2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Teendők tartósan vízhiányos időszak esetén

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/08/27
Címkék: vízhiány, aszály, vízgazdálkodás, öntözés

Augusztus 15-én túl hivatalosan is tartósan vízhiányos időszak van. Bővebb összefoglaló az ezen időszak alatt fennálló nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 45. számában megjelent értesítés szerint a belügyminiszter, a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatait és a hidrometerológiai előrejelzéseket figyelembe véve, 2018. augusztus 15-től tartósan vízhiányos időszakot állapított meg az ország egészére.

A vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény értelmében a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

A törvény ide vonatkozó passzusa szerint - augusztus 15. előtt - az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.

A jelenlegi szabályok szerint a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti 14 napot érintő vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. Ennek feltétele, hogy a vízhasználó igazolni tudja mind a vízhiányos időszakot megelőző 14 napban és a tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget. A kedvezmény nem jár automatikusan, igénybevételére erre irányuló kérelmet kell benyújtani. Valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

Tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége (lásd fentebb) után – a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességtől függetlenül – a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségek fennállnak.

Bevallási kötelezettség

Negyedéves bevallásra kötelezettek a nagyfogyasztónak minősülő vízhasználók, illetve az üzemi fogyasztók.
· Nagyfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) meghaladja a 25 m3/nap mennyiséget. A nagyfogyasztó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről. Ha az adott negyedévben bármilyen okból nem történt vízhasználat, az nem mentesít a 0 m3-es nyilatkozat megtétele alól.

Éves bevallásra kötelezettek a kisfogyasztónak minősülő és időszakos vízhasználók illetve a létesítési/szüneteltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó.
· Kisfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget.
· Időszakos fogyasztó az, aki az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet.

Az éves bevallásra kötelezett vízhasználó a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról a tárgyévet követő hó, azaz minden év január 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.

A VKJ bejelentési kötelezettségekről, annak megfizetéséről, illetve a kitöltendő űrlapok és elektronikus felület elérhetőségéről a részletek az alábbi linken keresztül érhetők el: http://www.vkj.hu/vkj-bevallas/vkj-ismerteto

A vízhasználók egyedi ügyben az illetékes vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál kaphatnak részletesebb információt, amelyek ügyfélszolgálati elérhetősége az alábbi linken található: http://www.vkj.hu/megyei-kozpontu-ugyfelszolgalatok

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés
Bakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogások
Dr. Imre József :
Termőföldünk

Ez is érdekelhetiFontos kárenyhítési határidőkMájustól díjmentesen érhető el az aszálymonitoring-hálózat online felülete Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságáról

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza