A mák komplex növényvédelme

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2014/07/10
Címkék: mák, máktermesztés, szívrothadás, mákfoltosodás, mákperonoszpóra

A mák (Papaver somniferum) tipikusan apró magvú, olajos növény. Magyarország éghajlata, klímája optimális a termesztéséhez.

A terület kiválasztása

A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni a talaj adottságait, valamint az előveteményben felhasznált gyomirtó szerek maradványait és a gyomosodási viszonyokat. Ezért célszerű a mákot vetésforgóba vagy vetésváltásban termeszteni.

A legjobb máktermő területek a semleges pH-jú vagy enyhén savas, de meszes alapkőzeten kialakult csernozjom és erdőtalajok. A máknak kelése során szüksége van a jó vízellátásra, a későbbiek során csökken a vízigénye, de az öntözést jól meghálálja.

A mák számára kiválasztott terület ne legyen gyommagvakkal, valamint évelő kétszikűekkel erősen fertőzött, mert ezek elpusztítása a mákból hatékonyan nem lehetséges, kivétel az aprószulák, sövényszulák, amelyek a mákban eseti engedéllyel alkalmazható fluroxipir hatóanyagú készítményekkel jól megoldhatóak.

A máktermesztés sikerének egyik legfontosabb tényezője a vetés időben és jó minőségben való elvégzése.
Magyarországon a mák február közepe és április eleje között vethető, de mindenképpen törekednünk kell a minél előbbi mákvetésre. Március végén, április elején csak végszükségből vessünk, mert ezzel a mák tenyészideje lecsökken. Ennek következtében a máknövény nem tud elég nagy tőlevélrózsát és levélzetet kifejleszteni, hamar szárba megy, nem tudja elnyomni a gyomnövényeket, törpe marad, kevesebb lesz, a toktermése is.

A mák gyomirtása

A mák gyomirtására a legbiztosabb, leghatékonyabb módszer a kapálás lenne, de erre egyre kisebb a lehetőség, főleg a nagyobb táblákon. A vegyszeres gyomirtás alapvetően történhet a mák vetése után–kelése előtt (preemergensen), valamint a már kikelt kultúrában poszt­emer­gensen.

A preemergens kezelésekre alkalmazható készítmények:

A preemergens vegyszerezésnek mindig van némi kockázata, ugyanis a herbicid kijuttatása után lehulló nagy mennyiségű csapadék lemoshatja a szer hatóanyagát a mák gyökérzónájába, és emiatt tőpusztulás is bekövetkezhet. A preemergens gyomirtást a vetést követő 3–5 napon belül feltétlenül el kell végezni, 1,5%-nál alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokon ez a gyomirtási mód nem javasolt.

Lentipur 500 SC, Tolurex 50 SC (500 g/l klórtoluron). A készítmények dózisa 2,8–3,0 l/ha, mindkét készítmény elsősorban a magról kelő egyszikű gyomfajok, valamint néhány magról kelő kétszikű gyomnövény ellen hatékony.

Command 48 EC (480 g/l klomazon). 0,2 l/ha dózisban a készítmény jól irtja a parlagfüvet, keserűfűfajokat (kivéve az évelő vidra keserűfüvet), selyemmályvát, szerbtövisfajokat, a magról kelő egyszikűeket. A Command használatát követően helyenként fehéredés léphet fel a mák levelein, de ezt a mák maradéktalanul kinövi. A mák vetése után hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék hatására hasonló fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a kultúrnövényen.

Merlin Flexx (240 g/l izoxaflutol + 240 g/l cipro­szulfamid). 0,32–0,44 l/ha dózisokban. A készítmények jól irtják a parlagfüvet, a keserű fajokat, libatopfajokat, disznóparéjfajokat, a vadrepcét, a selyemmályvát, a szerbtövisfajokat, a magról kelő fenyércirkot, a köles­fajokat.

A mákban alkalmazható preemergens készít­mények közül a Merlinnek van a legszélesebb gyomirtási spektruma. A vetést követő néhány napon belül nagy mennyiségű csapadék hatására vagy nem meg­felelő minőségű vetés esetén a szer fitotoxikus lehet a mákra, a növény kezdeti fejlődését visszafoghatja, de a mák ezt a lemaradását a tenyészidő második felére maradéktalanul kinövi. A készítményt a vetést követő 3 napon belül kell kijuttatni, nagyon fontos az egyenletes és pontos kijuttatás. Az engedélyokiratban meghatározott magasabb dózisok a magas szervesanyag-tartalmú középkötött, kötött talajokra javasoltak.

Az állományban alkalmazható (posztemergens) készítmények:

Callisto 4 SC (480 g/l mezotrion). Csak eseti engedélykérelem mellett! 0,3 l/ha dózisban. Széles hatásspektrumú készítmény, jól irtja a magról kelő kétszikű gyomnövényeket. A mák 6 valódi leveles állapotában kell kijuttatni, amikor a legerősebb a mákon a kultúrnövényt védő viaszréteg. A preemergens, valamint posztemergens kezelések együttesen nem haladhatják meg egy tenyészidőszakban a hektáronkénti 0,3 liter összmennyiséget.

Reglone (200 g/l diquat-dibromid), Solaris (374 g/l diquat-di­bro­mid). 2,0 l/ha dózisban a mák 2–6 valódi leveles állapotában kell kijuttatni. A mák a Reglone-nal szemben morfológiai toleranciával rendelkezik, mivel a levelein lévő viaszrétegről lepereg a készítmény, így az nem perzseli meg a mákot. A kezelések nem végezhetők közvetlenül esők után, mert ez esetben a mák kutikulája (külső bőrszövete) elveszti viaszrétegének jelentős részét, a szer a mák számára is felvehető és azt jelentősen károsítja. Viharos erejű szelek is felsérthetik a viaszréteget, az éjszakai fagyok szintén sérüléseket okozhatnak a levél felületén. Ilyen esetekben várjunk néhány napot a kezeléssel, hogy a viaszréteg regenerálódjon. Általános szabály, hogy 25 °C feletti hőmérsékleten ne végezzünk posztemergens kezeléseket. A kezeléseket alacsony nyomáson (3 bar alatt) durva cseppképzéssel (300–350 mikron) végezzük.

Laudis (44 g/l tembotrion + 22 g/l izoxadifen-etil). 1,75–2,25 l/ha dózisban, hatásmechanizmusát tekintve a Callisto 4 SC-hez hasonlóan triketon származék (HPPD inhibitor). Gyomirtási spektruma széles, jól irtja a legtöbb magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényt, nagy előnye, hogy jó mellékhatással bír a mezei acat ellen. A mák 6–10 leveles állapotában kell kijuttatni, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 valódi leveles, a magról kelő egyszikű gyomfajok 1–3 leveles állapotában.

Lentipur 500 SC, Tolurex 50 SC (500 g/l klórtoluron). 2,8–3,0 l/ha dózisban alkalmazhatóak a mák 6–8 leveles fejlettségénél, a magról kelő egyszikű gyomnövények 1–3 leveles, a magról kelő kétszikű gyomfajok 2–4 valódi leveles állapotában.

Starane 250 EC, Tandus 250 EC, Tomigan 250 EC (36% fluroxipir). Csak eseti engedélykérelem mellett! 0,8–1,0 l/ha dózisban kell a készítményeket kijuttatni, a mák 6–8 leveles állapotában, alacsony nyomáson, durva cseppek (300–350 mikron) formájában, amikor a léghőmérséklet nem haladja meg a 25 °C fokot. Csapadékos időjárás esetén a kezelést 3–4 nap elteltével lehet elvégezni, amikorra a növényt védő viaszréteg ismét kialakult.

A fenti készítmények a magról kelő kétszikű gyomfajokon túl hatékonyan irtják az aprószulák, sövényszulák gyomnövényeket is.
Fusilade Forte (150 g/l fluazifop-P-butil). A készítmény 0,8 l/ha dózisban hatékonyan irtja a magról kelő egyszikű gyomfajokat, 2,5 l/ha dózisban pedig az évelő egyszikű gyomfajokat.

A mák betegségei elleni védekezés

A mák élettani betegsége:

Szívrothadás (bórhiány). Tünet: A bórhiány következtében a növények fejlődésükben visszamaradnak, a hajtások csúcsi részein sötét, lilásbarna elszíneződés, „szívrothadás” jelentkezik, végül elszáradnak. Az elpusztult főhajtás pótlására gyakran mellékhajtások képződnek, de ezeken is hasonló tünetek jelentkeznek. Gyakori a virágszárak csavarodása, a virágok és a tokok kicsik maradnak, gyakran mag nélküliek. A levelek görbültek, sárgásszürke színűek, az erek megfeketednek, a száron sötét csíkok, sőt repedések jelenhetnek meg. Védekezés: könnyen oldódó bórvegyületek (bórsav, borax) kijuttatása a bórhiányos területeken.

Vírusos betegségek:

A mák klorotikus foltosodása (Bean yellow mosaic virus). Tünet: A bab mozaikvírus a mákon klorotikus sárga foltosodást, növekedésgátlást, apró tokokat és terméscsökkenést okoz. E vírus kártételével abban az esetben kell számolnunk, ha a máktáblánk szomszédságában a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó kultúra (pl. bab, borsó, szója vagy lucerna) van. A vírus jelentőségét növeli, hogy a mechanikai átvitelen kívül több mint 20 levéltetűfaj terjeszti. Agrotechnikai védekezés: legfontosabb, hogy a máktermesztés során a pillangósvirágúak szomszédságát el kell kerülni. Kémiai védekezés: levéltetvek és gyomok irtása.

Mákfoltosodás (Turnip mosaic virus). Gazdanövény: polifág kórokozó, gazdanövényei leggyakrabban a keresztesvirágúak családjába tartoznak. Tünet: A mákon általában mozaikot, sárga foltosodást, levélsodródást, nekrotizálódást, növekedésgátlást okoz, amely jelentős terméscsökkenéssel járhat. Átvitele mechanikailag és levéltetvekkel történik. Agrotechnikai védekezés: a legfontosabb, hogy kerüljük a fogékony növények szomszédságát. Kémiai védekezés: levéltetvek és gyomok irtása.

A mák baktériumos betegsége:

A mák ervíniás gyökér- és szárrothadása (Erwinia carotovora spp. Carotovora). Gazdanövény: a mák és a Papaveraceae családba tartozó növények, valamint a dohány. Tünet: A száron és a gyökérnyakon sötétlila, hosszúkás, a gubón pedig fekete rothadó foltok jelennek meg. A beteg növények gyakran törpék maradnak a gátolt tápanyagforgalom miatt. A mák ervíniás gyökér- és szárrothadásának jelentősége időjárás- és területfüggő. Ez a baktérium a növényekben levő pektint bontja, amitől a szövetek szétesnek, a szállítószövet elrothad, és a rothadás átterjed a levéllemezre. A növényekbe sztómákon és sebzéseken keresztül jut, amelyhez minden esetben vízre van szüksége. 2010-ben a nyáron lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt súlyos károkat okozott. Védekezés: Mivel a kórokozó a növény szöveteiben él, ezért ellene nem tudunk a szokásos, kontakt hatású, réztartalmú készítményekkel védekezni, szisztemikus baktericid pedig nem áll rendelkezésre. A legjobb megoldás a növény kondíciójának fokozása bór- és magnéziumtartalmú lombtrágyázással. Csak egészséges vetőmagot használjunk fel. Kerü­lendő a nedves, mély fekvésű helyeken a mák termesztése, és 4–5 éves vetésforgó betartása javasolt.

Gombás betegségek:

Mákperonoszpóra (Peronospora arborescens). Gazdanövény: mák és más Papaveraceae családba tartozó növények. Tünet: Primer tünetek a növény szöveteinek korai fertőződésekor alakulnak ki. A növények kicsik maradnak, a virágszár meggörbül, gyakran a virágok el is pusztulnak. A levelek megvastagodnak (hiper­trófia), megkeményednek, hullámosak lesznek. A levelek színe részben vagy teljesen sárgászöld lesz, a foltok fonáki részén nemezes, lilásszürke sporangiumtartó gyep látható. Szekunder tünet: az idősebb levelek színén erek által határolt, szögletes, sárgászöld, majd szürkévé váló foltok jelennek meg, a foltok fonáki részén lilásszürke sporangiumtartó gyep képződik. Agrotechnikai védekezés: Minimum 3–4 éves vetésváltás betartása, ellenálló fajták termesztése, mély fekvésű területek és túl sűrű vetés kerülése, egészséges vetőmag felhasználása javasolt. Kémiai védekezés: Az időjárási körülményektől függően szükséges preventíven védekezni. Állo­mány­kezelés man­koceb, illetve a rézoxiklorid + man­koceb, dimetamorf + mankoceb hatóanyagú fungi­ci­dekkel lehetséges.

A mák pleospórás betegsége (Pleospora papaveracea). Gazda­növény: mák és más Papaveraceae családba tartozó növények. Tünet: A tünetek már csírakorban jelentkeznek. A fertőzött magból fejlődő növénykék vagy ki sem kelnek, vagy korán elpusztulnak. Nedves körülmények között a csírázó magvak felületén szürkésfehér micéliumbevonat és konídiumtartók jelennek meg. A szik alatti szárrész barnul, rothad, a sziklevelek sárgulnak, majd barnulnak. A lombleveleken a foltok nagyok, gyakran a főbb erek környékén alakulnak ki. Alakjuk szabálytalan, szélük elmosódó. Színük általában sötétbarna, többnyire világosabb zónákkal. A foltok körül a levélszövet sárgul. A száron megnyúlt, sötétbarna elhalások alakulnak ki. A tokon a foltok sötétszürkék és koncentrikusak. A növény növekedése rendellenes. Agrotechnikai védekezés: Csak egészséges vetőmagot használjunk. A fertőzött növénymaradványok megsemmisítése, mély aláforgatása és a fertőzött táblán 4–5 éves vetésforgó betartása a kívánatos. Kémiai védekezés: Az első tünetek észlelésekor állománypermetezés. Állo­mány­kezelés mankoceb hatóanyagú fungiciddel lehetséges.

Mák entilómás levélfoltossága (Entyloma fuscum). Gazdanövény: mák és más Papaveraceae családba tartozó növények. Tünet: A tenyészidő második felében a leveleken 3–6 mm-es, világos, később sötétbarna, erektől határolt, szögletes foltok jelennek meg. A foltokra jellemző, hogy áteső fényben sötétszürkének, majdnem feketének mutatkoznak. A fertőzött levelek alulról kezdődően korán elszáradnak, a növény a fejlődésben visszamarad, a tokok mérete csökken. Agrotechnikai védekezés: a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése vagy mély aláforgatása, a betegség fellépése esetén a területen legalább 5 évig ne termesszünk mákot. Kémiai védekezés: állománykezelés mankoceb hatóanyagú fungiciddel lehetséges.

A mák rovarkártevői

Levéltetvek: fekete répalevéltetű (Aphis fabae); zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae). A fekete répalevéltetű nagyságrenddel gyakrabban fordul elő a mákon. Mindkét faj geopolita, vándorló, gazdanövényváltós faj, nemzedékszámuk 10–15. Április végétől (A. fabae), illetve május második felében (M. persicae) telepszik be, és valamennyi alakja károsítja mákot. Párás, meleg időjárás kedvező a felszaporodásukhoz. Tápnövény: Mindkét faj nyári tápnövényválasztéka széles, amelybe a mák is beletartozik. Kárkép: A levelek torzulnak, sodródnak. A tok mérete csökken, a növény a fejlődésben visszamarad. Erős fertőzéskor a szárba indulás is elmaradhat. Ragadós mézharmat, korompenész a leveleken. A gradációs veszély kedvező időjárási körülmények között a nyári hőségnapok bekövetkeztéig, a mák száradásának kezdetéig folyamatosan fennáll. Agrotechnikai védekezés: A tábla és környékének gyommentesen tartása. Vegyszeres védekezés: pirimikarb.

Máktokormányos (Ceutorrhynchus macula-alba). Egy nemzedéke van. Nem minden évben okoz károkat. A lárva jelentősebb kártétele mellett az imágó által okozott kár eltörpül. A júniusi 20–25 °C-os, napos, meleg időjárás a peterakáshoz, míg a július végi párás, meleg, esős időjárás a kifejlett lárvák talajba furakodásához kedvező. Tápnövény: Kizárólag a termesztett mákban képes kifejlődni. Az imágó ugyan tömegesen gyűjthető egyéb növényeken (Boraginaceae, Sisymbrium, Echium stb.), ezek azonban nem tápnövényei. Kárkép: A bimbó alatti szárrészen, a vastagabb levelek bordáin, a levéllemezeken hosszanti hámozgatások láthatók. A fiatal tokon hámozgatások, apró lyukak, melyből tejfehér nedv szivárog. A tokon a szétkent nedv megszilárdul, foltosan barnul, feketedik. A felnyitott tokban a megrágott magvak és rekeszfalak mellett a rekeszfalakon szövetburjánzás figyelhető meg. Az érett tokon kerek lyukak jelzik a lávák távozását. Agrotechnikai védekezés: A mákvetés minél távolabb kerüljön az előző évitől és a házi kertektől. Törekedni kell a tömbösített termesztésre. Két héttel korábban vetett csalogatósáv a bogarak jelentős részét odacsalogatja. Az őszi mák az imágók rajzása előtt virágzik, így azt a kártevő nem támadja meg. Házi kertekben hagyományosan a virágszirmok leszedésével védekeznek. Vegyszeres védekezés: tiakloprid; klórpirifosz-metil+cipermetrin.

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok

Máktok-szúnyog (Dasyneura papaveris). Nemze­dék­száma nem tisztázott, feltehetően 2. Másodlagos kártevő, a máktok ormányos által fúrt lyukba rakja petéit. Nedves években fokozott a kártétele. Táp­nö­vény: Oli­gofág faj. A termesztett mák mellett a pipacsban is kifejlődik. Kárkép: Nagyszámú lárva kártételekor a tok torzulhat. Felvágva a tok belsejében a magvak, rekeszfalak, tokfal rágott, ürülékkel szennyezett, finoman szövedékes. Agrotechnikai védekezés: Mint a máktok ormányos esetében. Vegyszeres védekezés: tiakloprid; klór­piri­fosz-metil+cipermetrin.

A mák tenyészideje során 2000–2200 °C hőösszeget igényel a teljes beéréséhez, s ezt hazánk éghajlata minden évben biztosítani tudja. A csírázásban lévő mák a hőmérsékletre kevéssé érzékeny, kelése közben kisebb fagyot is elvisel, de –3 °C talajhőmérséklet alatt már károsodhat.
A kikelt mák a hőmérsékletre még kevésbé érzékeny, mint a kelés folyamán. A korai vetés legnagyobb ellensége az erősebb fagyokon (–6 °C alatt) kívül a szél. A kelő­fél­ben lévő vagy kikelt mák a széllel szemben szinte védtelen.
A mák számára a kezdeti fejlődése időszakában a hűvös hőmérséklet, míg a virágképződés idején a meleg és nagy fényintenzitás a kedvező. Ebben az időszakban a 20 000 lux feletti megvilágítás az optimális számára.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Lakatos Ferenc - Szabó Ilona:
Erdővédelem - Tölgyeken előforduló károsítók és kórokozókDr. Szendrő Péter (szerk.):
Példák mezőgazdasági géptanból

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag