2025. 11. 06., csütörtök
Lénárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új halgazdálkodási pályázati felhívás tervezete jelent meg

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: palyazat.gov.hu, 2018/08/31
Címkék: halgazdálkodás, halászat, környezetvédelem, fenntartható gazdálkodás

Megjelent a „MAHOP-2.5-2018 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása” című felhívás tervezete. A pályázati kiírás az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságát támogatja. A majdnem 1 milliárd forintos keretösszegből a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermeléssel összefüggő környezetvédelmi szolgáltatások miatt felmerülő többletköltségek kompenzációja valósulhat meg. Pályázatok 2018. október 1-től 2018. november 30-ig nyújthatóak be.

A felhívás általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása, környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése a természeti erőforrásokat megújító extenzív tógazdasági technológiák alkalmazása révén.

Célként fogalmazódik meg továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek kiemelt védelme.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be az akvakultúrával foglalkozó, legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkező őstermelők, családi gazdálkodók, Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozópályázat Felhívás céljaihoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató érdekvédelmi szervezetek és egyesületek.

A pályázat keretében az extenzív tógazdasági haltermelés, a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához, valamint a tájképi elemek megóvásához nyújtható támogatás. A program részeként az alább felsorolt tevékenységek mindegyikének megvalósítása kötelező:

1. A részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló halastó területnek/haltermeléssel hasznosított víztározónak háromévente legalább egyszer teljes lecsapolásra és feltöltésre kell kerülnie.
2. A programba bevont halastóba/haltermeléssel hasznosított víztározóba évente több mint 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell telepíteni. A kihelyezés maximális mértéke ezen fajra vonatkoztatva 700 kg/ha lehet. Ezen elvárásoknak nem kell megfelelnie az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavaknak.
3. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag szerves eredetű istállótrágya használható. Műtrágya-felhasználása tilos.
4. Telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körén belül kötelező a hínárvegetáció fenntartása, amely nem gyéríthető. A hínárvegetáció gyérítése mechanikus módszerrel, abban az esetben lehetséges, ha a támogatást igénylő rendelkezik a területre érvényes éves hínárkezelési tervvel és azt a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság engedélyezte.
5. Nád aratás és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységek (különösen a szállítás és kihúzás) végzése, december 15. és február 15. között a rizómák károsítása nélkül engedélyezett, amennyiben azt a támogatás kérelem benyújtásakor a támogatást igénylő jelezte. A nádas 15 %-át minden évben, forgó rendszerben lábon kell hagyni. A támogatást igénylőnek a részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló területre érvényes éves nádaratási tervvel kell rendelkeznie amennyiben nádgazdálkodást folytat.
6. Madárriasztás a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság által jóváhagyott éves madárriasztási terv alapján végezhető.
7. Fészkelési időszakban (március 1.-július 15.) a vízszintingadozás napi mértéke nem haladhatja meg az 5 cm-t.
8. Nem zavarható a vízpart vagy a vízi környezet a vidra szaporodási helyének, valamint telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körzetében. A téli időszakban a halastóhoz/haltermeléssel hasznosított víztározóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.
9. Az előírások ellenőrizhetősége érdekében a támogatást igénylő köteles éves Tógazdálkodási Naplót vezetni.

Az igényelhető vissza nem térítendő, egységköltség formában meghatározott támogatás összege: 70.200 Ft/hektár/5 év. A teljes támogatási összeg egy összegben kerül kifizetésre.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. október 1. napjától 2018. november 30. napjáig van lehetőség. Ezen időszak alatt a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik.

A pályázati felhívás tervezete itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Takácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései
Székelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Ez is érdekelhetiKertészeti komplexum létesülElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyvMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza