xxx Menü xxx
2019. 05. 26., vasárnap
Fülöp

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A biogáztermelés kérdőjelei

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: VT, 2018/08/21

Az alternatív vagy megújuló energiaforrások közötti válasz­tásban egyfajta kompromisszumot jelenthet a biogáz-termelés: az elmúlt években jelentősen nőtt is a jelentősége, aránya.

Mostanában, ahogy a világ közérdeklődése, de a különböző hivatalos intézmények célkitűzései is egyre inkább az úgynevezett alternatív energiaforrások felé fordulnak, úgy kezd egyre élesebbé válni a kérdés: melyik is az igazi? A válasz nem is olyan egyszerű. A lehetséges megoldások között ugyanis jócskán akad, ami ugyan „ingyen” termel, de kiépítése borzasztó drága, gyártása, működése néha még a környezetre veszélyes is (napelem, vízi- és szélerőmű), vagy olcsón előállítható ugyan a rendszer, de üzemeltetése jelentős bioalapú energiát emészt fel (energiafű, aprítéktüzelés és hasonló módszerek).

Legyen biogáz

A biogáz a hivatalos megfogalmazás szerint „szerves anyagok mikrobák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45–70% metánt (CH4), 30–55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl. sziloxán, metil-merkaptánt (CH3SH)).” Magyarán olyan gázvegyület, amely valamilyen bio-jellegű organizmus lebomlásakor, rothadásakor keletkezik. „Megfogása”, alkalmazása egyre nagyobb arányt képvisel főleg a vidéki gazdálkodásban, életvitelben – óvatos, bár kissé optimista becslés szerint a városokon kívüli felhasználói körben már a 7–8 százalékot is elérheti.

Melegvíz és villamos energia

A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban meleg víz előállítása. A fejlődő országokban ez az egyik legelterjedtebb hasznosítási mód. A biogáz üzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, amelyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB-gáz). Ehhez az egyszerű hasznosítási módhoz nagyban hasonlít a fejlődő országok energiaellátását célzó programok eredményeképpen létrejött, egyszerű felépítésű biogáz üzemű tűzhelyek és lámpák használata. A vezetékes villamos rendszerektől elzárt területeken a biogáz üzemű lámpa lehetőséget biztosít olcsó fényforrás használatára.

A biogáz üzemű generátorblokk, melynek felépítése azonos a földgáz üzemű kogenerációs berendezésekkel, a gázmotor nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25–42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. A biogáz használata áramtermelésre azért is előnyös lehet, mert földgázt válthat ki, csökkentve ezzel a külső szállítóktól való függést.

Lényegesen magasabb összhatásfok érhető el biometánüzemű törpeaggregát és bojler összeépítésével, amely használati meleg víz mellett elektromos áramot is termel (az esetleg felesleges áram tárolása rövid távon akkumulátorral, hosszú távon vízbontással, H2 és O2 gázok tárolásával a legelőnyösebb). Bár az elektromos hatásfok alacsony, a termikus hatásfok magas; az egyedüli veszteségforrás a kipufogógázzal távozó hő, az összhatásfok 90% feletti. Ez a megoldás semmiféle hálózatot nem igényel, ezért osztott/családi termelés céljára (az élelmiszer-önellátáson kívül energia-önellátásra is) előnyös.

Magyar szabvány

Számos technológia létezik, melynek segítségével a biogázban található szén-dioxidot és egyéb olyan gázokat le lehet választani, amelyek eltávolítása után a földgáz minőségével egyező, ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1638-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgázhálózatba betáplálható. Magyarországon még nem valósítottak meg biogáztisztító berendezést és földgázhálózati betáplálást. Villamos áram bepótlására azonban van már pozitív példa.

A biogáz Európában

Az Európai Unióban több mint tíz éve 62 200 GWh energiát állítottak elő biogázból. Ebbe az energiamennyiségbe beletartozik a depóniagáz, szennyvíztelepi biogáz és az egyéb szerves anyagokból előállított biogáz is (többnyire mezőgazdasági biogáz üzemek). Németország és Nagy-Britannia közel 36% és majd 32%-os részaránnyal a legnagyobb biogáz termelő országok közé tartoznak. A többi tagországban lényegesen kevesebb biogázt termelnek és hasznosítanak. Nagy-Britanniában a depóniagáz a meghatározó (90%), míg Németországban az egyéb biogáztermelés (főleg mezőgazdasági alapanyagokat hasznosító üzemek) közel 50%-os aránnyal a meghatározó. Nagy-Britannia 1000 lakosra jutó átlagos energiatermelése biogáz alapon 28,1 Toe, míg Magyarországé 1 Toe.

Kettős jelleg

És ezen a ponton érkezünk el a legkényelmetlenebb kérdéshez: mennyire olcsó vagy drága a biogáztermelés. Először is lássuk a műszaki feltételeket. A biogáztermelő rendszerben a nyersanyagot nagy térfogatú, erősített tárolómedencébe gyűjtik, hogy a reaktor (erjesztőkamra) folyamatos ellátását biztosítsák. Egyik sem olcsó mulatság, egy közepes termelőegység létesítése minimum tízmillió forintos beruházásindítási költséggel számolható. A higiéniai szempontból aggályos anyagokat (ételmaradék, vágóhídi hulladék) előzőleg tartályokban 70 °C hőmérsékleten előkezelik. A reaktor folyadék- és gázszigetelt tartály, amelyben keverőberendezés akadályozza meg a leülepedést. Az anaerob baktériumos, gázfejlődéssel járó erjedés időtartama hőmérsékletfüggő: 30–40 °C-on 15–25 nap, de 50–60 °C-on ennél rövidebb.

Az időtartam természetesen függ a betáplált szerves anyag mennyiségétől és minőségétől is, ez nagyobb rendszerekben 40–50 nap is lehet. A reaktor hőmérsékletének szabályozása a hőcserélőn keresztül történik. A szervesanyag-tárolók és a reaktorok legtöbbször betonból készülnek és a jobb hőmérséklettartás érdekében földbe ágyazottak.

A gyártás során keletkezett biogázt megfelelő komprimálás (összenyomás, sűrítés) után kedvező hatásfokkal lehet gázmotorban vagy kazánokban eltüzelni. A gázmotorral lehet elektromos energiát és kapcsoltan hőenergiát is termelni távfűtésre, használati meleg víz előállítására stb. A biogáz tisztítására külön figyelmet fordítanak, kén-dioxid-mosót alkalmaznak akkor, ha kén-hidrogén keletkezésével is számolni kell. Így elérhető, hogy a felhasználáskor keletkező égésgázok nem vagy csak határérték alatt tartalmaznak kén-dioxidot. A biogázgyártás célja mindig kettős, környezetvédelmi és energetikai jellegű.

Buktatók

A szakágazat egyik legjobb haza ismerője, Dobai Gábor így foglalta össze a helyzetet. A Nyugat-Európában sikeresen működő biogáztelepek bizonyos komparatív előnyökkel rendelkeznek a magyarországi üzemekkel szemben, ami magyarázatát adja annak, hogy a korábban megépült hazai kísérleti üzemek kezdetben miért nem bizonyultak igazán sikeresnek:

  • A nyugati gazdák jelentős állami támogatást kaptak úgy a beruházásnál, mint a megtermelt villamos áram átvételekor.
  • Nyugaton magasabbak az energiaárak, szigorúak a hulladéktárolási szabályok, és drága a hulladéktárolás. Ezek a tényezők hordozzák a gazdaságosság kulcsát.
  • Nyugat-Európában a biotrágya felvevőpiaca biztosított.
    A felsorolt komparatív hátrányokon kívül a biogáz-technológia hazai elterjesztését a következő, többé-kevésbé speciálisan magyar, további nehézségek terhelik:
  • A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége.
  • A hagyományos energiatermelő és -elosztó iparágak ellenérdekeltsége, a hálózatba táplált villamos energia átvételének feltételei esetenként akadályt jelentenek.
  • A földgázhálózat sűrűsége és a földgáz viszonylag alacsony ára.
  • Problémás a létesítés finanszírozása.
  • Ismerethiány, vagyis a melléktermékek (biotrágya, szén-dioxid) hasznosításában rejlő lehetőségek fel nem ismerése.
  • Maga az eljárás kevéssé ismert az átlagpolgár és az önkormányzatok előtt.

Az eddig megvalósult hazai biogáztelepek közül 12 helyen, Nyírbátorban, Pálhalma-Újgalamboson, Kenderes-Bánhalmán, Kaposváron, Klárafalván, Kecskeméten, Csengersimán, Dömsödön, Kapuváron, Kaposszekcsőn, Szegeden, Szarvason és Tiszavasváriban mezőgazdasági hulladékok feldolgozását és ártalmatlanítását végzik. Ugyanakkor van 18 olyan telepünk is, amelyek szennyvíz tisztítása során keletkező biogázt (Klar-gázt vagy csatornagázt) hasznosítanak, ezek a következők: Budaörs, Csepel-Központi Szennyvíztisztító, Dél-pesti Szennyvíztisztító, Dreher Sörgyár, Debrecen, Dunakeszi, Észak-pesti Szennyvíztisztító, Kazincbarcika, Kecskemét, Komló, Siófok, Székesfehérvár, Vác, Veszprém, Győr, Sopron, Szeged, Szombathely.

Nemcsak hazánk, de Közép-Kelet-Európa legnagyobb biogáz-üzemét 2011 szeptemberében adták át Szarvason. Az üzem évi 40 000 tonna problémás, rothadó hulladékot tud hasznosítani, ami az élelmiszeripar mellékterméke, ezenkívül évi 1000 tonna szerves trágyát is feldolgoz, ami a város környéki állattartó telepekről származik. Az üzem 12,5 millió m3 biogázt termel évente, amelynek egy részéből összesen 4,17 MW beépített villamos teljesítménnyel, gázmotor-generátorokban villamos áramot fejlesztenek, amit a 0,4 kV-os kisfeszültségű és a 20 kV-os középfeszültségű hálózatba táplálnak. Az üzem két telephelyen működik: a központi üzem Szarvas külterületén, míg a fióküzem a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. területén meleg vizet állít elő a fűtéshez, továbbá technológiai gőzt és áramot is termel, melynek nagy része a hűtőrendszert működteti. A biogáz 80%-át is a pulykatelep hasznosítja, amivel 1,5 millió m3 földgázt takarítanak meg évente. A 494 millió forintnyi uniós támogatással, 4,5 milliárd forintból épült biogáz-üzem két telephelyét egy 4,2 km-es gázvezeték köti össze.

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/04)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer feldolgozás, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.