Az öntözés az egyik legjobban megtérülő beruházás

Kategória: Kamara | Szerző: Hajtungy, 2018/10/02

Áder János köztársasági elnökről köztudott, hogy szívügye a természet- és a környezetvédelem, az édesvízkészlettel való helyes bánásmód. Bizonyára ez az elkötelezettség segített abban, hogy a köztársasági elnök eleget tegyen annak a meghívásnak, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményeztek. A zártkörű találkozóra szeptemberben került sor, s a vízgazdálkodást érintő kérdésekről, köztük a fúrt kutak helyzetéről folyt párbeszéd.

Győrffy Balázs,
a NAK elnöke

Öntözni, de fenntartható módon

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a találkozót értékelve elmondta, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal elfogadtuk az uniós szabályozásokat, így a Víz Keretirányelv szabályait is, amely előírja a tagállamoknak, hogy milyen lépéseket kell tenni azért, hogy a víztestek jó állapotba kerüljenek, de legalábbis a romlásukat megakadályozzuk. A 2016-os évben visszavezetett vízkészletjárulék-díj is az uniós kötelezettség következménye, de a magyar rendelet, a lehetőségek szerint minden könnyítést megadott a vízfelhasználóknak. Ám azt is tudni kell, hogy sajnálatos, hogy Magyarországon az öntözési igény jelentős része ott keletkezik, ahol gyengék a víztestek. Ez több szempontból is problémát okoz. Egyrészt azért, mert uniós forrásból, a Vidékfejlesztési Program keretéből nem lehet finanszírozni olyan öntözési fejlesztéseket, ahol a víztest állapota nem kapott jó minősítést. Ez egyébként önmagában leszűkíti, hogy melyek azok a területek, ahol felszín alatti vizekkel lehet gazdálkodni, ami komoly problémát jelent. De az uniós irányelvek miatt ezen a helyzeten aligha tud változtatni a hazai döntéshozás. Itt egyetlen lehetőség van a vízfelhasználásra: nem a felszín alatti, hanem a felszíni vízzel kell jól gazdálkodni.

A NAK elnöke hangsúlyozta, hogy míg a csapadék mennyisége az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, addig a középhőmérséklet a globális tendenciákkal összhangban nő. A csapadék mennyisége, eloszlása meglehetősen hektikus. Annak ellenére, hogy Magyarország a felszíni vizeket tekintve víztermelő országnak számít, mezőgazdasági területeinek még a legaszályosabb években is csak 2 százalékát öntözi, ami az uniós átlag negyede.

Áder Jánossal egyetérthetünk abban, hogy a felszín feletti vizek bölcs felhasználása a vízkormányzás révén érhető el. Így a gazdálkodók élni tudnak azzal a lehetőséggel, hogy a felszíni vízzel ésszerűen gazdálkodjanak, hiszen sajnos nettó víztermelő ország vagyunk. A NAK elvégzett egy felmérést, ami 1,2 millió hektárra és 43 ezer gazdálkodóra terjedt ki. Ez alapján az elnök elmondta, hogy a korábbi vízigény-felmérések szerint jelenleg kevesebb, mint 100 ezer hektáron öntöznek, de az újabb felmérés szerint 270 ezer hektárra érkezett be új öntözési igény. Az elnök felidézte, hogy 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan 6,4 millió tonnát takarítottak be a 2014. évi 9 millió tonnához képest, és a termés csökkenése 100 milliárd forintot meghaladó kárt okozott az agráriumnak.

A felmérés szerint a gazdálkodók ma már nyitottak a vízberuházásokat illetően, de az öntözést gátló tényezők között szerepel a forráshiány mellett az, hogy nem áll rendelkezésre a felszíni víz.
Ez önmagában komoly korlát. Ugyanakkor a birtokméret, és -szerkezet sem kedvez, mivel 0,3 hektáron, önmagában nem lehet öntözni. És vannak adminisztratív jellegű problémák, s olyan elképesztő adminisztratív teher társul egy-egy vízjogi engedély kiváltásához, ami nem egy esetben az indulástól is elrettenti a gazdálkodót, hogy öntözési beruházást valósítson meg. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az öntözőterület kialakítása drága mulatság. Csak állami beavatkozással lehet pozitív irányba elmozdítani a jelenlegi patthelyzetet, jelentette ki Győrffy Balázs.

További 170 milliárd öntözésre

A kormányzat számára fontos ez a téma, mert folyamatosan napirenden van az öntözés- és a vízgazdálkodás kérdése. Tárcaközi egyeztetések zajlanak, amit annak idején az Agrárkamara kezdeményezett. Olyan kormánydöntés született, hogy a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében 2020–2030 között minden évben 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözési célú fejlesztésekre. Ez a tízéves időtartamra 170 milliárd forintot jelent, ami szemmel látható változást idézhet elő a magyar vidék öntözési kultúrájában. Öntözéses gazdálkodással az öntözés nélkülihez képest az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint növényfajtától függően 25–45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el, a foglalkoztatást bővítő hatás pedig akár az 50 százalékot is elérheti. Az öntözőterületek növelésével nemcsak a termésbiztonságot tudják növelni, hanem olyan kultúrákat is be tudnak vonni a termelésbe, amelyet korábban az öntözés hiánya miatt rentábilisan nem tudtak megtenni.

Győrffy Balázs azt is ismertette, hogy miben állapodtak meg Áder János köztársasági elnök úrral. E szerint Magyarországon az öntözésnek nincs alternatívája. A magyar mezőgazdaságnak létfeltétele, egyik sarokpontja, hogy a gazdák öntözni tudjanak. De ezt csak és kizárólag fenntartható módon szabad megtenni. Ebben mindenki egyetértett, hiszen a fenntarthatóság a gazdálkodóknak is fontos. A gazdálkodó is abban érdekelt, hogy ha egy beruházást megvalósít, az 15–20 év múlva is használható legyen. Ha elhasználjuk a vizet, a beruházás okafogyottá válik, és holt tőke keletkezik, ami semmiképpen nem lehet célja egyetlen felelős agrárgazdálkodónak sem.

Jakab István,
a MAGOSZ elnöke

A termelés folyamatosságát biztosítani kell

Jakab István, a MAGOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a több mint ötmillió hektár mezőgazdasági földterület hatalmas erőforrás, amelyet maximálisan ki kell használni. A fúrt kutakról is született megállapodás, eszerint akkor lehet megtiltani a vízkivételt, amikor már a felszíni víz biztosított, hiszen a termelés folyamatosságát biztosítani kell. Ha egy gazda berendezkedett arra, hogy a fúrt kútból öntözi az ültetvényét, akkor addig használhassa a kutat, amíg a felszíni víz nem áll rendelkezésére. Az átmenet biztosítása nagyon fontos. Azokat a kutakat, amelyeket nem szakszerűen fúrtak, be kell tömíteni. Ezentúl ugyanis kutat létesíteni csak és kizárólag szakemberrel lehetséges, mert ekkor ellenőrizhető a vízkivétel. A ma meglévő kutakat is nyilvántartásba kell venni, mégpedig úgy, hogy a gazdáknak ne legyen semmiféle következménye, ha netán nem szakemberrel végeztette el a fúrást.

Ne legyen bírság, büntetés, szankció, mert az a lényeg, hogy megtudjuk, hány kút van az országban, és annak milyen hozama van. Ezt az Unió is elvárja a magyar kormánytól. Jakab István végül elmondta, hogy egyes tanulmányok szerint 15 év múlva a jelenleginél mintegy 40 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon. Nyilván csökkenő földterületek mellett kell ezt előállítani, s miután a mi adottságaink a Kárpát-medencében kivételesen jók, ezért intenzív fejlesztő munka megkezdésére van szükség a felszíni vizek hasznosítása érdekében, amelyhez az állami forrás bevonása elengedhetetlen. Meggyőződése szerint a felszíni vizek hasznosítása, a termelés diverzifikálása – új növényféleségek termesztésbe bevonása – a klímaváltozás miatt csak öntözéssel lehetséges. Ma már nemcsak szabadföldi zöldségeket, hanem gyümölcsöket sem lehet magas minőségben öntözés nélkül termeszteni. Az öntözés az egyik legjobban megtérülő beruházás Magyarországon, mondta végezetül Jakab István.

Jakab Istvántól lapunk számára megkérdeztük, hogy mikor lesz kész a vízstratégia. Ez év október 31-ig már a főbb szempontok figyelembevételével az első olvasatnak el kell készülnie, mert jövőre kész stratégiával kell indulni. Nincs időnk, nem tűr halasztást az elkészítése, lépni kell a kutak, a tározók miatt, és a klímaváltozás miatt is. Az életünket minden tekintetben befolyásolja az, hogy a digitális technológiát alkalmazzuk. A precíziós gazdálkodás az alapja annak, hogy – a növényvédő szer és a műtrágya megtakarítása miatt – akár ökológiai gazdálkodást végezzen. De bármit teszünk, bármilyen új technológiát vezetünk be, ha nincs elegendő víz, amin keresztül a tápanyagot a növény fel tudja venni, akkor csak a problémát regisztráljuk, de a megoldás irányába ez nem hat – jött a válasz.

A gazdák mindig sürgették az öntözés fejlesztését, annak ellenére, hogy az uniós forrásnak csak egy részét (55 milliárd forintból 20 milliárd forintot) kötöttek le. Ami a jövedelemtermelő képesség növelését illeti, az elnök elmondta, hogy vannak állandó, és vannak változó költségtényezők. Az állandó költségek, akár öntöznek, akár nem, mindig terhelik a gazdát, lásd talajművelés, vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, bérek stb. Ha azonban nem tud öntözni a gazda – bár az éves csapadék mennyisége lehullik, csak éppen a csapadék eloszlása időben és térben nagyon rossz – és nem tudja a növénynek az adott fejlődési szakaszában a vizet biztosítani, akkor fél-, harmad annyi termés lesz.

A klímaváltozással a termelés biztonsága minimálisra csökkent, ugyanakkor a hozamok a töredékükre esnek vissza, tehát az a cél, hogy biztonsággal, adott költség-ráfordítással tudja a gazda a maximális hozamot elérni. Ezt pedig csak és kizárólag öntözéssel lehet elérni. Ma még csak beszélünk róla, hogy a szántóföldi növénytermesztésben is kell öntözni, előbb-utóbb az is előfordulhat, hogy keresztöntözést kell alkalmazni, lásd az idei esztendőt. Mára olyan a helyzet, hogy fehérjenövényeket öntözés nélkül nem lehet termeszteni, szóját sem, miként minőségi gyümölcsöt sem. Ma Európa fejlettebbik felén már szőlőt is csak öntözéssel ellátva telepítenek, mert a vízzel a tápanyagot is odaadják a növénynek. A 21. század 21. századi megoldást követel, mondta Jakab István.

Egymillió hektár a cél

Győrffy Balázs lapunk számára elmondta, hogy készül egy anyag a vízstratégiáról. A felszín feletti vizekkel való gazdálkodásra kell leginkább koncentrálni, s csak ott szabad a felszín alatti vizeket felhozni, ahol a felszíni víz nem áll rendelkezésre. De ez esetben is csak fenntartható módon szabad a gazdálkodást végezni, s ezt minden felelős gazdálkodó is így gondolja. A gazdák egy része generációkban gondolkodik, és nem kizsigerelni akarja az erőforrásokat, hanem a következő generáció számára egy olyan lehetőséget akar átadni, amivel hosszú távú, biztos egzisztenciát tud adni a család következő generációjának. A 170 milliárd forint tízéves fejlesztési támogatásról az elnök elmondta, hogy húsz év alatt egymillió hektárra kell idehaza felvinni az öntözött területek nagyságát. A klimatikus viszonyok és a piaci változások egyértelműen megkövetelik, hogy Magyarországon öntözni kell, máskülönben nem lesz eredményes az ágazat. El kell mozdulni a tömegtermékek irányából a magasabb hozzáadott értékű termékek felé, és az, hogy mi szántóföldi zöldséget, gyümölcsöt, vetőmagot tudjunk előállítani, öntözés nélkül nem megvalósítható.

Az árak hektikusságával kapcsolatban Györffy Balázs elmondta, hogy az öntözésfejlesztés erősen összefügg a termésbiztonsággal. Nézzük az almahelyzetet. Magyarországon az almatermés kétharmada ipari alma, pedig kevés az az almafajta, amelyet ipari felhasználásra nemesítettek. Az ipari alma jelentős része úgy keletkezik, hogy méreten aluli, illetve sérült a termék, de emberi fogyasztásra szánták. Ha nem öntözik az almát, akkor a termés nem éri el az étkezési méretet, és ipari alma lesz belőle. A gazdálkodóknak az öntözés teljesen új piacot nyithat meg, más jövedelmezőséget eredményezhet, és bár az alma kiragadott példa, ez általánosságban is igaz megállapítás.

Magyarország a világpiacon csepp a tengerben (bár a cseppben is benne van a tenger), ugyanakkor a kitettségünket mérsékli az öntözés. Aszályos évben, ha tudunk öntözni, akkor abban az évben nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben, hiszen elegendő a termés, és tudunk értékesíteni, mégpedig jó áron. De az öntözés fejlesztése is csak a gazdák összefogásával valósulhat meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai