Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Petróczki Gábor, Startagro Kft., 2018/10/05
Nincs ablakos vetés, de van GPS-vezérlés, hajszálpontos adagolás és teljes irányítás!
Manapság egyre elterjedtebbek a pneumatikus magadagoló rendszerrel ellátott gabonavetőgépek. Az ilyen munkaeszköznek az az előnye a mechanikus társaikkal szemben, hogy központilag állítható a kijuttatott magmennyiség, illetve az adagolóegységtől levegő szállítja a magot a csoroszlyákhoz, így gyakorlatilag optimálisan és fokozatmentesen állítható a magmennyiség.
A „levegős” vetőgépeknek azonban szerkezeti felépítésükből adódóan van egy korlátjuk – mégpedig az „ablakos vetés”. Ez akkor alakul ki, amikor induláskor az adagolóból „kiesik” a mag a pneumatikus szállítórendszerbe, és egy kevés időnek el kell telnie, míg a csöveken keresztül eljut a csoroszlyákig. A probléma a tábla másik végén ugyanezen okból az, hogy megállás után még egy adag vetőmag hullik a magárokba egyenetlen kelést okozva.
Ezt elektromos hajtás nélkül a következő módon lehetett részben kiküszöbölni: Általában úgy kezdjük a vetést, hogy „beforgózzuk” a táblát – tehát körbemegyünk az egészen –, például egy permetezőgépaljnyi vetést csinálunk meg. Ennek a gyakorlati megvalósítása: ha 6 m-es vetőgéppel és 18 m-es permetezővel dolgozunk, akkor 3×6 m-t teszünk meg a forgón. Célszerű ezzel a módszerrel körbejárni az egész területet. A megmaradt – belülre eső – részeket már be tudjuk vetni párhuzamos nyomvonallal. Így kialakítunk egy művelő nyomvonalat is körben. Ha megvan ez a forgó a tábla szélén, akkor nem célszerű a vetést annak a belső szélétől indítani, hanem 2–3 m átfedéssel a forgóról. Így, mire beér a vetőgép a forgón belüli részre a mag leér a csoroszlyákig és nem alakul ki ablak. A túladagolás a tábla másik végén teljes egészében nem küszöbölhető ki. Mindkét jelenség (ablak és túlvetés) csökkenthető, ha a tábla két végén az indulás után és megállás előtt néhány másodpercig alacsony 1–2 km/h sebességgel dolgozunk.

Pneumatikus gabonavetőgép elektromos magadagoló-meghajtással.
Az egy adagolós vetőgépek egyszerűbb rendszerrel is elérhetők,
a két- vagy többadagolós gépek ISOBUS rendszerrel választhatók.
Amennyiben a fenti praktikák közül egyik sem fogadható el számunkra az időigény vagy a bizonytalanság miatt, létezik egy tökéletes megoldás is: az elektromos magadagoló-hajtással ellátott pneumatikus vetőgép. Itt a mechanikus adagolóhajtás csillag- vagy talajkerék szerkezeti sajátosságai okozta „hibák” is mind megszűnnek (pl. szlip) – tehát két legyet üthetünk egy csapásra.
Az elektromos hajtású gépek esetében egy radar regisztrálja az aktuális, pontos menetsebességet, és egy elektromotor hajtja meg a magadagoló egységet különböző fordulatszámon a radar sebességjele alapján. Így megmarad a pneumatikus vetőgépek egyik nagy előnye: a fokozatmentes adagolóegység-szabályzás.
Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek előnyei:

a) 2–4 mag/műtrágya-adagolóval ellátott gépkehez szánt ISOBUS-os ARTEMIS;
b) 1 magadagolóval ellátott gépekhez szánt Drill-Control kezelőfelület
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza