2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Napraforgó és szója fajtaválasztás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2018/10/11

Napraforgó és szója fajtabemutatót tartottak a Csongrád megyei Székkutason, a helyi Növényfajta-kísérleti Állomáson. A rendezvény célja az volt, hogy segítsék a gazdákat a megfelelő vetőmagok kiválasztásában.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH) által közösen rendezett eseményen a piaci igények kiszolgálására alkalmas új fajtákat mutatták be.
Napraforgó és szója vetőmagból több mint 2000 szerepel az Európai Unió közösségi katalógusában. Azért is egyre fontosabbak a fajtabemutatók, mert ezek segítségével tudnak jó döntést hozni a gazdák, hogy melyik fajtát érdemes elvetniük a jövőben.

A világon 341 millió tonna szóját, illetve 46,1 millió tonna napraforgót állítanak elő évente. Magyarországon a korábbi termésbecslések alapján idén napraforgóból 1,8 millió tonnás, míg szójából 170 ezer tonnás hozamot várnak a szakemberek, de a nyár vége aszályos időjárása miatt ennél várhatóan kevesebb termést takaríthatnak be a gazdák. A cél tovább növelni a hazai termésmennyiséget.

A szója esetében egyes területeken csökkent a termesztési kedv és ezzel a vetésterület, miután az Európai Unió döntése értelmében a növény az idei évtől nem vehet részt a zöldítési előírások teljesítésében, ha vegyszereket használnak a termesztése során. Márpedig a szójatermesztés megfelelő növényvédelem nélkül sok kockázatot hordoz. Ha a környező országokat nézzük, Ausztriában a vegyszermentes termesztésre megvannak a tapasztalatok és az eredmények, de ott a szójaterületek jelentős részét öntözik. Nálunk a szója öntözésére a jelenlegi állapotok szerint nem nagyon van lehetőség.

Szekrényes Gábor a NÉBIH-NKI témavezetője ismertetőjében elmondta, hogy a napraforgóhibridek nagy része külföldi nemesítésű, a szójánál viszont jelentős a magyar fajták aránya is. Úgy néz ki, hogy a környező országokból is nagy igény van a magyarországi szójakísérletekre.

A világban nagyon komoly és dinamikus a fejlődés mutatkozik a napraforgó és a többi olajos növény termesztésében, s ugyanezt a szójáról is elmondhatjuk. A világszinten napraforgóban a „két nagy játékos létezik” Oroszország és Ukrajna. Sőt, úgy néz ki, az ukránok mindent visznek: a tervek szerint 2018–2019-ban elérik a 15 millió tonnát. Az oroszok a 10 millió tonnáról 11 millió tonnára kívánják növelni napraforgó-termésüket. Eközben az EU termelése is szépen emelkedik, a prognózisok szerint 9,7 millió tonna várható, amiből Magyarország a maga 1,8–1,9 millió tonnájával.

A GMO-mentes szója nagyon jól értékesíthető a világpiacon, ezért egyre több európai országban próbálkoznak a termesztésével. A kontinensen főleg a korai fajták iránt nő a kereslet. Egyrészt a könnyebb betakaríthatóság miatt, másrészt pedig mert a szóját sokan nem mint főnövényt próbálják termeszteni, hanem esetenként másodvetésként is alkalmazzák. Ennek az úgynevezett „nagy területi” tapasztalatai még nem állnak rendelkezésünkre. A jövőben ezzel kapcsolatban komoly kutatást és fejlesztést kell végezni.

A szakemberek szerint a magyar szójatermesztők számára az egyik legnagyobb kihívás a csapadékhiány. A tavaszaink egyre melegebbek és egyre szárazabbak. A nyarak pedig vagy nagyon melegek, vagy nagyon hidegek. Erre a tendenciára kell mindenkinek felkészülni. A probléma azonban megfelelő technológiával és az új korszerű fajtákkal kiküszöbölhető.

Napraforgó

A Magyarországon regisztrált fajták száma 57-re emelkedett, az EU-listán pedig 1560 szerepel. Ez azonban nem kell, hogy megriassza a termelőket, hiszen ebből a fajtakavalkádból a legfontosabb tíz hibrid az, ami meghatározhatja a vetésterület 70–72 százalékát. Tehát nagyon koncentrált, nagyon célirányos a fajtaválasztás, és a fajtadömping letisztulóban van. Jelen fajtakísérletben 69 fajta közül a Syngenta 34 hibriddel – ennél nagyobb a cég hazai piaci részesedése! –, a Pioneer 10-zel, a Limagrain 4-gyel, az Euralis 3-mal, az RWA 2-vel és a Mogyi Kft. 4-gyel vett részt. Vagyis a 88,4 százalék külföldi nemesítésű.

Szekrényes Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a magas olajsavas napraforgók felvásárlási ára hosszú távon tíz százalékkal magasabb, mint a normál napraforgóké.
Napraforgó betegségei közül az egyik legkártékonyabb a Plasmopara halstedii. Megnyugtató, hogy csak olyan hibridek kerülhetnek forgalomba, amelyek a Magyarországon előforduló rasszokra rezisztensek. Más kérdés, hogy új rasszok is jelentkeznek.

A napraforgószádor egyelőre nem különösebben nagy probléma hazánkban, de a klíma változásával és az egyre száradó, egyre inkább mediterrán jellegűvé váló időjárás gondokat okozhat. A szádor sajnos már nem csak az ország déli területein található meg.
Legnagyobb ellenségünk a sclerotínia, amiből az idén szerencsére kevesebb látható. Inkább tányérsclerotíniát találhatunk, de megjelennek elfelejtett szárbetegségek is. Olyan betegségek jönnek elő, amelyek csakis a melegedő klímára jellemzőek.

A 2017-ben regisztrált Syngenta-hibrid, a Tutti egy magas olajtartalmú hibrid, 4 tonna fölötti (4,18) termésátlaggal és 49,22%-os olajtartalommal. Szádorra és Plasmopara halsteddi-re (peranoszpóra) rezisztens. A Tutti a magyarországi eredmények alapján a magas olajsavas csoportba sorolható.
A középérésűek között mutatkozott be a LG 5658 CL fajta: szádor- és plasmopararezisztens, nagyon jó olajtermése van, 1662 kg/hektár olajtermése volt három év átlagában, 49,1%-os olajtartalommal. EU-listáról került a kísérletbe.

Szintén egy Syngenta-hibrid a Diamantis. Szintén EU-listáról érkezett. Eddig 4,22 tonnás eredménye volt két év átlagában. Ez a csoporthoz képest 12,9 százalék terméstöbbletet jelent. Olajtermése 1806 kg/ha, olajtartalma 47,39%. Szádor- és plasmopararezisztens, a termőképessége kiemelkedő.
A bejelentett 34 Syngenta hibrid közül az Excellio, HO-s, de nem szádorrezisztens. Plasmopararezisztenciában magasabb szintet képvisel, mint a többi hibrid. Több mint 3 tonna termése volt három év átlagában, az olajtermése 1767 kilogramm, ami 10,5 százalékkal jobb, mint a csoportátlag. Valamennyi HO-s hibridünk 85 százalék feletti olajsavszázalékkal rendelkezik. Az biztonsággal mondható, hogy az itt regisztrált és Magyarországon vizsgált magas olajsavas hibridek hozzák a szerződésben előírt 85 százalékot. Ha azonban valaki magas olajsavas és normál napraforgót akar egy helyen, egy gazdaságban termeszteni, annak komoly veszélyei vannak.

Szója

A 68 vizsgált szójafajta közül 23 (33,8%) magyar nemesítésű. A külföldi fajták száma 45. A magyar bejelentők közül Boly az első 11 fajtával, a külföldiek közül a francia Euralis a meghatározó. A cég 14 fajtát küldött a kísérletekbe. Az Eurális-fajták persze több csatornán is érkeznek: delegál a KITE, a Galldorf, a Sumi Agro Hungary is

A nyári csapadékos, párás időjárás nagyon kedvezett a szója fejlődésének. A gyengébb talajokon is meglepően szép az állomány. A szója vetésterülete az elmúlt években 40–70 ezer hektár körül alakult, idén nagyjából 60 ezerre tehető. A korábbi termésbecslés alapján a növényből még hektáronként 2,8 millió tonna termést vártak a szakemberek, azonban a nyár végi aszályos időjárás miatt ennél várhatóan alacsonyabb lesz a termésátlag.

A szója esetén fontos lenne a tripszininhibitor-aktivitás meghatározása, ami nagy mértékben segítené akár a takarmánygyártókkal és –feldolgozókkal, akár az állattenyésztőkkel való kapcsolattartást.

Az Ireg 18-asnak (KE TKI) 36,68-as a termése, 36,5 százalékos a fehérjetartalma, és 23,3 százalék az olajtartalma. Az AGROMAG EU-s listáról behozott horvát fajtája (Seka) nagyon jó termőképességűnek bizonyult, 6 százalékkal több, mint a csoportátlag, jó a fehérjetartalma, 37,1%. Az Ananda nálunk három év átlagában nagyon jól szerepelt, 3,68 tonnás 111 százalékos eredménye nagyon jó volt.

„Kell-e alapműtrágya?” – tette fel a kérdést egy gazdálkodó a bemutatón. A válasz: a kísérleti parcellán csak nitrogént kapott a szója, 44 kilogrammot hektáronként. De vannak a világban hatalmas területek, ahol a szóját mindenféle műtrágya nélkül termesztik. Oltást viszont minden esetben használnak.

A Bolyi 908-as természetesen bolyi nemesítés, 2017-ben került regisztrációra 36,4 százalékos a fehérje- és 22,4 százalékos az olajtartalma.

Szintén magyar az S08-80, a Margittasziget-92 Kft. jelentette be, egy szabad fajtának a felszaporított változata, amely nagyon kedvező eredményeket, 38,6 fehérjét adott négy év átlagában.

A Bólyi 27-esnek kimagasló, 39,2% a fehérjetartalma, ami hat év átlagának az eredménye. Hat év átlagában az ES Gladiátor (Euralis) 3,02 tonnát termett, fehérjéje hat év átlagában 39 százalék. Ezek minden a szójával kapcsolatos igénynek megfelelnek.

Sponzor (Euralis) egy régi fajta, ennek ellenére nálunk nagyon bevált. Hat év átlagában 3,2 tonnás eredménye van, 37,4-es fehérje- és 21,8-as olajtartalommal.

A Pannonia Kincse (GK Szeged) a középérésű csoportba tartozik.

A tendenciát tekintve mindenki inkább a korábbi fajták irányába szeretne elmozdulni, az EU-ban is ez a cél. Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, tehát olyan területeken is próbálnak szóját termeszteni, ahol korábban nem. Németország, Ausztria, Szlovákia tőlünk északabbra fekszik, tehát már nemcsak a hagyományos olasz, szerb és francia régió érdekelt a szójában, hanem egyre inkább Nyugat-Európa, Észak-Franciaország, Belgium és Hollandia is.

Vetőmag-forgalmazás

Forgalmazni az EU-listán és a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő szójafajtákat egyaránt lehet. Viszont, hogy ezek közül melyeket érdemes, arról Bene Zoltán, az egyik legnagyobb hazai szójavetőmag-előállító és -forgalmazó vállalat vezetője tájékoztatott bennünket.

Míg világszinten rekordtermés várható, addig Magyarországon a szója vetésterülete 65 800 hektárról kevesebb, mint 10%-kal 60 000 hektárra csökkent. Mindezek ellenére az előző évivel azonos összmennyiségű, azaz kb. 170 000 tonna babtermést várunk. Évről évre egyre több gazdát sikerül a Karintia Kft.-nek meggyőznie arról, hogy kellő odafigyelés mellett érdemes szóját termeszteni. Ehhez kellett az is, hogy szaktanácsadóink az ország teljes területén személyesen is el tudják érni a gazdákat, segítve őket a sikeres termesztésben. Persze szerencsénk is volt, mivel az idei elsőéves szójások kedvező évben vágtak bele a szójatermesztésébe. Bár október elején, a cikk írásakor a szója harmada még lábon állt, számos büszke gazda osztotta meg velünk sikerét. A betakarítás országos átlaga meg fogja közelíteni a 3 tonnát, ami 60 000 Ft/ha extra támogatással és 100 000–110 000 Ft/t felvásárlási árral párosulva 150 000–200 000 ezer forint/ha körüli profitot jelent.

Legnagyobb érdeklődésre az idei évben az akár 5 tonnás (!) termésre is képes bőtermő, korai (00) éréscsoportba tartozó, Pannon régióra nemesített Angelica, továbbá a Sigalia és Sinara és az 1 héttel hosszabb tenyészidejű univerzális bőtermő Energy (0) fajták esetében lehet számítani. A déli megyékben is várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy legfeljebb az I-es éréscsoportból választanak a gazdálkodók, amely fajták a kiemelkedő termés mellett időben, biztonságban lekerülnek a földről. Fajtakínálatunk összeállításánál fontos szempont a magas nyersfehérje- és nyerszsírtartalom, hiszen a magasabb minőségű beltartalom könnyebb értékesíthetőséget és több ezer forintos tonnánkénti felárat jelenthet a gazdának.

Érdemes sietni a fajtaválasztással. A Karintia a szója vetésterület emelkedésével számol 2019-re. Ennek mértékét nehéz előre megmondani, de 15%-ot meghaladó, azaz 70 000 ha feletti vetésterület esetén ismét lépnénk egy nagyot a 100 000 ha -os cél irányába. Kérdéses ugyanakkor, hogy az emelkedő vetésterületre lesz-e elegendő minőségi vetőmag. Negyedik éve jelentős ütemben csökken a szójavetőmag-előállító terület. A 2015-ös évhez képest idén már csak feleakkora területen történt szójavetőmag-szaporítás Magyarországon.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fémzárolt tételek mintegy harmada külföldi piacokon talál gazdára. A kb. 60 000 Ft/ha extra támogatás megszerzésének alapfeltétele a minősített vetőmag használata. Érdemes tehát időben bebiztosítani magunkat, ha már eldöntöttük, hogy melyik fajtával vágunk neki a 2019-es évnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza