Teendők tartósan vízhiányos időszak esetén

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/08/27
Címkék: vízhiány, aszály, vízgazdálkodás, öntözés

A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 45. számában megjelent értesítés szerint a belügyminiszter, a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatait és a hidrometerológiai előrejelzéseket figyelembe véve, 2018. augusztus 15-től tartósan vízhiányos időszakot állapított meg az ország egészére.

A vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény értelmében a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

A törvény ide vonatkozó passzusa szerint - augusztus 15. előtt - az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.

A jelenlegi szabályok szerint a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti 14 napot érintő vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. Ennek feltétele, hogy a vízhasználó igazolni tudja mind a vízhiányos időszakot megelőző 14 napban és a tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget. A kedvezmény nem jár automatikusan, igénybevételére erre irányuló kérelmet kell benyújtani. Valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

Tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége (lásd fentebb) után – a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességtől függetlenül – a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségek fennállnak.

Bevallási kötelezettség

Negyedéves bevallásra kötelezettek a nagyfogyasztónak minősülő vízhasználók, illetve az üzemi fogyasztók.
· Nagyfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) meghaladja a 25 m3/nap mennyiséget. A nagyfogyasztó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről. Ha az adott negyedévben bármilyen okból nem történt vízhasználat, az nem mentesít a 0 m3-es nyilatkozat megtétele alól.

Éves bevallásra kötelezettek a kisfogyasztónak minősülő és időszakos vízhasználók illetve a létesítési/szüneteltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó.
· Kisfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget.
· Időszakos fogyasztó az, aki az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet.

Az éves bevallásra kötelezett vízhasználó a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról a tárgyévet követő hó, azaz minden év január 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.

A VKJ bejelentési kötelezettségekről, annak megfizetéséről, illetve a kitöltendő űrlapok és elektronikus felület elérhetőségéről a részletek az alábbi linken keresztül érhetők el: http://www.vkj.hu/vkj-bevallas/vkj-ismerteto

A vízhasználók egyedi ügyben az illetékes vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál kaphatnak részletesebb információt, amelyek ügyfélszolgálati elérhetősége az alábbi linken található: http://www.vkj.hu/megyei-kozpontu-ugyfelszolgalatok

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseGonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztésDr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiájaBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások

Ez is érdekelhetiFontos kárenyhítési határidőkMájustól díjmentesen érhető el az aszálymonitoring-hálózat online felülete Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságáról