Felemás, de javuló eredmények a baromfiágazatban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (h-n), 2018/08/20

Dr. Csorbai Attila,
a BTT elnöke

BROJLERÁGAZAT

A brojlerkeltetés 2012 óta átlagosan évi 5–6 százalékos ütemben bővült. A növekményt jórészt a kivitel okozza, a hazai letelepítés csak azokban az években (2014 és 2016 között) nőtt ilyen mértékben, amelyekben a piacvezető cégek bővítették a telepi kapacitásukat. 2018 januárja és májusa között az előző év azonos időszakához képest a keltetés 3,5 százalékkal nőtt, a hazai letelepítés 5 százalékkal bővült, a kivitel stagnált. A brojlerfelvásárlás az év első öt hónapjában 168,2 ezer tonna volt, ami 2 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakában. A mellfilére kereslet van, ennek megfelelően az ára is emelkedett. A többi vágóhídi termék forgalma nem élénkült.

Pulyka

Nehéz időszakon van túl a hazai pulykaszektor. A kedvezőtlen kereslet-kínálati viszonyok befolyásolták (csökkentették) az élőállat-felvásárlási árakat. Csekély vigasz, hogy ez történt a lengyel és német piacon is, bizony nehéz időszakot kellett megélnie az egész ágazatnak. A közel egyéves kedvezőtlen helyzetet követően jelenleg kicsit jobbnak tűnik a helyzet, a keresleti élénkülés pedig előbb utóbb enyhe áremelkedést is generálhat…

Víziszárnyas

A 2016–17. évi madárinfluenza-járvány a víziszárnyas termékpályákat érintette legsúlyosabban. Az elrendelt leölések, a végtermék vágóalapanyag-hiánya és a letelepítési lehetőségek hosszú ideig történő korlátozása 2017-ben olyan mértékű kieséseket okozott, hogy a féléves teljesítmény bázisértékekként való feltüntetése torz eredményeket mutat. Ezért az összehasonlítást 2016–2017–2018 vonatkozásában érdemes megtenni.

Hízott liba

Bár az idei I. félév felvásárlása (7300 tonna) 66 százalékkal több, mint a korábbi évben, a 2016-os 8000 tonnát nem éri el. Ennek hátterében a végtermék napos előállításának időzítése állhat, a korábban kiesett törzsek pótlása ugyanis felborította a tervezett heti napostelepítéseket.

Hús hasznosítású liba

Az I. félév a termék szezonalitása miatt kisebb jelentőségű a hasznosítási irány szempontjából, és – területi elhelyezkedése és szezonalitása miatt – a madárinfluenza ezen a termékpályán okozta a legkisebb kiesést. Mivel a felvásárlás a tervektől elmaradt, a tavalyi járvány ellenére sem érte el a féléves teljesítmény a bázisértékét. Az idei 4900 tonnás felvásárlás a 2016-os azonos időszakának élőtömegével megegyezően alakult.

Hízott kacsa

A hízott kacsa nagyon súlyos kiesést szenvedett el a járványból következtében, azt követően azonban igen hamar talpra is állt, és nagymértékű növekedés vette kezdetét. A 2018. I. félévében felvásárolt 18,5 ezer tonna közel négyszerese a korábbi év mennyiségének, és a 2016-os felvásárlásnál is 40 százalékkal több. Mivel a madárinfluenza Európa más – a hízott kacsa számára meghatározó – országaiban is jelen volt, egy ideig a korábbi áruhiányt enyhítette ez a mennyiség. Jelenleg azonban ez az élénk kereslet megszűnt, és a további növekedés az értékesítési lehetőségeket és az elérhető árakat nagymértékben ronthatja.

Pecsenyekacsa

A víziszárnyason belül legnagyobb tömeget jelentő pecsenyekacsa is komoly károkat szenvedett, azonban a földrajzi elhelyezkedés ez esetben is mérsékelte a kiesést. Az ez évi I. félévben vágásra adott közel 46,2 ezer tonna több, mint kétszerese a bázisnak, és a 2016 azonos időszakában felvásárolt kacsánál is 20 százalékkal több. A pecsenyekacsa-előállítás évek óta tartó folyamatos növekedésének hátterében az áll, hogy a termékek az alkalmi felhasználás felől egyre inkább a napi fogyasztás részévé válnak.

1. táblázat. Baromfi-felvásárlás, -termelés és -értékesítés (tonna)

Étkezési tojás

2018. év elején hónapról hónapra csökkenő termelői árak jellemezték a magyar termelést: az első 5 hónap átlagában 21,51 forint volt a termelői átlagár, 7,8 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának árához (19,95 Ft/db) képest. Az elmúlt három év időszaki termelői áraiban egyértelmű növekedés figyelhető meg. Hasonlóan változtak a csomagolóhelyi árak is (27,49 Ft/db volt 2018. 1–5 hónapjainak átlagára). A fogyasztói átlagár a piacon bruttó 44,98 Ft volt az év első 5 hónapjában, 23,67 százalékkal magasabb a tavalyi árakhoz (36,37 Ft) képest. Az áruházláncokban is erőteljesen emelkedett a tojás bruttó ára az előző év azonos időszakához képest. Ez a 25,98 százalékos emelkedés 47,71 Ft/db átlagárat jelentett. Az éven belüli csökkenés a fogyasztói árakban is tükröződött, bár kevésbé, mint a termelői árakban. Míg januárban 50 forint felett volt a tojás fogyasztói átlagára, addig májusra ez lecsökkent 43 forint alá.

Az év első 5 hónapjában növekedett a keltetés (5,2 millió db), a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy 22 százalékkal. A jércetelepítést is minimális növekedés jellemezte: 2,2 millió db napost istállóztak be, ami a tavalyi év telepítéséhez képest mintegy 1,2 százalékkal magasabb. A belföldi forgalmazás mellett növekedett a naposexport is 2017 első öt hónapjához képest. A tojástermelés is növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, 482 496,5 ezer db volt az év első 5 hónapjának termelése.

Újabb előny a magyar vállalkozások kezében a japán baromfi piacon

Az európai országok közül elsőként Magyarországgal zárta le a különféle baromfi termékek szállítási feltételeinek modernizálásáról szóló egyeztetéseket Japán. A mától hatályos szakdiplomáciai sikerről a japán országos főállatorvos, dr. Norio Kumagai hivatalos levelében tájékoztatta hazánk országos főállatorvosát, dr. Bognár Lajost.
A 2018. július 4-vel hatályba lépett megállapodás értelmében egy jövőbeni madárinfluenza-járvány kitörése esetén nem Magyarország egészéről, hanem csak a betegséggel érintett közigazgatási területekről korlátozzák a baromfi termékek Japán piacra történő szállítását. Ez a magyar vállalatok esetleges exportkiesését jelentős mértékben csökkentheti. A regionalizáció elvének jövőbeni gördülékeny alkalmazását az agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos, dr. Bognár Lajos kezdeményezte a japán hatóságoknál a 2016/2017-es magyarországi madárinfluenza-járványt követően. A főállatorvosok személyes egyeztetései mellett 2017 augusztusában japán szakértők is hazánkba látogattak, hogy a megállapodáshoz szükséges feltételeket megvizsgálják. A regionalizáció bevezetése tehát a magyar állat-egészségügyi szolgálat által nyújtott biztosítékok elismerését is jelenti. A döntés révén a japán exportban érdekelt magyar baromfiipari vállalkozások európai versenytársaikhoz képest is előnyhöz juthatnak egy jövőbeni járvány esetén.

AM Sajtóiroda

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai