Kategória: Agrárgazdaság | 2018/08/29
Míg Magyarország egyre népszerűbb úti célja a külföldi gasztroturistáknak, vajon mennyire jellemző, hogy mi magyarok is hasonló céllal utazunk külföldre – kérdeztük Molnár Juditot, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége alelnökét.
A külföldre való kiutazásokon belül a kifejezetten gasztronómiai célú utazások száma még nem igazán jelentős, bár évről évre lassan-lassan növekvő tendenciát mutat. Most még úgy tűnik, hogy ezek inkább szakmai jellegű utazások – vezeti be a beszélgetést Molnár Judit.
– Ha mégis utazunk, hová utazunk?
– Ha gasztronómia, akkor kezdjük az italokkal, ahol elsősorban a bor az, ami a turizmus szempontjából érdekes lehet. Amikor magyarok ilyen célból utaznak, leginkább az ezen a területen dolgozó, tevékenykedő szakemberek mennek külföldre valamiféle tanulmányútra, és kisebb arányban vannak, akik szabadidős célból utaznak. Az úti cél leggyakrabban nyilván valamelyik híres borvidék, elsősorban Olaszországban, Franciaországban (Bordeaux és vidéke), Spanyolországban. A tengerentúlon pedig az Egyesült Államok, leginkább a kaliforniai Napa völgy híres a bortermeléséről, valamint a chilei borok is egyre elismertebbek a világban, igaz oda kevésbé számottevő az utazók száma.
Ha az ételeket nézzük, a sorrend egészen hasonló. Legelső helyen Olaszország áll, amelynek ebből a szempontból szinte a teljes területe ismert és kedvelt úti cél. A gasztroutazók egyértelműen legelső célpontja Toscana, ahol elsősorban is a húsok, a különféle sültek, a marhahúsból készült steakek a legfőbb kedvencek. Franciaországban Lion a gasztronómia központja, maga a Bocuse d’Or verseny is onnan indult. Annyi Michelin-csillagos étterem, mint Franciaországban, sehol nincs a világ más országaiban. Ha pedig a tengerentúl, akkor Dél-Amerika felé érdemes venni az irányt. Argentína közismerten híres a szarvasmarhatartásról és a fantasztikus Steak house-airól.
– Vannak esetleg speciális céljai az egyéni utazásoknak?
– Igen. Például Franciaországban és Olaszországban hirdetnek főzőiskolákat. Helyben van a szállás, ahol minden reggel kimennek a piacra vásárolni, majd a séf vezetésével elkészítik az ételeket, amit elfogyasztanak. Ez a rendszeres délelőtti program, míg a nap második felében szabadidő van, amikor az adott hely kulturális és egyéb látnivalóit is fel lehet fedezni.

Ez persze még eléggé rétegigény Magyarországon, egyelőre nem is igen van az utazásszervezők fókuszában. Viszont sok ilyen ajánlat van, számtalan helyszín hirdeti magát a világhálón. Ha az ember beírja a keresőbe, hogy főzőiskola Toscanában, egy sor ajánlatot talál.
– Fordított irányban, Magyarország mennyire ismert úti cél?
– Az elmúlt egy-két évtizedben, úgy a ’90-es éveket követően a magyar vendéglátás nagyon sokat fejlődött. Mindenki emlékezhet, hogy Magyarországon régen egy vidéki étteremben jóformán csak valamiféle húsételt kaphattunk konzervből készített vegyes körettel. Ehhez képest mind Budapesten, mind vidéken fantasztikus éttermeink vannak. A magyar vendéglátás ma már abszolút versenyképes, és ezt az utazási irodák egyértelműen meg is jelenítik a kínálatukban. A bortúrákat különösképpen, hiszen az elmúlt években ezen a téren is jelentős fejlődés ment végbe. Kiváló borvidékeink vannak, és egyre inkább előtérbe kerül a minőségi bortermelés a mennyiségi helyett, ami nyilvánvalóan érdekli az ez iránt érdeklődő turistákat. Tehát az infrastruktúra, a szakértelem már Magyarországon is megvan a minőségi szolgáltatásokhoz.
Budapest természetesen kicsit előrébb jár ezen a területen, de azt gondolom, egyre inkább mosódnak el a határok, és már vidéken is abszolút jó minőségű, kiváló éttermeket lehet találni. A minden évben megválasztott „Magyarország 10 legjobb étterme” közt mindig vannak vidékiek. A Balaton partján is vannak kitűnő éttermek, még ha egyes helyeken nem is mindig kiegyensúlyozott a minőség. Michelin-csillagos étterem még nincs vidéken, de bízzunk benne, hogy majd lesz az is!
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza