Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Petróczki Gábor, Startagro Kft., 2018/10/05
Nincs ablakos vetés, de van GPS-vezérlés, hajszálpontos adagolás és teljes irányítás!
Manapság egyre elterjedtebbek a pneumatikus magadagoló rendszerrel ellátott gabonavetőgépek. Az ilyen munkaeszköznek az az előnye a mechanikus társaikkal szemben, hogy központilag állítható a kijuttatott magmennyiség, illetve az adagolóegységtől levegő szállítja a magot a csoroszlyákhoz, így gyakorlatilag optimálisan és fokozatmentesen állítható a magmennyiség.
A „levegős” vetőgépeknek azonban szerkezeti felépítésükből adódóan van egy korlátjuk – mégpedig az „ablakos vetés”. Ez akkor alakul ki, amikor induláskor az adagolóból „kiesik” a mag a pneumatikus szállítórendszerbe, és egy kevés időnek el kell telnie, míg a csöveken keresztül eljut a csoroszlyákig. A probléma a tábla másik végén ugyanezen okból az, hogy megállás után még egy adag vetőmag hullik a magárokba egyenetlen kelést okozva.
Ezt elektromos hajtás nélkül a következő módon lehetett részben kiküszöbölni: Általában úgy kezdjük a vetést, hogy „beforgózzuk” a táblát – tehát körbemegyünk az egészen –, például egy permetezőgépaljnyi vetést csinálunk meg. Ennek a gyakorlati megvalósítása: ha 6 m-es vetőgéppel és 18 m-es permetezővel dolgozunk, akkor 3×6 m-t teszünk meg a forgón. Célszerű ezzel a módszerrel körbejárni az egész területet. A megmaradt – belülre eső – részeket már be tudjuk vetni párhuzamos nyomvonallal. Így kialakítunk egy művelő nyomvonalat is körben. Ha megvan ez a forgó a tábla szélén, akkor nem célszerű a vetést annak a belső szélétől indítani, hanem 2–3 m átfedéssel a forgóról. Így, mire beér a vetőgép a forgón belüli részre a mag leér a csoroszlyákig és nem alakul ki ablak. A túladagolás a tábla másik végén teljes egészében nem küszöbölhető ki. Mindkét jelenség (ablak és túlvetés) csökkenthető, ha a tábla két végén az indulás után és megállás előtt néhány másodpercig alacsony 1–2 km/h sebességgel dolgozunk.

Pneumatikus gabonavetőgép elektromos magadagoló-meghajtással.
Az egy adagolós vetőgépek egyszerűbb rendszerrel is elérhetők,
a két- vagy többadagolós gépek ISOBUS rendszerrel választhatók.
ELEKTROMOS HAJTÁSÚ PNEUMATIKUS VETŐGÉPEK – TELJES KONTROLL!
Amennyiben a fenti praktikák közül egyik sem fogadható el számunkra az időigény vagy a bizonytalanság miatt, létezik egy tökéletes megoldás is: az elektromos magadagoló-hajtással ellátott pneumatikus vetőgép. Itt a mechanikus adagolóhajtás csillag- vagy talajkerék szerkezeti sajátosságai okozta „hibák” is mind megszűnnek (pl. szlip) – tehát két legyet üthetünk egy csapásra.
Az elektromos hajtású gépek esetében egy radar regisztrálja az aktuális, pontos menetsebességet, és egy elektromotor hajtja meg a magadagoló egységet különböző fordulatszámon a radar sebességjele alapján. Így megmarad a pneumatikus vetőgépek egyik nagy előnye: a fokozatmentes adagolóegység-szabályzás.
Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek előnyei:
- Az ablakos vetés ellen kiváló megoldás az elektromos meghajtás, ugyanis másodpercben be lehet állítani induláskor az előadagolást. Tehát mire megindulunk a traktorral, addigra leér a csoroszlyához a mag is. Illetve a tábla végén beállíthatunk korai lezárást is – így a túlvetés is elkerülhető a forgón.
- A kijuttatott dózis mennyiségét – akár előre felvett térképpel, akár kézi szabályozással – pontosan be lehet állítani. Tehát, ha beleérünk egy szikfoltba, ahol nincs értelme vetni, ott a vetőelem hajtását ki lehet kapcsolni, és nem pazaroljuk el a magot. De lehet erre pozitív példa is: egy táblán belül például 10–20%-kal több magot adhatunk egy kiváló termőképességű részre. Így kevesebb költséggel és nagyobb haszonnal dolgozhatunk.
- Leforgatás. Minden vetőgépnél előre be kell állítani a kg/ha kijuttatandó magmennyiséget. Jelen esetben úgy működik a rendszer, hogy előre beállítjuk a kívánt magmennyiséget a monitoron, a gépen pedig a táblázat szerint, majd elvégezzük az elektromos leforgatást. Az eredményt, amit lemérünk, egyszerűen betápláljuk a vezérlő számítógépbe, ami majd az adagolóegység fordulatszámának a korrekciójával beállítja az optimális magmennyiséget. Így egyszer kell csak leforgatni!
- Hazánkban már több nagygazdaság is átállt az elektromos rendszerre, mert egyszerűen megéri a beruházás.

a) 2–4 mag/műtrágya-adagolóval ellátott gépkehez szánt ISOBUS-os ARTEMIS;
b) 1 magadagolóval ellátott gépekhez szánt Drill-Control kezelőfelület
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.A gazda dönt
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.Találja meg az Önnek való tartalmat