2026. 09. 07., hétfő
Regina
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Petróczki Gábor, Startagro Kft., 2018/10/05

Nincs ablakos vetés, de van GPS-vezérlés, hajszálpontos adagolás és teljes irányítás!

Manapság egyre elterjedtebbek a pneumatikus magadagoló rendszerrel ellátott gabona­vetőgépek. Az ilyen munkaeszköznek az az előnye a mechanikus társaikkal szemben, hogy központilag állítható a kijuttatott magmennyiség, illetve az adagolóegységtől levegő szállítja a magot a csoroszlyákhoz, így gyakorlatilag optimálisan és fokozatmentesen állítható a magmennyiség.

A „levegős” vetőgépeknek azonban szerkezeti felépítésükből adódóan van egy korlátjuk – mégpedig az „ablakos vetés”. Ez akkor alakul ki, amikor induláskor az adagolóból „kiesik” a mag a pneumatikus szállítórendszerbe, és egy kevés időnek el kell telnie, míg a csöveken keresztül eljut a csoroszlyákig. A probléma a tábla másik végén ugyanezen okból az, hogy megállás után még egy adag vetőmag hullik a magárokba egyenetlen kelést okozva.

Ezt elektromos hajtás nélkül a következő módon lehetett részben kiküszöbölni: Általában úgy kezdjük a vetést, hogy „beforgózzuk” a táblát – tehát körbemegyünk az egészen –, például egy permetezőgépaljnyi vetést csinálunk meg. Ennek a gyakorlati megvalósítása: ha 6 m-es vetőgéppel és 18 m-es permetezővel dolgozunk, akkor 3×6 m-t teszünk meg a forgón. Célszerű ezzel a módszerrel körbejárni az egész területet. A megmaradt – belülre eső – részeket már be tudjuk vetni párhuzamos nyomvonallal. Így kialakítunk egy művelő nyomvonalat is körben. Ha megvan ez a forgó a tábla szélén, akkor nem célszerű a vetést annak a belső szélétől indítani, hanem 2–3 m átfedéssel a forgóról. Így, mire beér a vetőgép a forgón belüli részre a mag leér a csoroszlyákig és nem alakul ki ablak. A túladagolás a tábla másik végén teljes egészében nem küszöbölhető ki. Mindkét jelenség (ablak és túlvetés) csökkenthető, ha a tábla két végén az indulás után és megállás előtt néhány másodpercig alacsony 1–2 km/h sebességgel dolgozunk.


Pneumatikus gabonavetőgép elektromos magadagoló-meghajtással. 
Az egy adagolós vetőgépek egyszerűbb rendszerrel is elérhetők, 
a két- vagy többadagolós gépek ISOBUS rendszerrel választhatók.

ELEKTROMOS HAJTÁSÚ PNEUMATIKUS VETŐGÉPEK – TELJES KONTROLL!

Amennyiben a fenti praktikák közül egyik sem fogadható el számunkra az időigény vagy a bizonytalanság miatt, létezik egy tökéletes megoldás is: az elektromos magadagoló-hajtással ellátott pneumatikus vetőgép. Itt a mechanikus adagolóhajtás csillag- vagy talajkerék szerkezeti sajátosságai okozta „hibák” is mind megszűnnek (pl. szlip) – tehát két legyet üthetünk egy csapásra.
Az elektromos hajtású gépek esetében egy radar regisztrálja az aktuális, pontos menetsebességet, és egy elektromotor hajtja meg a magadagoló egységet különböző fordulatszámon a radar sebességjele alapján. Így megmarad a pneumatikus vetőgépek egyik nagy előnye: a fokozatmentes adagolóegység-szabályzás.

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek előnyei:

  • Az ablakos vetés ellen kiváló megoldás az elektromos meghajtás, ugyanis másodpercben be lehet állítani induláskor az előadagolást. Tehát mire megindulunk a traktorral, addigra leér a csoroszlyához a mag is. Illetve a tábla végén beállíthatunk korai lezárást is – így a túlvetés is elkerülhető a forgón.
  • A kijuttatott dózis mennyiségét – akár előre felvett térképpel, akár kézi szabályozással – pontosan be lehet állítani. Tehát, ha beleérünk egy szikfoltba, ahol nincs értelme vetni, ott a vetőelem hajtását ki lehet kapcsolni, és nem pazaroljuk el a magot. De lehet erre pozitív példa is: egy táblán belül például 10–20%-kal több magot adhatunk egy kiváló termőképességű részre. Így kevesebb költséggel és nagyobb haszonnal dolgozhatunk.
  • Leforgatás. Minden vetőgépnél előre be kell állítani a kg/ha kijuttatandó magmennyiséget. Jelen esetben úgy működik a rendszer, hogy előre beállítjuk a kívánt magmennyiséget a monitoron, a gépen pedig a táblázat szerint, majd elvégezzük az elektromos leforgatást. Az eredményt, amit lemérünk, egyszerűen betápláljuk a vezérlő számítógépbe, ami majd az adagolóegység fordulatszámának a korrekciójával beállítja az optimális magmennyiséget. Így egyszer kell csak leforgatni!
  • Hazánkban már több nagygazdaság is átállt az elektromos rendszerre, mert egyszerűen megéri a beruházás.


a) 2–4 mag/műtrágya-adagolóval ellátott gépkehez szánt ISOBUS-os ARTEMIS;
b) 1 magadagolóval ellátott gépekhez szánt Drill-Control kezelőfelület

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza