2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új halgazdálkodási pályázati felhívás tervezete jelent meg

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: palyazat.gov.hu, 2018/08/31
Címkék: halgazdálkodás, halászat, környezetvédelem, fenntartható gazdálkodás

Megjelent a „MAHOP-2.5-2018 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása” című felhívás tervezete. A pályázati kiírás az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságát támogatja. A majdnem 1 milliárd forintos keretösszegből a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermeléssel összefüggő környezetvédelmi szolgáltatások miatt felmerülő többletköltségek kompenzációja valósulhat meg. Pályázatok 2018. október 1-től 2018. november 30-ig nyújthatóak be.

A felhívás általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása, környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése a természeti erőforrásokat megújító extenzív tógazdasági technológiák alkalmazása révén.

Célként fogalmazódik meg továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek kiemelt védelme.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be az akvakultúrával foglalkozó, legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkező őstermelők, családi gazdálkodók, Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozópályázat Felhívás céljaihoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató érdekvédelmi szervezetek és egyesületek.

A pályázat keretében az extenzív tógazdasági haltermelés, a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához, valamint a tájképi elemek megóvásához nyújtható támogatás. A program részeként az alább felsorolt tevékenységek mindegyikének megvalósítása kötelező:

1. A részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló halastó területnek/haltermeléssel hasznosított víztározónak háromévente legalább egyszer teljes lecsapolásra és feltöltésre kell kerülnie.
2. A programba bevont halastóba/haltermeléssel hasznosított víztározóba évente több mint 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell telepíteni. A kihelyezés maximális mértéke ezen fajra vonatkoztatva 700 kg/ha lehet. Ezen elvárásoknak nem kell megfelelnie az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavaknak.
3. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag szerves eredetű istállótrágya használható. Műtrágya-felhasználása tilos.
4. Telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körén belül kötelező a hínárvegetáció fenntartása, amely nem gyéríthető. A hínárvegetáció gyérítése mechanikus módszerrel, abban az esetben lehetséges, ha a támogatást igénylő rendelkezik a területre érvényes éves hínárkezelési tervvel és azt a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság engedélyezte.
5. Nád aratás és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységek (különösen a szállítás és kihúzás) végzése, december 15. és február 15. között a rizómák károsítása nélkül engedélyezett, amennyiben azt a támogatás kérelem benyújtásakor a támogatást igénylő jelezte. A nádas 15 %-át minden évben, forgó rendszerben lábon kell hagyni. A támogatást igénylőnek a részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló területre érvényes éves nádaratási tervvel kell rendelkeznie amennyiben nádgazdálkodást folytat.
6. Madárriasztás a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság által jóváhagyott éves madárriasztási terv alapján végezhető.
7. Fészkelési időszakban (március 1.-július 15.) a vízszintingadozás napi mértéke nem haladhatja meg az 5 cm-t.
8. Nem zavarható a vízpart vagy a vízi környezet a vidra szaporodási helyének, valamint telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körzetében. A téli időszakban a halastóhoz/haltermeléssel hasznosított víztározóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.
9. Az előírások ellenőrizhetősége érdekében a támogatást igénylő köteles éves Tógazdálkodási Naplót vezetni.

Az igényelhető vissza nem térítendő, egységköltség formában meghatározott támogatás összege: 70.200 Ft/hektár/5 év. A teljes támogatási összeg egy összegben kerül kifizetésre.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. október 1. napjától 2018. november 30. napjáig van lehetőség. Ezen időszak alatt a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik.

A pályázati felhívás tervezete itt érhető el.

Ajánlott kiadványokOláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Dr. Kocsis István:
Komposztálás
Dr.Tamás János:
Környezetinformatika az agrár-környezetvédelemben
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései

Ez is érdekelhetiKertészeti komplexum létesülElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyvMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza