Integráció nélkül nehéz lesz

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (hajtungy), 2018/08/18

Miután Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagországa, természetes, hogy az uniós jogszabályi keretek között kell érvényesülniük az egész mezőgazdaság, állattenyésztés, és ezen belül a sertéságazat szereplőinek. Jó példa erre, hogy bár az orosz embargó közvetlenül nem volt hatással a sertéságazatra, hiszen régóta minimális magyar húsexport megy az orosz piacra, de miután az Európai Unió többi tagországa sem vihette ki az áruját, így jelentős húskészletek halmozódtak fel. A húsfeleslegek miatt azonban az árak jelentősen mérséklődtek, ami a hazai termelésre is hatással volt, az árcsökkenés hozzánk is begyűrűzött, hangsúlyozta Menczel Lászlóné.

Menczel Lászlóné,
a VHT titkára

Sertésstratégia és áfacsökkentés

Sajnálatos tény, hogy a hazai sertésállomány folyamatosan csökkent, a ’90-es évek 10 millió darabjával szemben a 2010-es évek elejére 3 millió darab alá süllyedt. Ez a negatívum a sertéságazatban működő rendkívül magas, kb. 50 százalékos részarányt képviselő feketegazdaság működésére vezethető vissza. Az EU-ban átlagosan a 10 százalékot sem érte el az ágazatra kivetett áfa, így a hazai szektor versenyképessége jelentős csorbát szenvedett. A kormány – nagyon előrelátóan – 2012-ben elkészítette a sertésstratégiát, amelynek részeként a sertéslétszám növekedése érdekében 2014-ben 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az élő- és félsertés áfáját. Ez által fehéredett a sertéságazat, ami megfelelő alapot biztosított az áfacsökkentés folytatásának, mivel a magas áfa vonzó volt a feketekereskedelemnek.

Az áfacsökkentést 2016-ban tovább folytatta a kormány, és a tőkehúsok áfáját is 22 százalékkal mérsékelte. Ezt már a fogyasztók is érzékelhették, mivel a kereskedelem szereplői azt ígérték, hogy az áfacsökkentés teljes mértékét érvényesítik a fogyasztói árakban. Ezt az ígéretet be is tartotta a kereskedelmi szektor. A hús termékpályán azonban még van olyan rés, amit az áfacsökkentés nem ért el. A belsőségeket tavaly ugyan bevonták az alacsonyabb áfakörbe, de a húskészítményeket még mindig a magas áfa terheli. A VHT továbbra is „harcol” azért, hogy az egész sertéspályára legyen érvényes az 5 százalékos áfa, mert ezzel az ágazat egésze tisztulna, jelentősen egyszerűsödne a pénzügyi elszámolás, és a még meglévő kiskapuk bezáródnának. A titkár azt hangsúlyozta, hogy minden élelmiszeripari termékre ki kellene az 5 százalékos áfát terjeszteni, a folyamat már megindult.

Az Európai Unió az orosz embargó negatív, árletörő hatását 2016 végén mérsékelte azáltal, hogy sikerült betörnie a kínai piacra, amelynek szinte korlátlan a felvevőképessége. Az uniós orosz húsexportnál lényegesen több terméket adnak el a kínaiaknak, aminek következtében a sertés termelői árai emelkedtek. Ez a hazai árakra is hatással volt, mivel a magyar átvételi árak élőállat esetében a német tőzsdei árakhoz kötődnek, így a hazai termelők is magasabb árakon tudták értékesíteni az élő sertésüket. Ez nem jelentette azt, hogy a magasabb árakkal kompenzálhatták azt a veszteséget, amit az alacsony átvételi áras korszakban elszenvedtek, de némi enyhülés azért bekövetkezett, és növekedett a termelés jövedelmezősége. A termelés biztonsága, ami központi kérdés, még nem biztosított a hazai sertéstartóknál, mert ha alacsony az élősertés átvételi ára, akkor sokan felhagynak a sertéstartással. Hullámzó jövedelmezőségre nem lehet hosszú távon építkezni. A nagy áringadozás sem segített a termelési biztonság megteremtésében, ami abban is megmutatkozott, hogy a sertésstratégiában megcélzott állománynövekedés nem valósult meg.

Elkerülni a járványt

Az idei évben konszolidált, 350–360 forintos átvételi áron indult a szezon, ami azonban nem tartozik a jó jövedelmezőségi források közé. Menczel Lászlóné szerint ez az ár éppen hogy elfogadható, mert a termelési költségek folyamatosan emelkednek. Évek óta küzd az ágazat azért, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) ne jelenjen meg a telepeken. Eddig sikerült elkerülni a járvány veszélyét annak ellenére, hogy a környező országokban több telepen is pusztított a vírus, így már a határokon kell elhárítani a veszélyt. A titkár kijelentette, hogy a magyar hatóságok minden óvintézkedést megtettek annak érdekében, hogy az ASP-vírus ne jelenjen meg. Ez olyannyira sikerült, hogy a 2017-ben lezajlott uniós ellenőrzések is kifogástalannak minősítették a hatósági munkát, a védekezés mértékét, nagyságát, eszközrendszerét.

Idén tavasszal Gyöngyös környékén vaddisznóban mutatták ki a fertőzést, de sertéstelepeken, házi sertésekben nem találtak vírust. Ennek ellenére több ország is embargózta a magyar sertés-, sertéshúsexportot, jelenleg is folynak a tárgyalások a zárlat feloldásáról. Egyes országok a teljes mentességhez ragaszkodnak, de vannak olyanok is, amelyek csak a regionális kizáráshoz. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a vírus az emberre nem veszélyes. A vírus vaddisznóban történő megjelenése egy-két hónapig csak kis mértékben befolyásolta az árakat, de miután kevés a sertés Magyarországon, ezért a felvásárlási árak az év elejei árakon stabilizálódtak, és a negatív hatás még nem érződik a termelőknél.

Export-import

Miután kevés a magyar sertés, érthető, hogy nőtt az import. Sok malac érkezik be az országba, elsősorban Németországból, Spanyolországból, mert alacsony a kocaállomány, ergo, kevesebb a szaporulat. Ez annyiban pozitív, hogy a malacot idehaza nevelik fel vágósúlyúra, tehát magyar technológia szerint folyik a hizlalás (hazai takarmánnyal, hazai munkaerővel). A hazai vágási igény nem változott, továbbra is 4–4,5 millió darab sertést dolgoznak fel a hazai vágóhidakon. A sertéshúsimportot a kereskedők és feldolgozók hozzák be. Amit tőkehúsban hoznak be, elsősorban Spanyolországból, az kétélű „fegyver” a hazai termelés számára. Ezek az importárak alacsonyabbak a hazai árakénál, tehát komoly árversenyt generálnak, miközben a minőség nem megfelelő minden esetben. A fogyasztót kevésbé érdekli, hogy honnan jön a sertéshús, ami a serpenyőben „összeugrik”, mert nagy a víztartalma, ezért azt mondja, hogy a sertéshús vizes, rossz minőségű. Az import húsnak tehát ilyen negatív hatásai is vannak.

A hazai sertésállomány létszámnövelése alapvető érdeke a hazai fogyasztóknak is. A hazai sertéshússal a hazai piaci igények felét tudják csak kielégíteni, mivel a sertésállomány jelenleg nem éri el 2,9 millió darabot, s a kocaállomány létszáma is lecsökkent 200 ezer darab alá. A magyar sertéságazatnak komoly hagyományai vannak, ugyanakkor az uniós csatlakozás óta olyan versenyben kell helytállni, amelyben nagyon sokan nem tudták felvállalni a verseny pénzügyi feltételrendszerét. Igen sokan felhagytak a sertéstartással, így a feldolgozókapacitást csak import hús feldolgozásával tudják kellően kihasználni.

Az ASP-vírus megjelenése miatt főként a távol-keleti, ázsiai piacaink esnek ki az exportból, bár előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormány annak érdekében, hogy ezek a piacok ismét befogadják a magyar sertéshúst és -készítményeket. A hazai termelés mintegy felét teszi ki az export, ám az exportpiacok kiesése miatt a hazai piac felértékelődik, jelentette ki a titkár. Ebben a helyzetben a kereskedők szerepe még hangsúlyosabbá válik, hiszen az exportból kieső mennyiséget idehaza kellene értékesíteni, ezért is szorgalmazza az agrárkormányzat azt, hogy a magyar fogyasztók magyar termékeket vásároljanak. A sertéshús minőségi garanciáját a KMS – Kiváló Minőségű Sertéshús – védjegy hirdeti. A védjegyet a szaktárca alapította, és a tárca tulajdonában van. Működtetését, támogatás nyújtása mellett a VHT-ra bízta. Minden uniós tagországban tapasztalható az a nemzeti elkötelezettség, hogy a hazai termékekre fókuszáljanak a vásárlók. Idehaza még nem elég erős ez a nemzeti tudatosság.

A hazai sertéstartók törekednek arra, hogy a hazai termelés nemzetközi színvonalát megtartsák, és ennek érdekében jelentős fejlesztéseket, komoly beruházásokat hajtottak és hajtanak végre. A nagyobb sertéstartók már szinte minden technológiai lépést automatizáltak (etetés, trágyakezelés stb.), s az állatjóléti előírásokat, követelményeket is betartják. A takarmányozásban olyan eredményeket kell elérni, ami a magasabb számú szaporulatban is megmutatkozik. Magyarországon kukoricaalapú a takarmányozás, ez garantálja a kiváló húsminőséget is, de azt még el kell érni, hogy ezt a jó húsminőséget az árban is elismerjék.

Összefogással

Ami a rendszerváltás óta kísérti az ágazatot, az az összefogás hiánya. Sok kistermelő van, akik nem hajlandók belépni az integrációba, s ez hátrányt jelent a piacon. Persze vannak már jól működő, nagy integrációk (lásd Bonafarm), de ez még mindig kevés. Ugyanakkor olyan törekvésekről is hallani, hogy saját vágóhidat szeretne építeni a sertéstartó annak érdekében, hogy a saját termelését maga dolgozza fel, és vigye a piacra. Nemzetközi szinten a hazai sertéságazat kicsinek számít, az elaprózott termeléssel pedig nehéz felvenni a versenyt a koncentrált nagyiparral szemben. (Csak zárójelben: Németországban egy vágóhídon levágják a magyar éves termelést, tehát a nagy sertéstartó országokkal szemben elmaradottak vagyunk elsősorban az integráció hiánya, a koncentráltság és a méretarány tekintetében.) Mindez a jövedelmezőségre is negatív hatással van, ami tőkeszegénységet is maga után von.

A beszélgetés végére maradt a munkaerőhelyzet. Közismert, hogy a fejlesztések, beruházások ma már az élő munkaerő kiváltását is célozzák, hiszen a sertéságazatban, húsiparban is hasonlóan jelentős a kézimunka-erőhiány, mint az egész magyar gazdaságban. Nemcsak a minimálbér és a bérminimum jelentős megemelésével, hanem a kevés szakember miatt is drágult a munkaerő, ezt a plusz költséget azonban nehéz elismertetni a termékpiacon, mondta végezetül Menczel Lászlóné.

Enyhítés az ASP miatti szigorú ukrán intézkedésekben

Két hír látott napvilágot az ukrajnai kivitel tiltásával kapcsolatban. Az egyik, hogy újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.
A másik jó hír, hogy Ukrajna ezentúl csak az ASP betegséggel érintett Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó sertés eredetű termékek kivitelét tiltja – értesítette dr. Bognár Lajos országos főállatorvost ukrán kollégája, dr. Borisz Kobal. A rendelkezés visszavonásával, illetve a fertőzött magyarországi megyék területére való módosításával újra megnyílt a lehetőség az érdekelt magyar vállalkozások előtt az ukrán exportszállításokra. A vonatkozó állategészségügyi bizonyítványok hatósági felülvizsgálata azonnal megkezdődött, az esetlegesen szükséges módosításokról a bizonyítványokat kiállító hatósági állatorvosok kapnak értesítést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai