2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hasznos információk az öntözéses gazdálkodásról

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2018/08/29
Címkék: növénytermesztés, öntözés, öntözéses gazdálkodás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által idén kiadott „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” című kiadvány számos, az agráriumban tevékenykedő szakember hozzájárulásával született, és néhány hete jelent meg a nagyközönség számára.

A kiadvány megjelenéséről, illetve a tanulmány főbb megállapításairól honlapunkon már májusban beszámoltunk, azonban most elsősorban a könyv felépítéséről, tartalmi elemeiről általánosságban olvashatnak, amely egy általános bevezető rész a továbbiakban megjelenő cikkekhez, ahol a könyv fejezetei kerülnek kifejtésre, amellyel kellő információt nyújtunk azok számára is, akiknek nincs alkalmuk, illetve lehetőségük mélyebben elmerülni és elsajátítani a könyv tartalmát.

„A tanulmány fő célkitűzése, hogy döntően vízkeresleti oldalról megközelítve, a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú lehatárolást adjon a potenciálisan öntözendő területekre. Továbbá azt is megbecsüli, hogy milyen nagyságrendű kibocsátás- és termelésiérték-növekedést eredményezne az e területeken megvalósuló öntözésfejlesztés.”

Alapvető problémaként a Föld népességnövekedésének várhatóan az élelmiszer-gazdaságra gyakorolt hatására, illetve a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási jelenségek – hazánk esetében az aszály – veszélyeire hívja fel a figyelmet. Utóbbira az öntözéses gazdálkodás minél nagyobb területen való alkalmazása adhat megoldást.

A könyv felépítését tekintve főként az öntözés térbeliségére összpontosít, illetve a termelő szempontjából közelíti meg ezt az összetett problémakört, így több irányból is körbejárja a témát. Belátást nyerünk például az öntözéses gazdálkodást befolyásoló természeti és humán tényezőkbe, megismerkedhetünk az öntözés környezeti és gazdasági fenntarthatóságával, illetve az öntözésfejlesztés technológiai kérdéseire is választ kapunk.

Az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán készült kutatások alapján a könyvben számos adat és módszer kerül feltüntetésre, amely segíthet a tervezésben, a várható költségek kalkulálásában, illetve az ezeket befolyásoló tényezőkre is kitér. Többek között a beruházás-gazdaságossági számítások lépéseire, az elérhető öntözővíz meghatározására és az ebből kijuttatandó víz mennyiségének meghatározására. Az érzékenységvizsgálaton keresztül képbe kerülhetünk, hogy néhány lehetséges változás – beruházási támogatás, vízdíj, aszály, talajtípus stb. - milyen mértékben befolyásolhatja az öntözésbe vonható területekre vonatkozó beruházásgazdaságossági számítások eredményeit.

A könyv hasznos információkkal szolgál azok számára, akik még nem találkoztak közelebbről az öntözéses gazdálkodás lehetőségével, illetve azok számára is, akik öntözésfejlesztésben gondolkodnak.

A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Pfan Ernő - Széles Gyula (szerk.):
Mezőgazdasági üzemtan II.
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Növénytermesztés
Borhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiRevycare® - A jövő kihívásaira fejlesztveGOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistánHistorikus meteorológiai adatok segítik a termés vesztett gazdákat a biztosítási ügyintézésben!

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza