Adóváltozások 2019-ben

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2018/10/03

Személyi jövedelemadó

Az idei, 2018-as évben debütált a NAV újdonsága az e-SZJA, melynek eredményeképpen az adóhatóság majdnem 5 millió magánszemélynek készítette el a bevallástervezetét, így idén először sokaknak csak egy kattintásra volt szükségük ahhoz, hogy kész bevallásuk legyen. A tapasztalatok sikeresnek mutatták ezt az új szolgáltatást, így jövőre már nemcsak a magánszemélyek részére fogja a tervezetet elkészíteni a NAV, hanem az őstermelők és az egyéni vállalkozók részére is. Nekik azonban egy lényeges különbséggel számolni kell. Még a magánszemélyek bevallástervezete akkor is érvényes bevallássá válik, ha azt nem hagyják jóvá vagy meg sem tekintik és maguk sem gondoskodnak önálló bevallás benyújtásáról, addig az őstermelők és egyéni vállalkozók esetében mindenképpen szükséges lesz a tervezet elfogadása vagy annak kiegészítése, módosítása ahhoz, hogy érvényes bevallásuk legyen. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy magánszemélyek esetén az adóhatóság egyéb év közben érkező bevallásokból és kontrolladatokból szinte minden olyan információval rendelkezik, amiből a magánszemélyek jövedelme pontosan megállapítható, addig az egyéni vállalkozói tevékenységből vagy az őstermelői tevékenységből elért bevételről és az azokkal kapcsolatos költségekről már nem állnak rendelkezésre teljes körű információk. Így végső soron mindenképpen szükségessé válik a bevallás adózói akceptálása is.

Az szja-t érintő további adminisztrációs tehercsökkentő intézkedés, hogy az adóelőleg megállapításához szükséges egyes adókedvezmények, mint az első házasok kedvezményéhez, a családi adókedvezményhez, vagy személyi kedvezményekhez szükséges nyilatkozatokat már egyszerűen az ügyfélkapun keresztül is meg lehet majd tenni, így nem kell bajlódni a papíralapú nyomtatvány aláírásával és a munkáltató részére történő átadással. Ezen elektronikus nyilatkozati forma persze nem lesz kötelező, továbbra is használható marad az eddigi papíros forma is.

Béren kívül juttatások

Ahogy minden évben, úgy idén is módosulnak a béren kívül juttatások. Jelentős átalakuláson és egyszerűsítésen esik át a munkavállalónak juttatható cafeteria is. Gyakorlatilag kedvezményesen adható béren kívüli juttatás kizárólag a SZÉP Kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) marad, így például megszűnik a nemrég bevezetett 100 000 Ft/év összegű készpénz is.

Ezzel egyidejűleg megszűnik a béren kívüli juttatás adóalapjának 1,18%-os szorzója, ugyanakkor az új szociális hozzájárulásiadó-törvényben foglaltakat kell alkalmazni, vagyis az adó mértéke 19,5% lesz, így összességében valamelyest növekszik a járulékteher.

Ezzel együtt átalakul, pontosabban lekorlátozódik az úgynevezett meghatározott juttatások köre is. Jövőre már csak a céges telefon magáncélú használata, az üzleti utazásokon igénybe vett étkezés és szolgáltatás, az önkéntes pénztárakhoz célzott szolgáltatásra való befizetés és az üzleti ajándék kedvezménye marad meg. Emellett csekély értékű ajándék is csak évente egy alkalommal lesz adható, az eddigi három helyett.

Ezenfelül tulajdonképpen megszűnnek az adómentesen adható juttatások. Míg korábban a munkáltatók ennek keretében bérletet, kultúrautalványt, sportutalványt adhattak, addig jövőre minden ilyen jellegű juttatás az általános szja-szabályok szerint fog adózni. Egyedül a bölcsődei, óvodai szolgáltatások munkáltató általi térítése marad adómentes. Ennek kapcsán a számlázással kapcsolatos korábbi probléma orvosolásra kerül, így jövőre már nem lesz feltétel, hogy a számla a munkáltató nevére legyen kiállítva, az is elfogadható, ha a szülőre, vagyis a foglalkoztatottra szól.

Még a 2010-ben alakult kormány által bevezetett, a végkielégítések visszaszorítását célzó különadó intézménye is megszűnik 2019-től, illetve a különadókat érintve azt is érdemes megemlíteni, hogy a hitelintézeti különadó is megszüntetésre kerül.

Szociális hozzájárulási adó

A nyugdíjasok munkavállalását érintően is nagyobb változásra kell felkészülni. A nyugdíjasok jelenleg egyes ellátásra jogosultnak minősülnek a társadalombiztosítás rendszerében, ami azt jelent, hogy például orvosi ellátásra jogosult, de mivel nem minősül biztosítottnak, így táppénzre nem. Ugyanakkor amennyiben egy nyugdíjas munkaviszonyt létesít, úgy a jelenlegi szabályok szerint biztosítottnak is fog minősülni. Ezt a kettősséget oldja fel az a jövő évi változás, amely szerint a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy munkaviszony létesítése esetén nem minősül biztosítottnak. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyból megszerzett jövedelem után nem kell szochót és járulékokat fizetnie, csak a 15%-os személyi jövedelemadót.

Itt kell azt is megjegyezni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7500 forintra emelkedik az eddigi 7320 forintról.

Nagyobb horderejű változás és adóegyszerűsítés, hogy az eddigi szociális hozzájárulási adó összevonásra kerül az egészségügyi hozzájárulással. Az adó alá bevont jövedelmek, díjak stb. köre főszabály szerint megegyezik a korábban adó alá vont elemekkel. Az adó mértéke egységesen 19,5% lesz. Az adót a mindenkori minimálbér huszonnégyszereséig kell megfizetni, az a feletti részt nem terheli adófizetési kötelezettség. Az adó fizetésére önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén főszabály szerint továbbra is a kifizető köteles. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a jövedelmet szerző természetes személynek kell az adót megfizetnie.

Vállalkozói és társasági adók

A szokásos évi áfacsökkentések keretében 2019-ben az ESL és UHT tejek áfája fog a legkedvezőbb, 5%-os kulcs alá esni.

AZ EVA adónemmel kacérkodóknak sietniük kell, ugyanis idén lehet utoljára ezt az adónemet választani. Akinek a meglévő adózási formák közül számításai szerint ez érné meg a legjobban, az idén december 20-án tudja ezt utoljára kérni. A módosítás nem érinti a jelenleg EVA keretein belül adózókat, de új belépésre már nem lesz lehetőség 2019-től.

Ezzel párhuzamosan emelkedik a KIVA-belépéshez szükséges bevételi határ az eddig 500 millióról 1 milliárdra. Ezen felül emelkedik a KIVA-alanyiság megszűnési feltétele is az eddigi 1 milliárdról 3 milliárdra. A külföldön is tevékenységet végző KIVA-alanyokat érintő pozitív irányú változás, hogy a KIVA adózási forma is bekerül a kettős adóztatást kizáró rendelkezések közé, így a KIVA-alanyoknak sem kell több országban adózniuk.

Ugyanakkor bővül a KIVA alapja a béren kívüli juttatással és az egyes meghatározott juttatásokkal. A társasági adót is több ponton érinti változás. Így elismert költség lesz a gazdasági társaság által legalább 80%-ban a foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költsége. Emellett növekszik a fejlesztési tartalék összege 10 milliárd forintra, de további módosulás, hogy a start-upokba való befektetés 20 milliós korlátja vállalkozásonként lesz értendő. A társasági adót érintő lényeges változás, hogy az adókedvezmények érvényesítésére utólag önellenőrzéssel is lehetőség lesz. Ez a változás kifejezetten az adókedvezményeket érinti, így az adóalap-csökkentő tételekre nem igaz.

Egyéb változások

Az autósoknak jó hír, hogy a baleseti adó fizetésére a jövőben nem a biztosított, hanem a biztosító lesz köteles, az persze kérdés, hogy a biztosítók ezt a rájuk nézve új adóterhet milyen arányban fogják visszahárítani a biztosítottak részére. Ezzel együtt egyébként maga az adó mértéke csökken. A magánszemélyeket érinti, hogy a lakossági bankszámláról indított utalás, ha az nem haladja meg a 20 ezer forintot, mentesül a tranzakciós illeték alól.

Az adózást érintő késedelmi pótlék mértékének változása az alacsony jegybanki alapkamat miatt vált szükségessé. Eddig késedelmi pótlék összegeként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét kellett a késedelem minden egyes napjára felszámolni, ami – mivel az jelenleg 0,9%-on áll, visszatartó hatással nem bírt. Ezért a jövőben a késedelmi pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke lesz.

Jövedéki adót érintő változás, hogy ugyan három lépcsőben, de emelkedik a cigaretta és minden dohánytermék adója.

Nem január 1-jétől, hanem 2019. július 1-jétől életbe lépő szabály szerint egyszerűsödik a helyi adókkal kapcsolatos adminisztráció, mivel megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettség, mivel ezt kiváltja majd a NAV adatközlése.

Mint látható, ismét több ponton kerültek módosításra az adózást érintő egyes szabályok úgy, hogy több módosítás már év közben lép vagy lépett hatályba. Azonban a kormányzati kommunikációt figyelve ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy még az őszi ülésszakban egy újabb adócsomag érkezik, amely további változásokat eredményez a 2019-es adózást illetően

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai