2026. 10. 02., péntek
Petra
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A minimális talajborítást fenn kell tartani

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: NAK, 2018/08/30
Címkék: talajművelés, termőföld, termőtalaj

A minimális talajborításra vonatkozó előírások szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet.

A rendelet szerint a talaj takarása, fedése adott időszakban lehetséges: őszi kultúra vetésével, másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett. Azonban fontos, hogy a talajt óvjuk, védjük szabályozva a hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót.

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt. Mindenki látott már kicserepesedett, széttöredezett talajt, amit perzsel a nap, szárít a szél, az eső veri. A talajélet ott korlátozott. Tehát a talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény vagy szármaradvány ezt megakadályozza. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.

Továbbá a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírásaiban szerepel az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. (Levegővédelmi jogszabályok szerint is csak indokolt esetben lehetséges). A rendelet szerinti kötelmet – miszerint fát, bokrot és sövényt nem lehet kivágni a gazdaság területén – a költési időszakok lezárulása után szeptember 1-től feloldják.

Ajánlott kiadványokOrlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés
Dr.Posta László:
A termőföldhasználat gazdasági kérdései
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiNagyszabású földértékesítési programot indít az AgrárminisztériumKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaÚj uniós szabályok a trágyák forgalomba hozatalára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza