Fajtabemutató és nyílt nap - Tudósítás a Holland Alma Kft. és a Tész-Ész étkezési rezisztens almanapjáról

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B.SZ., 2018/10/12

A léalma és étkezési alma piacán kialakult alacsony árak miatt fokozott az érdeklődés az alacsonyabb növényvédelmi költségek mellett termeszthető magas minőséget és élvezeti értéket képviselő, új, betegségellenálló és biotermesztésre alkalmasabb fajták iránt.

A 2010-ben indult Naturalma Program jelenéről és jövőjéről Dr. Cehla Béla, a Holland Alma ügyvezetője tartott előadást. Előadásában vázolta a jelenlegi Naturalma ültetvényfelületek méretét, a Naturalma értékesítés elősegítésére tett lépéseit, valamint a jelenlegi és az előző két értékesítési szezonban jellemző árakat és piaci lehetőségeket. Beszélt továbbá arról, hogy az eredetileg 5 fajtával (Luna, Sirius, Orion, Red Topaz, Rozela) indult brand mellé már újabb fajták is felsorakoztak. Mondandójában kiemelte, hogy a Naturalma logisztikai központot váltott az idei szezonban, és megfogalmazta a konvecionális, valamint a biotermelésből származó minőségi árualap iránti igényt.

A szót ezek után Dr. Takács Ferenc, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. vezetője vette át, aki az alma tárolásának tudományos alapjairól tartott gyakorlati szempontból hasznos előadást. Kitért az almatárolás élettani alapjaira és a legkorszerűbb hűtőházi légtérszabályozás ezzel kapcsolatos módszereire is. Fontosnak vélte kiemelni az idei almaszezon kedvezőtlen színeződési viszonyait, valamint az ipari alma piacán kialakult anomáliákat. Az almatermesztésnek a minőségi árualap előállítását kell megcéloznia, az iparialma-termesztés önmagában nem lehet termesztési cél.

Babicz Szabolcs – a Holland Alma Kft. faiskolavezetője – hosszan reagált Takács Ferenc mondandójára és kifejezte egyetértését az elhangzottakkal kapcsolatban, majd a Naturalma program újdonságainak termesztői szempontból fontos tulajdonságairól beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Naturalma brand fajtái közé csak olyanokat válogatnak be a hazai és a nemzetközi nemesítés eredményei közül, amelyek hazai ökológiai környezetben legalább öt termőéven keresztül kimagaslóan teljesítenek. Különösen a fajták rezisztenciatulajdonságait, alternanciahajlamát, növekedési sajátosságait, termőképességét, élvezeti értékét, tárolhatóságát vizsgálják.

Az ipari alma a minőségi almatermesztés melléktermékeként keletkezik, és az ipari alma ára nem lehet meghatározója az étkezési termék árának.

Megemlítette továbbá, hogy az idei évjárat rendkívül rossz volt a piros fedőszínű almák színeződésére nézve, és hogy ezt a problémát hogyan befolyásolhatjuk kedvezően akár az alanytípusok helyes megválasztásával.

Ezt követően Dr. Thurn László előadását hallhatták a jelenlévők, aki az alma post harwest jelentőségéről tartott prezentációt. Véleménye szerint a termelők csak úgy lehetnek versenyképesek, ha az alma értékesítési szezonja nem fejeződik be januárban, hanem egész éven keresztül képesek kiszolgálni legalább a belső piacot. A hűtőházi háttér és a korszerű tárolási technológiák – így a Smartfresh használata is – biztosítékot jelentenek erre.

Dr. Thurn László szavai után ismét a faiskolavezető következett, aki rendhagyó szemléletben mutatta be az alma és általában a gyümölcsoltványok telepítése során elkövetett leggyakoribb hibákat és a talajelőkészítés, telepítés helyes technológiai javaslatát. Felhívta a figyelmet a szaktanácsadás fontosságára, valamint a faiskola által javasolt telepítési technológiai ajánlás betartására.

A záróelőadást a Syngenta képviseletében Sipos László tartotta. Rendkívül gyakorlatias szemszögből vázolta fel a rovarok és gombák növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciájának kialakulását. Hangsúlyozta a hatóanyag-rotáció fontosságát. Mondandójának végén hozzáfűzte, hogy a kaliforniai pajzstetű és a vértetű a jövőben várhatóan nagy problémát fog okozni egyes termesztési körzetekben, és a termelők nem kezelik megfelelő súllyal ezt a problémát.

Az érdeklődők az előadások után területbejáráson vettek részt a Holland Alma Kft. faiskolai területén. A faiskolavezető kalauzolásával bemutatásra kerültek a szemzett alma, meggy, szilva, kajszi, körte, cseresznye és birs oltványok. A vendégek meggyőződhettek a Holland Alma által szaporított oltványok magas minőségéről. A kísérleti ültetvényben pedig nemcsak szemlélődésre, hanem az új fajták kóstolására is sor került.

A bemutatón megjelent almatermesztő szakemberek és szaktanácsadók számos gyakorlati ismerettel és sok új élménnyel gazdagodtak, és jelezték igényüket a téli időszakban metszési bemutató megszervezésére is. Amennyiben Önt is érdeklik az új fajták és egyéb technológiai újdonságok, regisztráljon most a hollandalma.hu weboldalon a faiskola hírlevelére, hogy a következő rendezvényről hírlevélben értesülhessen.

KÜLFÖLDÖN IS KERESIK A MAGYAR SZILVÁT

Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztanak a magyarok: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett.

Hazánkban az utóbbi időszakban évente 45–70 ezer tonna szilva terem, ez az 1990-es 150 ezer tonnás mennyiség fele-harmada. Jelenleg 6400 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házi kerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest (1067 hektár) megye. Nagyobb termőterületek találhatók még Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8–12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra – jellemzően szezonon kívül – importált friss szilva mértéke elhanyagolható ehhez képest, 400–600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Hasonlóan pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálunk.

Piaci szereplők szerint sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A szilva méltatlanul a hazai gyümölcstermelés „mostohagyereke”, hiszen volumenét tekintve az alma és a meggy után dobogós helyen áll. A magyarországi szilvaültetvények nagy része azonban elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány – a piaci követelményeknek megfelelő kiváló minőségű áru előállítására kevesek képesek. Ez egyben magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül. A fajták közt hagyományosan a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó; sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Pedig különböző fajták sokasága áll a termelők rendelkezésére, amelyekkel kibővíthető, elnyújtható a szezon, számos különleges színű vagy alakú gyümölcsöt nevelő fajta is létezik, ezekkel a piac különleges igényű szegmensei is kiszolgálhatóak. A fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, az ipari célú ültetvények esetében is szemléletváltásra, megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek. A világ éves szilvatermése 12 millió tonna, ennek az európai termelés körülbelül a 10–15 százalékát adja. Mindent összevetve a szilva közel fele Kínában terem; érdekesség, hogy a második helyen Szerbia áll, 700 ezer tonnás termelésük nagy részéből slivovica, a szerb nemzeti gyümölcspárlat készül.
Forrás: NAK

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai