2026. 04. 27., hétfő
Zita
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közgazdászból vendéglátós

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2018/08/26

Bezerics Dániel azon szerencsés fiatalok közé tartozik, akinek a szülei, de már a felmenői is foglalkoztak borkészítéssel. Ő azonban a balatoni gasztronómiai kultúra fejlesztésében vállalt meghatározó szerepet.


Bezerics Dániel

Dániel sorsa tehát a születése pillanatában megpecsételődött, hiszen olyan családba érkezett, ahol a gazdálkodás, a földhöz való viszony meghatározta a mindennapi életet. Kiegészítő tevékenységként a vendéglátás is jelen volt a család életében, hiszen szállodát, éttermet is működtettek a rendszerváltás után. Ezt az üzletágat azonban már felszámolták, a szállodát, az éttermet a szülők eladták, de Dániel már gyerekkorában eldöntötte, hogy a vendéglátásban teljesíti ki az életét. A 35 éves fiatalember a közgazdasági főiskola elvégzése óta, 11–12 éve foglalkozik azzal, amit egész életében csinálni szeretett.

– Az egyik legrosszabb közgazdásza vagyok azoknak, akiket a világ a hátán hordott, ugyanis nem a pénz érdekel, nem az motivál. Nem az az elsődleges cél, hogy egy jövedelemtermelő üzemegységet hozzunk létre, hanem az, hogy a vendég jól érezze magát, jó szájízzel távozzon, és visszatérjen akár több ismerősével is. Az motivál, hogy értéket teremtsek, hozzak létre, és ehhez határozott elképzeléseim, vízióm is van. Hiszek abban, hogy ha jól tesszük a dolgunkat, akkor ebből meg is tudunk élni – mondta Dániel.

Nehéz szakma a vendéglátás, e viszonylag rövid idő alatt is hosszú, rögös utat járt be, mire a három Paletta étterem – Siófok, Balatonboglár, Budapest – arculata a kívánt szintre emelkedett. Dániel azt is tudja, hogy neki ezt az utat kell tovább járnia, mert a hibákból, a sikerekből lehet csak tovább építkeznie. Az sem titok, hogy mindig is jó szándék vezette a gondolkodását és a tennivalóit. A csapatépítésen van a hangsúly, s az úgynevezett kemény mag már össze is állt a szülei évtizedes munkatársaiból, a baráti köréből, az iskolatársakból, az ismerősökből. A kiegészítő munkára is olyan embereket keresnek, akik a közösségbe be tudnak épülni, nyitottak, befogadóak az újra.

Az éttermek ételpalettái nem szokványosak, mert abban hisznek, hogy a lélek szövetét alkotó kultúrkör az a háló, amin át kell szűrni a nemzetközi trendeket. Az ideális út az, hogy emlékezetes ételeket kínáljanak, s ez csak a saját gyökerekből táplálkozhat. Ehhez az innovatív, korszerű konyhatudományban is el kell merülni, s ha ezt sikerül megvalósítani, akkor akár büfé, akár étterem szinten arról beszélhetünk, hogy a vendég (legyen magyar, legyen külföldi) kiváló érzésekkel, élményekkel távozik. „Mi azért vagyunk, hogy élményeket szerezzünk az embereknek”, fogalmazta meg Dániel a cég ars poeticaját. A másik fontos cél, hogy a Balatonon a helyi fogyasztás erősödjön, s ebben nagy a felelőssége valamennyi Balaton-környéki vendéglősnek.

Egy jó étteremhez két dolog mindenképpen kell: kiváló ételalapanyagok és egy jó, kreatív szakács. Egy külföldi vendéget nem lehet a Balatonnál hekkel kínálni. A helyi halat, helyi alapanyagokat kell felszolgálni. A 21. században, a „fapadosok” korában az utazás nem luxus többé, az mindenki számára elérhető. Az utazás alapvető célja a régió megismerése, a kultúra, gasztronómiai kultúra, a vidék felfedezése, ezt igénylik a látogatók és a gasztroturisták egyaránt. Sokadmagával együtt azon is dolgozik, hogy erre a nemzetközi turisztikai térképre a Balaton is felkerüljön. Azt gondolják, hogy a régió minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kiváló büfék, vendéglők, éttermek, és szállodák alapanyagigényeit maximálisan kielégítse. De nemcsak az alapanyagok, kitűnő borok előállításában jeleskednek, hanem a történelmi hagyományokban, látnivalókban, kulturális eseményekben, szabadidős lehetőségekben is bővelkednek, valódi, élményekben dús kikapcsolódási lehetőségeket kínálva a térségbe látogatók számára az év minden szakában.

Amit csak lehet, a budapesti Palettában is balatoni alapanyagokból készítenek, hogy ezáltal is támogassák a helyi termelőket, akikkel kiváló kapcsolatokat építettek ki. Balatonfenyvesről jön az angus marha, Keszthelyről a tokhal, Káptalantótiból a mangalica és a környékről a keszthelyi nemesítésű burgonya. Fantasztikus borokkal, különleges sajtokkal, boglári ponttyal, termelői tejföllel, régi vágású pékáruval, és még hosszan sorolhatnánk, hogy mi minden jóval csábítják a vendégeket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza