A szőlő védelme a második félévben

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Szekszárd, 2014/07/10
Címkék: szőlő, lisztharmat, peronoszpóra, szürkerothadás, szőlőmoly, levélatka, permetezés

A virágzás alatti kánikula nem volt jó hatással a szőlő kötődésére. A kötés csak közepesnek ítélhető az idei évben. A kis bogyókezdemények száma nem éri el a kívánt értéket. A vegetatív növekedés ellenben erősebb volt a kívántnál.

A virágzás alatti meleg időjárás akadályozta a kórokozók felszaporodását vagy a már felületen megtapadt gombák továbbfejlődését. A kötődés végére azonban már több helyen megjelentek az első jellemző tünetek a leveleken (2 . és 3. kép), néhol a fürtökön.

2. kép. Peronoszpóra első tünete a levél színén

3. kép. Peronoszpóra első tünete a levél fonáki oldalán

Szőlőlisztharmat

A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs időben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertőzést. A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében. A fürtökön először fehér bevonat képződik, majd később felreped a bogyóhéj, amely fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári – elsősorban júliusi – kánikulai időjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hőmérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvező a betegség gyors terjedéséhez. Szellős lombozattal és növényvédő szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertőzés kimenetelét. A hőmérsékletet és a páratartalmat nem lehet „alakítani”.

A lisztharmat elleni védekezésnél is a legfontosabb a megelőzés. A kontakthatóanyag-tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölő szerek (Falcon 460 EC, Systhane Duplo, Rally Q SC, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Eclair 49 WG, Quadris Max, Flint Max) készítmények is eredményesen bevethetők a betegség ellen megelőző jelleggel, még a fertőzések kialakulása előtt. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak.

A fajták tekintetében a Kék oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat.

Szőlőperonoszpóra

A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben spo­ran­gi­um­tartó gyep képződik, ahonnét a kifejlődő ko­ní­diumokkal további fertőzések jönnek létre. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Eclair 49 WG, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top) célszerű elvégezni.

A szőlő szürkerothadása

A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de a legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszakok a fürtzáródás előtti és az érés időszaka. A nyári időszakban érdemes a lisztharmat vagy a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen benne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F, Quadris Max). Ez védelmet nyújt az érés előtt fellépő szürkepenész ellen is.

Levél- és gubacsatkák

A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így a nyári időszakban jelentős károk alakulhatnak ki. A kártétel megelőzésére alkalmasak a speciális atkaölő szerek (Envidor 240 SC, Vertimec 1,8 EC, Sanmite 20 WP). Ezen kívül, a kén (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special) rendszeres, egész éven át tartó használatával – speciális atkaölő szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

Szőlőmolyok

A szőlőmolyok elleni védekezés időzítését célszerű szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda a hím egyedeket gyűjti, és a rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Karate 2,5 WG, Affirm, Steward 30 DF készítményekkel). Az idei évben a szőlőmolyok száma a száraz és meleg tavaszi időjárás miatt több, mint az átlagos években lenni szokott.

Szőlővédelmi tanácsok interneten

A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképp ma már bárki – a borvidé­kéhez tartozó területről – napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről.

Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel elérhetők a Syngenta, a Bayer és a BASF cégek honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Rendszeresen figyelemmel kísérve a növényvédelmi helyzetet nem érhet minket meglepetés, időben készülni tudunk a következő permetezésre, hogy mindig egy lépéssel a betegségek előtt járhassunk.

Új készítmények

A már bevált készítmények mellett az utóbbi években megjelent néhány új készítmény a piacon. Ezek a lehetséges rezisztenciaproblémákat is megoldhatják, a stro­bi­lurinokkal (Eclair 49 WG, Quadris Max, Cabrio Top) váltakozva használva jelentősen javíthatjuk szőlővédelmi technológiánk biztonságát. Ilyen újdonságok például a Dynali, a Profiler, az Enervin, a Luna Privilege. Min­denképpen javasolt a kipróbálásuk, mert a szőlővédelemben olyan technológiai részleteket tudnak biztosítani, ami adott helyzetben csak ezekre a készítményekre jellemző, hatásukkal áthidalhatók a blokkok is. Egyik kiemelt előnyük a jó hatásuk mellett, hogy munka-egészségügyi várakozási idejük 0 nap. Ez nagyban segíti a zöldmunkák folyamatos végezhetőségét.

Szerhasználat

A kötődés utáni időszakban a fürtök érzékenysége a peronoszpórával szemben magas. A kis bogyók a fertőzés hatására beszürkülnek vagy belilulnak, majd leszáradva, élettelenül csüngenek a fürtkocsányon. Előzzük meg a fürtfertőzések kialakulását, és használjunk felszívódó és kontakt készítményt vagy azok kombinációját a szőlőperonoszpóra (4. kép) ellen.

4. kép. Szőlőperonoszpóra kártétele a fürtön

A szőlőlisztharmat ellen is hasonlóan védeni kell a leveleket, fürtöket. A szerek megválasztásánál törekedjünk a hatóanyagok váltására, ami megakadályozza az ellenálló gombatelepek felszaporodását.

A levelek felületén lévő kórokozók a nappali meleg és az UV-sugarak hatására vagy elpusztulnak, vagy leállnak az életfolyamataik. A gyorsan növő lombozat belsejében, ahol a fürtök többsége is elhelyezkedik, ez a fertőtlenítő hatás nem érvényesül, sőt a párás lombozatban a kórokozó még gyors fejlődésnek is indulhat. Ez utóbbi a szőlőlisztharmatra mondható el. A lisztharmat ellen a fürtök kis bogyóit (5. kép) a lombozatban is jó fedettséget elérő készítménnyel védjük, azaz a kijuttatásnál törekedjünk a levelek jó átforgatására, mert ha kisbogyó állapotban meg tudjuk védeni a fürtöket, akkor később már könnyebb dolgunk lesz. A jó fedettség elérése különösen a nem felszívódó vagy a helyileg felszívódó szerek esetében fontos, de a hajtások gyors növekedése miatt a felszívódó készítményeknél is figyelni kell a helyes kijuttatásra.

5. kép. Szőlőlisztharmattal súlyosan fertőzött fürt közvetlenül kötődés után

A „kontakt vagy felszívódó készítményt használjak?” kérdéskörhöz az alábbi segítség adható: A szőlőlisztharmat ellen a kéntartalmú hatóanyagokat előnyben részesítve számolnunk kell azzal, hogy magas dózisban kijuttatva a kén gyenge légmozgásnál és magas hőmérsékleten szöveti elhalásokat, perzseléseket okozhat a bogyón, levélen. Ettől függetlenül a kén mindenképpen szerepeljen a lisztharmat elleni védelem alapszereként.

Az esetben, ha peronoszpóra ellen réztartalmú hatóanyagot juttatunk ki, és az időjárás hűvös, nedves, akkor a hajtásnövekedés gyengülhet. Nem utolsó sorban a változékony, fertőzésekre hajlamosító időjárásban csak gyakori kijuttatással, rövid permetezési fordulóval védhetjük meg a szőlőt. Ugyanakkor, ha az időjárás és a növény fejlettsége megfelelő, a lombozat nem túl sűrű, akkor ezek a hatóanyagok is megfelelő védelmet érhetnek el. Sőt erős hajtásnövekedésnél, hónaljképződésnél fékezhetjük a növekedést. Fontos tehát, hogy megvizsgáljuk a körülményeket és ez után döntsünk a szerek használatáról.

Új betegség: aranyszínű sárgaság fitoplazma!

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes új károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor (kabóca) elleni védekezés hiányában a tőkék 80–100%-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó, karantén károsító. Besorolása azt jelenti, hogy az Európai Unió egyes területein előfordul, de behurcolása és terjesztése tilos.

Közép-Európában Szerbiában 2002-ben azonosították először a középső-déli területeken. Szlovéniában 2008-ban már az ország keleti, azaz Magyarországhoz közeli területén is bekövetkezett a fertőzés. Ausztriában 2009-ben jelentkezett a betegség Stájerországban. Horvátországban 2009-ben jelent meg az első fertőzött körzet. A betegség gazdasági jelentőségét mutatja, hogy bár számos fertőzött területet tartanak nyilván a tagállamok, túlnyomó többségükben még mindig felszámolási intézkedéseket kell tenni a terjedés megállítására.
Magyarországon 2013. augusztus 30-án mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma.

A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás (6. kép). A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémszínű lesz.

6. kép. Aranyszínű sárgaság fitoplazma tünete

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) (7. kép) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat.
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojás alakban telelő faj. A nőstények a tojásaikat a kétéves cser foszló kérge alá helyezik. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július második dekádjáig tarthat. Az L1-L3 lárvák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július elejétől – közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények –, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége – augusztus közepe közötti időszakra esik.

7. kép. A betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca kifejlett egyede

A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák (8. és 9. kép; fotó: Varga) és az imágók elleni növény­védő szeres (Actara SC, Reldan 22 EC) kezeléssel tudjuk megoldani.

8. kép. L-3-as lárva

9. kép. L-5-ös lárva

Figyelemmel kísérhetjük a kártevő helyzetének alakulását országosan a naponta frissülő https://karosito­monitoring.nebih.gov.hu weblapon a Térképek menüpont alatt. A narancssárga jelölőkre rákattintva megnézhetjük a fogás helyén az első fogás dátumát, a fogott egyedek számát és a kártevő éppen aktuális fejlettségi állapotát.

Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag-előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem. A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam /ACTARA SC/, lambda-cihalotrin /KARATE ZEON 5CS/, deltamet­rin /DECIS/, béta-ciflutrin /BULLDOCK 25 EC/, klór­pirifosz-metil /RELDAN 22 EC/, klórpirifosz /PYRINEX 25 CS/ hatóanyagú permetező szerek).

A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával, valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/szakteruletek/nov_eg/neukarositok/neu_karositok_fd.html

Tőkeelhalás

A túlterhelt tőkéken – főleg a nyár közepén – megjelenhetnek a tőkeelhalás (Eutypa, Stereum) tünetei. Már június közepétől láthatóak az első tünetek (10. kép). Július közepére a jellegzetes levéltünetek teljesen kifejlődnek (11. kép). A terhelés csökkentésével, lombtrágyák folyamatos használatával megelőzhető a betegség fellépése. A tőke szakszerű, az első tünetek megjelenésekor elvégzett, visszavágásával újranevelhetjük a növényt. A betegség a helyszínen legjobban a törzs vizsgálatával azonosítható. A törzs átvágása után megfigyelhetőek a jellegzetes tünetek (12. kép).

10. kép. Tőkeelhalás kezdeti tünetei június közepén

11. kép. Tőkeelhalás jellegzetes levéltünete

12. kép. Tőkeelhalás tünete a törzs fás részében

Ajánlott kiadványokBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogásokMikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatásDr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyveHarasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.

Ez is érdekelhetiFelszámolják a gondozatlan szőlőültetvényeket az FD fitoplazmával fertőzött területekenA szükséges talajerő-gazdálkodás szőlőültetvényekbenA mák komplex növényvédelme