Aratás két héttel korábban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/07/10
Címkék: aratás, betakarítás, 2014, őszi búza, őszi árpa, gabona, termésmennyiség, átlagtermés

Aratási Koordinációs Bizottság

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az Aratási Koordinációs Bizottság legutóbbi ülését követően elmondta, hogy a terméskilátások biztatóak. Az őszi árpa vetésterületének – amely mintegy 208 ezer hektár – már mintegy negyedét (22 százalékát) levágták a gazdálkodók az országban. Az eddigi adatok szerint a terméshozam hektáronként 4,2 tonna, de a szakemberek ennél magasabb, 4,4 tonnás hektáronkénti átlaggal számolnak. A becslések alapján a nyári kalászosgabona- és repcetermés összességében várhatóan eléri az előző évi jó termés szintjét, az előző évek átlagához képest pedig jelentősen nő. Mindez főként az őszi búza esetében jelent majd jelentős export lehetőséget.

Az őszi búzát az idén mintegy 1,1 millió hektárról kell betakarítani. Az előzetes becslések szerint az országban az átlaghozam várhatóan 4,6 tonna lesz hektáronként. Ez az előző évi szinttel egyezik meg, az előző öt év átlagához viszonyítva pedig 14 százalékkal magasabb.
A májusi csapadékos időjárás miatt a gazdáknak a sárga rozsda nevű gombabetegség mellett Békés, Baranya, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a mezei pocok kártétele okozott komoly gondot. Ez összesen mintegy 250 ezer hektárt érintett. Ennek ellenére őszi búzából a szakemberek az idén összességében mintegy

5 millió tonnára vagy azt meghaladó mennyiségre számítanak. Ez gyakorlatilag megegyezik az előző évi mennyiséggel. Így az idén az őszi búzánál mintegy 2,0–2,5 millió tonna árualap képződhet, ami igen kedvező.

Az őszi káposztarepce – vetésterülete 216 ezer hektár – aratása is megkezdődött Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A terméskilátások ennél a növényi kultúránál is kedvezőek. Azzal lehet kalkulálni, hogy az átlagtermés hektáronként mintegy 2,7 tonna lesz országosan. Ez szintén az előző évi szint körül alakul, és az előző öt év átlagát 12 százalékkal haladja meg.

A piaci helyzetről szólva Czerván György arról számolt be, hogy búzából világszinten jó termés várható az idén, így a záró készletek várhatóan emelkednek majd. Ez az árak csökkenését jelenti, ami jó a felhasználóknak – például az állattenyésztőknek –, de kedvezőtlen a termelőknek. A magasabb hozamok ezt kompenzálják, vagyis az egy hektárra jutó hozamérték várhatóan nem csökken majd az előző évhez képest.

Gabonatermesztők Országos Szövetsége

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke mindehhez azt fűzte hozzá, hogy a termésbecslés reális, „bár még sokat alszik kinn a földön a gabona” – jelezve ezzel, hogy a mostani becslés még változhat a körülmények hatására.

A GOSZ elnöke az Agrárium kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az őszi árpa becsült, 4,4–4,5 tonna hozamai alapján körülbelül 900 ezer tonnás magyar árpatermés várható, ami ritkán fordul elő Magyarországon A búza betakarítása a sülevényes területeken indult el, s még 5–10 nap kell, hogy a normális érés befejeződjön. A gépparkunk elegendő, és minősége is kifogástalan ahhoz, hogy optimális időben be legyen takarítva a közel egymillió hektár búza és 200 ezer hektár repce.

– Az árak minden terményünk esetében minimum 15 százalékkal alacsonyabbak. Ezért, ha a gabonatermesztő oldaláról nézzük, akkor azoknak a termelőknek, akiknek a területét elemi kár – jég, vihar – érte, vagy ahol a sárga rozsa, illetve a mezei pocok pusztított, katasztrofális a helyzete – összegzett Vancsura József. – Összességében Magyarországon bőven meg fog teremni az a mennyiség, amire szükségünk van, ez annyit jelenti, hogy egymillió tonna búzát megeszünk mi emberek, egy milliót az állatok, 2–2,5 millió pedig exportra megy, és van vetőmag előállításunk is. Tehát nem kell félni attól, hogy Magyarországon bármilyen élelmezési probléma lesz búza vonatkozásában.

– Milyen a búza minősége?
– Jelen pillanatban csak pár száz hektárt arattak le, de az előzetes becslések alapján jó a minőség.

– Mivel a bértárolás drága, Jakab István, a MAGOSZ elnöke azt szeretné, hogy a gazdák fogjanak össze és vegyenek bérbe állami gabonaraktárakat. Ez a gazdaösszefogás biztosítja, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket közösen szerezzék be, és nyilván az áralkuban lényegesen nagyobb előnyökkel induljanak.
– Magyarországon a raktárhelyiségek rendben vannak. 10–14 millió tonna olyan raktárunk van, amely megfelel az uniós előírásoknak, ez lehetővé teszi azt, hogy mindennemű terményt önállóan külön raktározzunk. Csak a szándék hiányzik. Ez a nagyüzemeknél természetes, a kicsik pedig a minőségi értékesítés kényszere révén előbb vagy utóbb biztos, hogy szövetkezni fognak. Bérelhetnek együtt is, és bevihetik az integrátorokhoz is, ez mind-mind kapcsolat kérdése. A gabonatermesztésben mindenképpen ebbe az irányba kellene elmenni: nekünk a világpiacra a legjobb minőségben, azonos fajtákkal, nagy tételmennyiségekkel kell termelni, akkor tudunk eredményesek lenni.

Petőházi Tamás, a GOSZ főtitkára, akivel a Gödöllői Gazdanapokon találkoztunk, a két héttel korábbi aratásra utalva lapunknak elmondta, hogy előfordult már az is, hogy a nagy nyári munka két héttel később kezdődött. Az idő valószínűleg most is „bepótolja” magát, és egy hűvösebb periódus következeik majd.
– Ha húsz év múlva erre a szezonra visszagondolunk, a rettentő nagy pocokfertőzésre fogunk emlékezni, ami a becslések szerint fél millió tonna kiesést okozhatott. A másik idei nevezetesség a sárgarozsda-fertőzés kiugró károkozása. A sárga rozsdáról azt kell tudni, hogy 10–15 évente van egy nagyobb fertőzés az országban. Ezúttal 12 éve történt meg ez. A sárga rozsda az északnyugat-európai gabonatermesztés állandó betegsége, az ottani klíma hozadéka. A gomba megöli a levélfelületeket, nem tud beérni a búza, csak töppedt apró szemek maradnak utána, egyfajta kényszerérettség alakul ki.

– Milyen különbségek mutatkoznak az ország egyes termőhelyei között?
– 25 éve foglalkozom ezzel, de ekkora heterogenitással még sosem találkoztam.

– Talán túl sokfelé jár az országban…
– Meglehet. Mindenestre egy-egy megyén belül is nagyok az eltérések. A terméseredmények feltűnő mértékben függnek a talajadottságoktól, a fajtaválasztástól, az agrotechnikától. Aki jó adottságú területen, és ennek megfelelően magas technikai színvonalon gazdálkodott, annak általában nincs oka aggódni.

– Mennyire lesz az idén gazdaságos a búza?
– Előre nem lehet pontosan kiszámolni. 50 ezer forintos bázisárral számolva négy tonna termés esetén önköltségnél van a búzatermelő. Négy tonna fölött kell termelni ahhoz, hogy nyereséges legyen. Csak a betakarítás befejeztével lehet kiszámolni, hogy az adott helyen nyereséges vagy veszteséges volt-e a gabona.

– Gépi probléma?
– Nincs. Úgy lehet számolni, hogy ha minden gép arat az országban, és nincs eső sehol, akkor 7–8 százalékot tudunk learatni harmattól harmatig. Ez a búzára vonatkozik. Vagyis 20–25 nap alatt végezni lehet.

– Hogyan alakulnak az árak?
– Gyakorlatilag 2,5 tonna megy belső felhasználásra, ami efölött van, az exportárualap. Nagyon szeretném, ha keresleti piac alakulna ki a szántóföldi kalászos növények piacán közvetlenül az aratás után, mert akkor ez 6–7000 forint áremelkedést jelentene. Magyarországon két-három éve komoly harc folyik abban, hogy minőségi búzát kell-e termelni vagy takarmánybúzát. Sajnos közgazdaságilag nem igazolódik be a javító minőségű búza termelésének a gazdaságossága. Nálunk sajnos csupán 2000 forint árprémiumot adnak a felvásárlók a minőségi búzáért, míg Nyugat-Európában 8–10 ezer forintot. Hazánkban tehát inkább megéri gyengébb minőséget termelni, de egy tonnával többet. Úgy gondolom, hogy ez nagyon rövid időn belül, de középtávon biztosan változni fog, mert ha az ukrán áru könnyebben és főleg olcsóbban tud az európai és a mi versenypiacainkra, mondjuk Észak-Afrikába eljutni, a mi búzánkra nem lesz szükség. Nekünk a 13,5, 14-es, illetve 14,5 feles fehérjetartalmú piacokon kell helytállnunk, és ebben kell keresni a lehetőségeket.

– Úgy tudom, saját kísérleteik is vannak Gödöl­lőn?
– Posztregisztrációs búza- és kukoricakísérleteink vannak az országban 13 helyen. Ebből az egyik Gödöllőn a szárítópusztai kísérlet. 44 búzafajtánk van itt elvetve négyismétléses kísérletben, ez Magyarország búza vetésterületének a 85 százalékát reprezentálja. Amivel találkozhatunk az országban, az mind megtalálható a kísérletben is. Ezek a kísérletek arra valók, hogy gazdatársainkat, termelőtársainkat segítsük a döntésben, hogy melyik fajtát érdemes használni, melyik fajta alkalmas arra, hogy a termesztésben nagyobb szerepet kapjon.

– Most mit tud ajánlani?
– Nézzék meg a kísérleteinket, várják meg a beltartalmi vizsgálatokat, és az alapján döntsenek. (A búza posztregisztrációs fajtakísérletek összefoglalása várhatóan olvasható lesz az Agrárium augusztusi számában – a szerk.)

Ajánlott kiadványokDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.Bakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogásokDr.Takátsy Tibor:
Elektronika, mérés, mérnöki pontosságDr. Tóth László:
Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetése

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban