50 százalékos és az ESL tej 30–35 százalék körüli arányt mutatott. Ahogy megtörtént tej áfacsökkentése 18 százalékról 5 százalékra, a friss tej nagyságrendje meghaladta a 20 százalékot. Azzal a legújabb döntéssel, hogy 2019. január elsejétől az ESL tej, illetve az UHT tejek áfáját is leviszik 18 százalékról 5 százalékra, óriási lehetőség nyílik a tejtermelők előtt a kiskereskedelmi láncok vonatkozásában, és ami szintén fontos, a szakma jelentős piactisztulásra számít.

Mostanáig az UHT tejek csoportjában elég sok helyről hozták be külföldről a termékeket. Sok esetben akár „áfacsaltan” is. Jellemző, hogy 2011-ben még a magyarországi UHT tejek polci aránya 15 százalék, 2016-ban már 83 százalék volt. Most úgy látom, hogy 2019-től több mint 90 százalékban magyar UHT tejet fognak vásárolni a kiskereskedelmi láncok. S miután nagyon jó minőségű UHT tejet, illetve ESL tejet állítunk elő, remélhetőn a fogyasztók is ezt fogják vásárolni.

– Mit kell tudnunk az UHT, illetve ESL tartós tejek előállításának hazai technológiájáról?

– Nos, a frisstejet 72 Celsius fokon hőkezelik, és csupán 7–8 nap a szavatossági ideje. Az ESL tej (Extend Shelf Life) szavatossági ideje 21 és 27 nap között van, mivel 120 fokon történik meg a hőkezelés 1,5–2 másodperc alatt. Az UHT tejnél (Ultra Hight Temperature Treated Technology) a hőkezelés 140 Celsius fokon történik, 1,5-2 másodperc alatt, és teljesen steril módon a zajlik töltés. A tartós tejek nagyságrendileg hosszabb szavatossági idejének fontosságát a klímaváltozás következtében bekövetkezett egyre magasabb nyári hőmérséklet húzza alá. Cégünk ráadásul kizárólag frisstejből készíti az UHT-t és ESL-t, és semmiféle tartósítószert nem használunk, ellentétben egyes külföldi gyártókkal, akik ezeket a termékeket fölvizezett tejporból állítják elő.

Amikor 2016-ban elkészítettük a különböző stratégiai anyagokat a kormány, a minisztériumok számára, a vizsgálatok kimutatták, hogy a magyar UHT a legegészségesebb tejféle, mert nincs benne semmilyen hőtűrő baktérium. Az UHT tejet a tárolás során egyébként nem kell hűteni, csak ha felbontják. A szavatossági ideje 6 hónap.

– Hogyan alakulnak várhatóan majd a fogyasztói árak?

– A kamarával és a szakminisztériummal történt közelmúltbeli egyeztetés után mi abban gondolkodunk, hogy január elsejétől 8–10 százalékkal lesz olcsóbb az ESL és az UHT tej is.

– Az áfacsökkentés miatt jövőre nyilván kevesebb adóforinthoz jut a hazai büdzsé…

– A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez egyfelől egy 22 milliárdos költségvetési kiesést fog jelenteni, másfelől növelheti a hazai tejfogyasztást, ami jelenleg alacsony, mindössze 54–56 liter fejenként és évenként. Naponta legalább fél liter tejet meg kellene inni például azért, hogy a csontritkulást megelőzzük. Ami pedig a 22 milliárd súlyát illeti, a kormány 2016-ban 64 milliárdos támogatást nyújtott a tejtermelőknek, így mentve meg őket a csődtől. Tehát az áfacsökkentés kevesebbe kerül, és hosszú távon segíti a termelők boldogulását.
A kiskereskedelmi láncok 2011-hez képest ma már jelentős mértékben vásárolják nemcsak a Magyarországon előállított tejeket, de a tejtermékeket is, és ez nagyon pozitív jel.

– Min múlt ez?

– 2017-től kezdve a tej szakmaközi szervezetbe és terméktanácsba hét kiskereskedelmi lánc is belépett, és nagyon jó együttműködés alakult ki és van közöttünk. Integráció vagy akár a vertikális integráció nélkül ez nem menne. Az utóbbi is megtörtént. Hogy csak a saját példánkat említsem. Az Alföldi Tej 2005 november elsején megvette az itteni, székesfehérvári, 2015-ben pedig a debreceni üzemet. Az ágazat szempontjából sem elhanyagolható, hogy 40 százalékos támogatást kaptunk ahhoz, hogy Debrecenben megvalósítsunk egy modern sajtgyártó technológiát, illetve egy porítót. A sajttechnológia várhatóan augusztus végére szeptember elejére fog elkészülni, a porító pedig 2019 szeptemberében kerül beüzemelésre. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy kellő nyerstejfelvásárlási ár legyen biztosítható a jövőben a tejtermelőknek. Mert ha az év első 5 hónapjában a piacon kell nekik eladni a tejet, amikor általában túltermelés van, azt csak nyomott áron veszik meg. Ha viszont mi magas hozzáadott értékű termékeket tudunk feldolgozni belőle, akkor a jövőben stabilizálni tudjuk a tejárakat. 2017. év végére az átlagos ár 99–100 forint volt, bár most kénytelenek voltunk csökkenteni, mivel elég komoly tejtermelés volt egész Európában. Én úgy vélem, hogy szeptembertől újra emelni tudjuk az árakat.

– Valamilyen innováció, új termék?

– Az nagyon fontos, hogy például érlelt sajtokat tudjunk gyártani Magyarországon. Ez magasabb minőséget jelent, s miután folyamatosan emelkednek a bérek, a fogyasztók meg tudják venni ezeket a Magyarországon gyártott tejtermékeket, sajtokat. Ez azért lényeges, mert a magyarországi fogyasztás sajt vonatkozásában egyharmada az európainak. Tudni kell, hogy az EU-ban a tej 40 százalékát sajt gyártására használják fel.

– S persze hatékony marketingre is szükség van…

– Az innovációs fejlesztéseket végbe kell vinni, ösztönözni kell a fogyasztókat, hogy egyre több tejterméket fogyasszanak. A Tej Terméktanács tavaly indította a Tejkamion marketingkampányt, amelyet több mint 55 ezer gyermek látogatott meg, ahol be tudtuk mutatni, hogy milyen tejtermékeket gyártanak a magyarországi feldolgozóiparban. Bízom benne, hogy ezek a fiatalok egyre több tejterméket fognak fogyasztani a jövőben.
A feldolgozóipar most szinte kizárólagosan már magyar tulajdonban van. A feldolgozók Magyarországról vásárolják meg a jóminőségű alapanyagot. A kormány támogatásának köszönhetően nem csökkent a tehénállomány. Az elkövetkező időszakban tehát nagyon fontos lesz a fejlesztés és az innováció, hogy új termékekkel tudjunk piacra lépni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai