2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Petróczki Gábor, Startagro Kft., 2018/10/05

Nincs ablakos vetés, de van GPS-vezérlés, hajszálpontos adagolás és teljes irányítás!

Manapság egyre elterjedtebbek a pneumatikus magadagoló rendszerrel ellátott gabona­vetőgépek. Az ilyen munkaeszköznek az az előnye a mechanikus társaikkal szemben, hogy központilag állítható a kijuttatott magmennyiség, illetve az adagolóegységtől levegő szállítja a magot a csoroszlyákhoz, így gyakorlatilag optimálisan és fokozatmentesen állítható a magmennyiség.

A „levegős” vetőgépeknek azonban szerkezeti felépítésükből adódóan van egy korlátjuk – mégpedig az „ablakos vetés”. Ez akkor alakul ki, amikor induláskor az adagolóból „kiesik” a mag a pneumatikus szállítórendszerbe, és egy kevés időnek el kell telnie, míg a csöveken keresztül eljut a csoroszlyákig. A probléma a tábla másik végén ugyanezen okból az, hogy megállás után még egy adag vetőmag hullik a magárokba egyenetlen kelést okozva.

Ezt elektromos hajtás nélkül a következő módon lehetett részben kiküszöbölni: Általában úgy kezdjük a vetést, hogy „beforgózzuk” a táblát – tehát körbemegyünk az egészen –, például egy permetezőgépaljnyi vetést csinálunk meg. Ennek a gyakorlati megvalósítása: ha 6 m-es vetőgéppel és 18 m-es permetezővel dolgozunk, akkor 3×6 m-t teszünk meg a forgón. Célszerű ezzel a módszerrel körbejárni az egész területet. A megmaradt – belülre eső – részeket már be tudjuk vetni párhuzamos nyomvonallal. Így kialakítunk egy művelő nyomvonalat is körben. Ha megvan ez a forgó a tábla szélén, akkor nem célszerű a vetést annak a belső szélétől indítani, hanem 2–3 m átfedéssel a forgóról. Így, mire beér a vetőgép a forgón belüli részre a mag leér a csoroszlyákig és nem alakul ki ablak. A túladagolás a tábla másik végén teljes egészében nem küszöbölhető ki. Mindkét jelenség (ablak és túlvetés) csökkenthető, ha a tábla két végén az indulás után és megállás előtt néhány másodpercig alacsony 1–2 km/h sebességgel dolgozunk.


Pneumatikus gabonavetőgép elektromos magadagoló-meghajtással. 
Az egy adagolós vetőgépek egyszerűbb rendszerrel is elérhetők, 
a két- vagy többadagolós gépek ISOBUS rendszerrel választhatók.

ELEKTROMOS HAJTÁSÚ PNEUMATIKUS VETŐGÉPEK – TELJES KONTROLL!

Amennyiben a fenti praktikák közül egyik sem fogadható el számunkra az időigény vagy a bizonytalanság miatt, létezik egy tökéletes megoldás is: az elektromos magadagoló-hajtással ellátott pneumatikus vetőgép. Itt a mechanikus adagolóhajtás csillag- vagy talajkerék szerkezeti sajátosságai okozta „hibák” is mind megszűnnek (pl. szlip) – tehát két legyet üthetünk egy csapásra.
Az elektromos hajtású gépek esetében egy radar regisztrálja az aktuális, pontos menetsebességet, és egy elektromotor hajtja meg a magadagoló egységet különböző fordulatszámon a radar sebességjele alapján. Így megmarad a pneumatikus vetőgépek egyik nagy előnye: a fokozatmentes adagolóegység-szabályzás.

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek előnyei:

  • Az ablakos vetés ellen kiváló megoldás az elektromos meghajtás, ugyanis másodpercben be lehet állítani induláskor az előadagolást. Tehát mire megindulunk a traktorral, addigra leér a csoroszlyához a mag is. Illetve a tábla végén beállíthatunk korai lezárást is – így a túlvetés is elkerülhető a forgón.
  • A kijuttatott dózis mennyiségét – akár előre felvett térképpel, akár kézi szabályozással – pontosan be lehet állítani. Tehát, ha beleérünk egy szikfoltba, ahol nincs értelme vetni, ott a vetőelem hajtását ki lehet kapcsolni, és nem pazaroljuk el a magot. De lehet erre pozitív példa is: egy táblán belül például 10–20%-kal több magot adhatunk egy kiváló termőképességű részre. Így kevesebb költséggel és nagyobb haszonnal dolgozhatunk.
  • Leforgatás. Minden vetőgépnél előre be kell állítani a kg/ha kijuttatandó magmennyiséget. Jelen esetben úgy működik a rendszer, hogy előre beállítjuk a kívánt magmennyiséget a monitoron, a gépen pedig a táblázat szerint, majd elvégezzük az elektromos leforgatást. Az eredményt, amit lemérünk, egyszerűen betápláljuk a vezérlő számítógépbe, ami majd az adagolóegység fordulatszámának a korrekciójával beállítja az optimális magmennyiséget. Így egyszer kell csak leforgatni!
  • Hazánkban már több nagygazdaság is átállt az elektromos rendszerre, mert egyszerűen megéri a beruházás.


a) 2–4 mag/műtrágya-adagolóval ellátott gépkehez szánt ISOBUS-os ARTEMIS;
b) 1 magadagolóval ellátott gépekhez szánt Drill-Control kezelőfelület

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza