2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Napraforgó és szója fajtaválasztás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2018/10/11

Napraforgó és szója fajtabemutatót tartottak a Csongrád megyei Székkutason, a helyi Növényfajta-kísérleti Állomáson. A rendezvény célja az volt, hogy segítsék a gazdákat a megfelelő vetőmagok kiválasztásában.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH) által közösen rendezett eseményen a piaci igények kiszolgálására alkalmas új fajtákat mutatták be.
Napraforgó és szója vetőmagból több mint 2000 szerepel az Európai Unió közösségi katalógusában. Azért is egyre fontosabbak a fajtabemutatók, mert ezek segítségével tudnak jó döntést hozni a gazdák, hogy melyik fajtát érdemes elvetniük a jövőben.

A világon 341 millió tonna szóját, illetve 46,1 millió tonna napraforgót állítanak elő évente. Magyarországon a korábbi termésbecslések alapján idén napraforgóból 1,8 millió tonnás, míg szójából 170 ezer tonnás hozamot várnak a szakemberek, de a nyár vége aszályos időjárása miatt ennél várhatóan kevesebb termést takaríthatnak be a gazdák. A cél tovább növelni a hazai termésmennyiséget.

A szója esetében egyes területeken csökkent a termesztési kedv és ezzel a vetésterület, miután az Európai Unió döntése értelmében a növény az idei évtől nem vehet részt a zöldítési előírások teljesítésében, ha vegyszereket használnak a termesztése során. Márpedig a szójatermesztés megfelelő növényvédelem nélkül sok kockázatot hordoz. Ha a környező országokat nézzük, Ausztriában a vegyszermentes termesztésre megvannak a tapasztalatok és az eredmények, de ott a szójaterületek jelentős részét öntözik. Nálunk a szója öntözésére a jelenlegi állapotok szerint nem nagyon van lehetőség.

Szekrényes Gábor a NÉBIH-NKI témavezetője ismertetőjében elmondta, hogy a napraforgóhibridek nagy része külföldi nemesítésű, a szójánál viszont jelentős a magyar fajták aránya is. Úgy néz ki, hogy a környező országokból is nagy igény van a magyarországi szójakísérletekre.

A világban nagyon komoly és dinamikus a fejlődés mutatkozik a napraforgó és a többi olajos növény termesztésében, s ugyanezt a szójáról is elmondhatjuk. A világszinten napraforgóban a „két nagy játékos létezik” Oroszország és Ukrajna. Sőt, úgy néz ki, az ukránok mindent visznek: a tervek szerint 2018–2019-ban elérik a 15 millió tonnát. Az oroszok a 10 millió tonnáról 11 millió tonnára kívánják növelni napraforgó-termésüket. Eközben az EU termelése is szépen emelkedik, a prognózisok szerint 9,7 millió tonna várható, amiből Magyarország a maga 1,8–1,9 millió tonnájával.

A GMO-mentes szója nagyon jól értékesíthető a világpiacon, ezért egyre több európai országban próbálkoznak a termesztésével. A kontinensen főleg a korai fajták iránt nő a kereslet. Egyrészt a könnyebb betakaríthatóság miatt, másrészt pedig mert a szóját sokan nem mint főnövényt próbálják termeszteni, hanem esetenként másodvetésként is alkalmazzák. Ennek az úgynevezett „nagy területi” tapasztalatai még nem állnak rendelkezésünkre. A jövőben ezzel kapcsolatban komoly kutatást és fejlesztést kell végezni.

A szakemberek szerint a magyar szójatermesztők számára az egyik legnagyobb kihívás a csapadékhiány. A tavaszaink egyre melegebbek és egyre szárazabbak. A nyarak pedig vagy nagyon melegek, vagy nagyon hidegek. Erre a tendenciára kell mindenkinek felkészülni. A probléma azonban megfelelő technológiával és az új korszerű fajtákkal kiküszöbölhető.

Napraforgó

A Magyarországon regisztrált fajták száma 57-re emelkedett, az EU-listán pedig 1560 szerepel. Ez azonban nem kell, hogy megriassza a termelőket, hiszen ebből a fajtakavalkádból a legfontosabb tíz hibrid az, ami meghatározhatja a vetésterület 70–72 százalékát. Tehát nagyon koncentrált, nagyon célirányos a fajtaválasztás, és a fajtadömping letisztulóban van. Jelen fajtakísérletben 69 fajta közül a Syngenta 34 hibriddel – ennél nagyobb a cég hazai piaci részesedése! –, a Pioneer 10-zel, a Limagrain 4-gyel, az Euralis 3-mal, az RWA 2-vel és a Mogyi Kft. 4-gyel vett részt. Vagyis a 88,4 százalék külföldi nemesítésű.

Szekrényes Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a magas olajsavas napraforgók felvásárlási ára hosszú távon tíz százalékkal magasabb, mint a normál napraforgóké.
Napraforgó betegségei közül az egyik legkártékonyabb a Plasmopara halstedii. Megnyugtató, hogy csak olyan hibridek kerülhetnek forgalomba, amelyek a Magyarországon előforduló rasszokra rezisztensek. Más kérdés, hogy új rasszok is jelentkeznek.

A napraforgószádor egyelőre nem különösebben nagy probléma hazánkban, de a klíma változásával és az egyre száradó, egyre inkább mediterrán jellegűvé váló időjárás gondokat okozhat. A szádor sajnos már nem csak az ország déli területein található meg.
Legnagyobb ellenségünk a sclerotínia, amiből az idén szerencsére kevesebb látható. Inkább tányérsclerotíniát találhatunk, de megjelennek elfelejtett szárbetegségek is. Olyan betegségek jönnek elő, amelyek csakis a melegedő klímára jellemzőek.

A 2017-ben regisztrált Syngenta-hibrid, a Tutti egy magas olajtartalmú hibrid, 4 tonna fölötti (4,18) termésátlaggal és 49,22%-os olajtartalommal. Szádorra és Plasmopara halsteddi-re (peranoszpóra) rezisztens. A Tutti a magyarországi eredmények alapján a magas olajsavas csoportba sorolható.
A középérésűek között mutatkozott be a LG 5658 CL fajta: szádor- és plasmopararezisztens, nagyon jó olajtermése van, 1662 kg/hektár olajtermése volt három év átlagában, 49,1%-os olajtartalommal. EU-listáról került a kísérletbe.

Szintén egy Syngenta-hibrid a Diamantis. Szintén EU-listáról érkezett. Eddig 4,22 tonnás eredménye volt két év átlagában. Ez a csoporthoz képest 12,9 százalék terméstöbbletet jelent. Olajtermése 1806 kg/ha, olajtartalma 47,39%. Szádor- és plasmopararezisztens, a termőképessége kiemelkedő.
A bejelentett 34 Syngenta hibrid közül az Excellio, HO-s, de nem szádorrezisztens. Plasmopararezisztenciában magasabb szintet képvisel, mint a többi hibrid. Több mint 3 tonna termése volt három év átlagában, az olajtermése 1767 kilogramm, ami 10,5 százalékkal jobb, mint a csoportátlag. Valamennyi HO-s hibridünk 85 százalék feletti olajsavszázalékkal rendelkezik. Az biztonsággal mondható, hogy az itt regisztrált és Magyarországon vizsgált magas olajsavas hibridek hozzák a szerződésben előírt 85 százalékot. Ha azonban valaki magas olajsavas és normál napraforgót akar egy helyen, egy gazdaságban termeszteni, annak komoly veszélyei vannak.

Szója

A 68 vizsgált szójafajta közül 23 (33,8%) magyar nemesítésű. A külföldi fajták száma 45. A magyar bejelentők közül Boly az első 11 fajtával, a külföldiek közül a francia Euralis a meghatározó. A cég 14 fajtát küldött a kísérletekbe. Az Eurális-fajták persze több csatornán is érkeznek: delegál a KITE, a Galldorf, a Sumi Agro Hungary is

A nyári csapadékos, párás időjárás nagyon kedvezett a szója fejlődésének. A gyengébb talajokon is meglepően szép az állomány. A szója vetésterülete az elmúlt években 40–70 ezer hektár körül alakult, idén nagyjából 60 ezerre tehető. A korábbi termésbecslés alapján a növényből még hektáronként 2,8 millió tonna termést vártak a szakemberek, azonban a nyár végi aszályos időjárás miatt ennél várhatóan alacsonyabb lesz a termésátlag.

A szója esetén fontos lenne a tripszininhibitor-aktivitás meghatározása, ami nagy mértékben segítené akár a takarmánygyártókkal és –feldolgozókkal, akár az állattenyésztőkkel való kapcsolattartást.

Az Ireg 18-asnak (KE TKI) 36,68-as a termése, 36,5 százalékos a fehérjetartalma, és 23,3 százalék az olajtartalma. Az AGROMAG EU-s listáról behozott horvát fajtája (Seka) nagyon jó termőképességűnek bizonyult, 6 százalékkal több, mint a csoportátlag, jó a fehérjetartalma, 37,1%. Az Ananda nálunk három év átlagában nagyon jól szerepelt, 3,68 tonnás 111 százalékos eredménye nagyon jó volt.

„Kell-e alapműtrágya?” – tette fel a kérdést egy gazdálkodó a bemutatón. A válasz: a kísérleti parcellán csak nitrogént kapott a szója, 44 kilogrammot hektáronként. De vannak a világban hatalmas területek, ahol a szóját mindenféle műtrágya nélkül termesztik. Oltást viszont minden esetben használnak.

A Bolyi 908-as természetesen bolyi nemesítés, 2017-ben került regisztrációra 36,4 százalékos a fehérje- és 22,4 százalékos az olajtartalma.

Szintén magyar az S08-80, a Margittasziget-92 Kft. jelentette be, egy szabad fajtának a felszaporított változata, amely nagyon kedvező eredményeket, 38,6 fehérjét adott négy év átlagában.

A Bólyi 27-esnek kimagasló, 39,2% a fehérjetartalma, ami hat év átlagának az eredménye. Hat év átlagában az ES Gladiátor (Euralis) 3,02 tonnát termett, fehérjéje hat év átlagában 39 százalék. Ezek minden a szójával kapcsolatos igénynek megfelelnek.

Sponzor (Euralis) egy régi fajta, ennek ellenére nálunk nagyon bevált. Hat év átlagában 3,2 tonnás eredménye van, 37,4-es fehérje- és 21,8-as olajtartalommal.

A Pannonia Kincse (GK Szeged) a középérésű csoportba tartozik.

A tendenciát tekintve mindenki inkább a korábbi fajták irányába szeretne elmozdulni, az EU-ban is ez a cél. Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, tehát olyan területeken is próbálnak szóját termeszteni, ahol korábban nem. Németország, Ausztria, Szlovákia tőlünk északabbra fekszik, tehát már nemcsak a hagyományos olasz, szerb és francia régió érdekelt a szójában, hanem egyre inkább Nyugat-Európa, Észak-Franciaország, Belgium és Hollandia is.

Vetőmag-forgalmazás

Forgalmazni az EU-listán és a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő szójafajtákat egyaránt lehet. Viszont, hogy ezek közül melyeket érdemes, arról Bene Zoltán, az egyik legnagyobb hazai szójavetőmag-előállító és -forgalmazó vállalat vezetője tájékoztatott bennünket.

Míg világszinten rekordtermés várható, addig Magyarországon a szója vetésterülete 65 800 hektárról kevesebb, mint 10%-kal 60 000 hektárra csökkent. Mindezek ellenére az előző évivel azonos összmennyiségű, azaz kb. 170 000 tonna babtermést várunk. Évről évre egyre több gazdát sikerül a Karintia Kft.-nek meggyőznie arról, hogy kellő odafigyelés mellett érdemes szóját termeszteni. Ehhez kellett az is, hogy szaktanácsadóink az ország teljes területén személyesen is el tudják érni a gazdákat, segítve őket a sikeres termesztésben. Persze szerencsénk is volt, mivel az idei elsőéves szójások kedvező évben vágtak bele a szójatermesztésébe. Bár október elején, a cikk írásakor a szója harmada még lábon állt, számos büszke gazda osztotta meg velünk sikerét. A betakarítás országos átlaga meg fogja közelíteni a 3 tonnát, ami 60 000 Ft/ha extra támogatással és 100 000–110 000 Ft/t felvásárlási árral párosulva 150 000–200 000 ezer forint/ha körüli profitot jelent.

Legnagyobb érdeklődésre az idei évben az akár 5 tonnás (!) termésre is képes bőtermő, korai (00) éréscsoportba tartozó, Pannon régióra nemesített Angelica, továbbá a Sigalia és Sinara és az 1 héttel hosszabb tenyészidejű univerzális bőtermő Energy (0) fajták esetében lehet számítani. A déli megyékben is várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy legfeljebb az I-es éréscsoportból választanak a gazdálkodók, amely fajták a kiemelkedő termés mellett időben, biztonságban lekerülnek a földről. Fajtakínálatunk összeállításánál fontos szempont a magas nyersfehérje- és nyerszsírtartalom, hiszen a magasabb minőségű beltartalom könnyebb értékesíthetőséget és több ezer forintos tonnánkénti felárat jelenthet a gazdának.

Érdemes sietni a fajtaválasztással. A Karintia a szója vetésterület emelkedésével számol 2019-re. Ennek mértékét nehéz előre megmondani, de 15%-ot meghaladó, azaz 70 000 ha feletti vetésterület esetén ismét lépnénk egy nagyot a 100 000 ha -os cél irányába. Kérdéses ugyanakkor, hogy az emelkedő vetésterületre lesz-e elegendő minőségi vetőmag. Negyedik éve jelentős ütemben csökken a szójavetőmag-előállító terület. A 2015-ös évhez képest idén már csak feleakkora területen történt szójavetőmag-szaporítás Magyarországon.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fémzárolt tételek mintegy harmada külföldi piacokon talál gazdára. A kb. 60 000 Ft/ha extra támogatás megszerzésének alapfeltétele a minősített vetőmag használata. Érdemes tehát időben bebiztosítani magunkat, ha már eldöntöttük, hogy melyik fajtával vágunk neki a 2019-es évnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza