2025. 05. 19., hétfő
Ivó, Milán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új halgazdálkodási pályázati felhívás tervezete jelent meg

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: palyazat.gov.hu, 2018/08/31
Címkék: halgazdálkodás, halászat, környezetvédelem, fenntartható gazdálkodás

Megjelent a „MAHOP-2.5-2018 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása” című felhívás tervezete. A pályázati kiírás az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságát támogatja. A majdnem 1 milliárd forintos keretösszegből a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermeléssel összefüggő környezetvédelmi szolgáltatások miatt felmerülő többletköltségek kompenzációja valósulhat meg. Pályázatok 2018. október 1-től 2018. november 30-ig nyújthatóak be.

A felhívás általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása, környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése a természeti erőforrásokat megújító extenzív tógazdasági technológiák alkalmazása révén.

Célként fogalmazódik meg továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek kiemelt védelme.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be az akvakultúrával foglalkozó, legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkező őstermelők, családi gazdálkodók, Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozópályázat Felhívás céljaihoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató érdekvédelmi szervezetek és egyesületek.

A pályázat keretében az extenzív tógazdasági haltermelés, a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához, valamint a tájképi elemek megóvásához nyújtható támogatás. A program részeként az alább felsorolt tevékenységek mindegyikének megvalósítása kötelező:

1. A részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló halastó területnek/haltermeléssel hasznosított víztározónak háromévente legalább egyszer teljes lecsapolásra és feltöltésre kell kerülnie.
2. A programba bevont halastóba/haltermeléssel hasznosított víztározóba évente több mint 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell telepíteni. A kihelyezés maximális mértéke ezen fajra vonatkoztatva 700 kg/ha lehet. Ezen elvárásoknak nem kell megfelelnie az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavaknak.
3. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag szerves eredetű istállótrágya használható. Műtrágya-felhasználása tilos.
4. Telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körén belül kötelező a hínárvegetáció fenntartása, amely nem gyéríthető. A hínárvegetáció gyérítése mechanikus módszerrel, abban az esetben lehetséges, ha a támogatást igénylő rendelkezik a területre érvényes éves hínárkezelési tervvel és azt a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság engedélyezte.
5. Nád aratás és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységek (különösen a szállítás és kihúzás) végzése, december 15. és február 15. között a rizómák károsítása nélkül engedélyezett, amennyiben azt a támogatás kérelem benyújtásakor a támogatást igénylő jelezte. A nádas 15 %-át minden évben, forgó rendszerben lábon kell hagyni. A támogatást igénylőnek a részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló területre érvényes éves nádaratási tervvel kell rendelkeznie amennyiben nádgazdálkodást folytat.
6. Madárriasztás a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság által jóváhagyott éves madárriasztási terv alapján végezhető.
7. Fészkelési időszakban (március 1.-július 15.) a vízszintingadozás napi mértéke nem haladhatja meg az 5 cm-t.
8. Nem zavarható a vízpart vagy a vízi környezet a vidra szaporodási helyének, valamint telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körzetében. A téli időszakban a halastóhoz/haltermeléssel hasznosított víztározóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.
9. Az előírások ellenőrizhetősége érdekében a támogatást igénylő köteles éves Tógazdálkodási Naplót vezetni.

Az igényelhető vissza nem térítendő, egységköltség formában meghatározott támogatás összege: 70.200 Ft/hektár/5 év. A teljes támogatási összeg egy összegben kerül kifizetésre.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. október 1. napjától 2018. november 30. napjáig van lehetőség. Ezen időszak alatt a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik.

A pályázati felhívás tervezete itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Kocsis István:
Komposztálás
Lajkó István:
A halászmester könyve
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia

Ez is érdekelhetiKertészeti komplexum létesülElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyvMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza