2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A minimális talajborítást fenn kell tartani

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: NAK, 2018/08/30
Címkék: talajművelés, termőföld, termőtalaj

A minimális talajborításra vonatkozó előírások szerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet.

rendelet szerint a talaj takarása, fedése adott időszakban lehetséges: őszi kultúra vetésével, másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett. Azonban fontos, hogy a talajt óvjuk, védjük szabályozva a hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót.

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt. Mindenki látott már kicserepesedett, széttöredezett talajt, amit perzsel a nap, szárít a szél, az eső veri. A talajélet ott korlátozott. Tehát a talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény vagy szármaradvány ezt megakadályozza. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.

Továbbá a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírásaiban szerepel az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. (Levegővédelmi jogszabályok szerint is csak indokolt esetben lehetséges). A rendelet szerinti kötelmet – miszerint fát, bokrot és sövényt nem lehet kivágni a gazdaság területén – a költési időszakok lezárulása után szeptember 1-től feloldják.

Ajánlott kiadványokDr. Imre József :
Termőföldünk
Orlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Dr.Posta László:
A termőföldhasználat gazdasági kérdései

Ez is érdekelhetiNagyszabású földértékesítési programot indít az AgrárminisztériumKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaÚj uniós szabályok a trágyák forgalomba hozatalára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.
Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza