2026. 08. 18., kedd
Ilona
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új halgazdálkodási pályázati felhívás tervezete jelent meg

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: palyazat.gov.hu, 2018/08/31
Címkék: halgazdálkodás, halászat, környezetvédelem, fenntartható gazdálkodás

Megjelent a „MAHOP-2.5-2018 A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása” című felhívás tervezete. A pályázati kiírás az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságát támogatja. A majdnem 1 milliárd forintos keretösszegből a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermeléssel összefüggő környezetvédelmi szolgáltatások miatt felmerülő többletköltségek kompenzációja valósulhat meg. Pályázatok 2018. október 1-től 2018. november 30-ig nyújthatóak be.

A felhívás általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása, környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése a természeti erőforrásokat megújító extenzív tógazdasági technológiák alkalmazása révén.

Célként fogalmazódik meg továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek kiemelt védelme.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be az akvakultúrával foglalkozó, legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkező őstermelők, családi gazdálkodók, Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozópályázat Felhívás céljaihoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató érdekvédelmi szervezetek és egyesületek.

A pályázat keretében az extenzív tógazdasági haltermelés, a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához, valamint a tájképi elemek megóvásához nyújtható támogatás. A program részeként az alább felsorolt tevékenységek mindegyikének megvalósítása kötelező:

1. A részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló halastó területnek/haltermeléssel hasznosított víztározónak háromévente legalább egyszer teljes lecsapolásra és feltöltésre kell kerülnie.
2. A programba bevont halastóba/haltermeléssel hasznosított víztározóba évente több mint 50 kg/ha ponty népesítő anyagot kell telepíteni. A kihelyezés maximális mértéke ezen fajra vonatkoztatva 700 kg/ha lehet. Ezen elvárásoknak nem kell megfelelnie az igazoltan ivadéknevelésre beállított halastavaknak.
3. A halastavi tápanyag-gazdálkodásban kizárólag szerves eredetű istállótrágya használható. Műtrágya-felhasználása tilos.
4. Telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körén belül kötelező a hínárvegetáció fenntartása, amely nem gyéríthető. A hínárvegetáció gyérítése mechanikus módszerrel, abban az esetben lehetséges, ha a támogatást igénylő rendelkezik a területre érvényes éves hínárkezelési tervvel és azt a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság engedélyezte.
5. Nád aratás és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységek (különösen a szállítás és kihúzás) végzése, december 15. és február 15. között a rizómák károsítása nélkül engedélyezett, amennyiben azt a támogatás kérelem benyújtásakor a támogatást igénylő jelezte. A nádas 15 %-át minden évben, forgó rendszerben lábon kell hagyni. A támogatást igénylőnek a részleges kompenzációs támogatás alapjául szolgáló területre érvényes éves nádaratási tervvel kell rendelkeznie amennyiben nádgazdálkodást folytat.
6. Madárriasztás a működési területe alapján érintett természetvédelmi hatóság által jóváhagyott éves madárriasztási terv alapján végezhető.
7. Fészkelési időszakban (március 1.-július 15.) a vízszintingadozás napi mértéke nem haladhatja meg az 5 cm-t.
8. Nem zavarható a vízpart vagy a vízi környezet a vidra szaporodási helyének, valamint telepesen fészkelő vízimadarak fészektelepeinek 100 méter sugarú körzetében. A téli időszakban a halastóhoz/haltermeléssel hasznosított víztározóhoz közvetlenül kapcsolódó tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását.
9. Az előírások ellenőrizhetősége érdekében a támogatást igénylő köteles éves Tógazdálkodási Naplót vezetni.

Az igényelhető vissza nem térítendő, egységköltség formában meghatározott támogatás összege: 70.200 Ft/hektár/5 év. A teljes támogatási összeg egy összegben kerül kifizetésre.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. október 1. napjától 2018. november 30. napjáig van lehetőség. Ezen időszak alatt a támogatási kérelmek értékelése folyamatosan történik.

A pályázati felhívás tervezete itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Kocsis István:
Komposztálás
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Dr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió

Ez is érdekelhetiKertészeti komplexum létesülElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyvMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza