2026. 10. 23., péntek
Gyöngyi
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Petróczki Gábor, Startagro Kft., 2018/10/05

Nincs ablakos vetés, de van GPS-vezérlés, hajszálpontos adagolás és teljes irányítás!

Manapság egyre elterjedtebbek a pneumatikus magadagoló rendszerrel ellátott gabona­vetőgépek. Az ilyen munkaeszköznek az az előnye a mechanikus társaikkal szemben, hogy központilag állítható a kijuttatott magmennyiség, illetve az adagolóegységtől levegő szállítja a magot a csoroszlyákhoz, így gyakorlatilag optimálisan és fokozatmentesen állítható a magmennyiség.

A „levegős” vetőgépeknek azonban szerkezeti felépítésükből adódóan van egy korlátjuk – mégpedig az „ablakos vetés”. Ez akkor alakul ki, amikor induláskor az adagolóból „kiesik” a mag a pneumatikus szállítórendszerbe, és egy kevés időnek el kell telnie, míg a csöveken keresztül eljut a csoroszlyákig. A probléma a tábla másik végén ugyanezen okból az, hogy megállás után még egy adag vetőmag hullik a magárokba egyenetlen kelést okozva.

Ezt elektromos hajtás nélkül a következő módon lehetett részben kiküszöbölni: Általában úgy kezdjük a vetést, hogy „beforgózzuk” a táblát – tehát körbemegyünk az egészen –, például egy permetezőgépaljnyi vetést csinálunk meg. Ennek a gyakorlati megvalósítása: ha 6 m-es vetőgéppel és 18 m-es permetezővel dolgozunk, akkor 3×6 m-t teszünk meg a forgón. Célszerű ezzel a módszerrel körbejárni az egész területet. A megmaradt – belülre eső – részeket már be tudjuk vetni párhuzamos nyomvonallal. Így kialakítunk egy művelő nyomvonalat is körben. Ha megvan ez a forgó a tábla szélén, akkor nem célszerű a vetést annak a belső szélétől indítani, hanem 2–3 m átfedéssel a forgóról. Így, mire beér a vetőgép a forgón belüli részre a mag leér a csoroszlyákig és nem alakul ki ablak. A túladagolás a tábla másik végén teljes egészében nem küszöbölhető ki. Mindkét jelenség (ablak és túlvetés) csökkenthető, ha a tábla két végén az indulás után és megállás előtt néhány másodpercig alacsony 1–2 km/h sebességgel dolgozunk.


Pneumatikus gabonavetőgép elektromos magadagoló-meghajtással. 
Az egy adagolós vetőgépek egyszerűbb rendszerrel is elérhetők, 
a két- vagy többadagolós gépek ISOBUS rendszerrel választhatók.

ELEKTROMOS HAJTÁSÚ PNEUMATIKUS VETŐGÉPEK – TELJES KONTROLL!

Amennyiben a fenti praktikák közül egyik sem fogadható el számunkra az időigény vagy a bizonytalanság miatt, létezik egy tökéletes megoldás is: az elektromos magadagoló-hajtással ellátott pneumatikus vetőgép. Itt a mechanikus adagolóhajtás csillag- vagy talajkerék szerkezeti sajátosságai okozta „hibák” is mind megszűnnek (pl. szlip) – tehát két legyet üthetünk egy csapásra.
Az elektromos hajtású gépek esetében egy radar regisztrálja az aktuális, pontos menetsebességet, és egy elektromotor hajtja meg a magadagoló egységet különböző fordulatszámon a radar sebességjele alapján. Így megmarad a pneumatikus vetőgépek egyik nagy előnye: a fokozatmentes adagolóegység-szabályzás.

Elektromos hajtású pneumatikus vetőgépek előnyei:

  • Az ablakos vetés ellen kiváló megoldás az elektromos meghajtás, ugyanis másodpercben be lehet állítani induláskor az előadagolást. Tehát mire megindulunk a traktorral, addigra leér a csoroszlyához a mag is. Illetve a tábla végén beállíthatunk korai lezárást is – így a túlvetés is elkerülhető a forgón.
  • A kijuttatott dózis mennyiségét – akár előre felvett térképpel, akár kézi szabályozással – pontosan be lehet állítani. Tehát, ha beleérünk egy szikfoltba, ahol nincs értelme vetni, ott a vetőelem hajtását ki lehet kapcsolni, és nem pazaroljuk el a magot. De lehet erre pozitív példa is: egy táblán belül például 10–20%-kal több magot adhatunk egy kiváló termőképességű részre. Így kevesebb költséggel és nagyobb haszonnal dolgozhatunk.
  • Leforgatás. Minden vetőgépnél előre be kell állítani a kg/ha kijuttatandó magmennyiséget. Jelen esetben úgy működik a rendszer, hogy előre beállítjuk a kívánt magmennyiséget a monitoron, a gépen pedig a táblázat szerint, majd elvégezzük az elektromos leforgatást. Az eredményt, amit lemérünk, egyszerűen betápláljuk a vezérlő számítógépbe, ami majd az adagolóegység fordulatszámának a korrekciójával beállítja az optimális magmennyiséget. Így egyszer kell csak leforgatni!
  • Hazánkban már több nagygazdaság is átállt az elektromos rendszerre, mert egyszerűen megéri a beruházás.


a) 2–4 mag/műtrágya-adagolóval ellátott gépkehez szánt ISOBUS-os ARTEMIS;
b) 1 magadagolóval ellátott gépekhez szánt Drill-Control kezelőfelület

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza